|
Témaindító hozzászólás
|
2006.10.29. 12:49 - |
 Kártesz a hegyoldalakon sétálgatott.Csodálta ezt a csillogó helyet.Tetszett neki a sok varázserejú kristály, ami felett nem létezett erő.Gyönyörködve sétálgatott, de magányosan |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
 -Igen bújócskáztunk!-mondta.
Hangokat hallott a bokrok mögül.Gyorsan alak váltott.Gepárd lett lassan közelített a bokorhoz.Majd lendületesen átugrott fölötte.Mikor meglátta ,hogy egy unikornis és egy fehér lény beszélget ott egyből vissza változott unicorná.
-Bocsi!-mondta. |
 - A Kristályhegyen? - csodálkozott el.
- Nem semmi erőd lehet! Ki vagy? |
 Ezen aztán felnevetett.-Láthatatlanná is tudok ám válni! |
| - Hát nekem elég anyaginak tűnsz! - mondta szárazon. |
| -A bokor mögött egy csapat csikó játszadozik, nem akartam megijeszteni őket, bár korban nem igazán vagyok náluk nagyobb.Nem tudtam, hogy a bokor másik végén téged talállak, ezért tűntem fel oly hirtelen...azt hittem senki sem lát! |
 Nagyon megörült a csatának, de aztán meghallotta a másik kanca szavait.
-Relynt?....Relyn ezer éve nincs itt.Fogadjunk játszottatok, méghozzá bújócskát! |
-Ezer örömmel!-mondta.
-Teo!Kerresük tovább Relynt!-mondta. |
| -Na jó!-elevenült föl-Valaki be mer vállalni egy csatát velem? |
| -Nem akartalak megsérteni sem semmi mást csak ez megmagyarázná azt ,hogy miért akarsz csatázni!-mondta. |
Hátrapillantott, szemügyre véve a lényt. Valóban elég kicsi volt...
- Miért ugrottál elő olyan hirtelen? - tette fel végül a logikus kérdést. |
| Leült untatást színlelve.-Nyugi, nem akarlak megenni!-felete nyugodtan-Őszintén szólva nem is férnél a számba!-vigyogott.Érdekes, a ristály hegy felfogta a hívó mágiát, Yashának fogalma sem volt róla, hogy hívják... |
| -Igen!Félsárkány vagyok!De miért érdekel ez téged?-kérdezte újra elhúzódva, mogoran. |
Gúnyosan horkantott.
- Még mit nem! |
| Ijedtében felborzolta szőrét és vicsorított, de gyorsan észhez tért és tartva, hogy a csődör eltaposa, arrább szökkent.-Nyugi!-csitította. |
Nyihogva felágaskodott, ahogy hirtelen elé és csaknem alá rontott egy farkas a semmiből!
Szarva villódzani kezdett, bántóan éles fényt árasztva, ami ugyan Serenityt is akadályozta, de az életösztöne erősebb volt, és hátraugrott, ahogy csak bírt, majd gyorsan megfordult és kirúgott, ezen a hegyoldalon úgyis őrült lett volna futni! |
| "Úgy tűnik, nem vettek észre...nem is zavarok!"azzal láthatatlanná vált, s átsurranva közöttük eltűnt a szembéli bozótosban.Egy csődör előtt tűnt fel hirtelen, nem is vette észre először, azért volt ilyen óvatlan. |
A fiatal, formás csődör elgondolkozva mászott felfelé. Igazából nem tudta mi vonzotta ide, és már kezdte érdeklődését veszíteni, épp megfordult volna, mikor hangokat hallott.
'Hajaj' aggódott. Tisztán remegő energiából álló szarva nagyon furcsán viselkedett mióta feljött, és most sem más biztonságát, sem a sajátját nem tudta volna biztosítani! |
Vadászatra indult...Épp megvett egy kisebb fajta nyulat, s véres arccal kereste tovább nővérét...Hiába, nem tudhatja hol van, ha nem angelid....Mindegy!Koni is hiányzott neki, de most kicsit egyedül is akart lenni...
Véres pofával lépett a csikók közé és kisit meglepve, hogy pont ilyen korú élőlényeket talált... |
 Csodálkozott, hogy Sötét Sárkány barátságosabb lett, majd az érkezőre pillantva a szája is tátva maradt.
'Ki ez?' ütődött meg, de mivel barátságs volt, bemutatkozott ő is(Sötét Sárkánynak is):
-Üdv! Az én nevem Teo. |
-Erő csatára gondolsz?-kérdezte.
-Ne vedd tolakodásnak de te félsárkány vagy?-kérdezte izgatottan.
Ravyn tudta ,hogy testvére imádja a durvább dolgokat ezért csak a szemét forgatta aztán tovább kereste Relyn-t. |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Kártesz a hegyoldalakon sétálgatott.Csodálta ezt a csillogó helyet.Tetszett neki a sok varázserejú kristály, ami felett nem létezett erő.Gyönyörködve sétálgatott, de magányosan
-Igen bújócskáztunk!-mondta.
- A Kristályhegyen? - csodálkozott el.
Ezen aztán felnevetett.-Láthatatlanná is tudok ám válni!
Nagyon megörült a csatának, de aztán meghallotta a másik kanca szavait.
Csodálkozott, hogy Sötét Sárkány barátságosabb lett, majd az érkezőre pillantva a szája is tátva maradt.