|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.05. 13:48 - |
 Sziasztok!!!
Én Javanna vagyok!!! |
[294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
 - De honnan tudhatták, hogy ide jöttünk ? És azt honnan tudták, hogy ezekben a szobákban vagyunk ?
|
 - Ahogy mentek le a fények, az aranyságom odavetült a másik fogadó homlokzati szobájának ablakaira! És erre a függöny megrezdült! Én meg elkezdtem erre figyelni. Amikor legközelebb egy arc került az ablakba nem tudtam nem felismerni és biztosan nem tévedtem! A délutáni "barátiank" közül volt egy! És mikor látta, hogy figyelem, azonnal behúzódott!
- Pallas! Ezek végig figyeltek minket!
- De legalábbis a fogadóba érkezésünk már tudott dolog lehet a számukra! |
*Pallas felemelte fejét.
Gyorsan felállt, átügetett Zeiron szobájába és megállt az ablak másik oldalán.*
- Mi a baj ? - *kérdezte aggódva.* |
Intett egyet.
- Ssss!
Még közelebb hajolt. Az az előbb látott dolog...
Megállt benne az ütő!
Gyorsan ellépett az ablaktól.
- Hát Pallas....Azt hiszem van egy érdekes hírem.... |
*Pallas 2-3 óra múlva megkérdezte Zeiront:*
- Nem akarod, hogy felváltsalak ? Pihenhetnél egy kicsit. |
Zeiron töprengésekbe, feltételezésekbe merült...
A szemei rátapadtak a másik fogadóra és ő csak merengett és merengett.... |
- Jó, rendben.
*Pallas addig, amíg Zeiron őrködött, még jobban szemügyre vételezte a szobát. Végigvizslatta minden négyzetcentiméterét.
Aztán amikor ezzel végzett, lefeküdt a kényelmes párnákra. Feje alá szárnyával egy párnát húzott. Miközben behunyta a szemét, gondolataiba merült.* |
| - Szeretném én kezdeni. Most túlságosan erre koncentráltam magam. Jobb egy kis nyugalom, hogy lehiggadjon a fejem! Majd szólok! |
| - Szerintem váltogassuk egymást. Kezdjem Én az őrködést ? |
- A megoldás a megfigyelés! - mondta.
- Szóval: én őrködöm és Te teszed azt, amit akarsz, vagy fordítva? azt hiszem pár óránként úgyis érdemes cserélnünk... |
| *Pallas erre nem szólt semmit. A választ erre nem tudhatták.* |
Zeiron elgondolkodott.
- Lehet. A kérdés, hogy az észrevétlenség, vagy az idő ér-e nekik többet.... |
- Mhm.
- És az nem lehet, hogy inkább nyugton maradnak, hogy ne okozzanak feltűnést ? |
- Nem tudom. Valószínű, hogy ki-ki fognak mozdulni, hogy sürgessék a kovácsot...Kérdés, hogy ez a sürgetés mennyit is fog érni!
- Jobb ha szemmel tartjuk azt az ajtót! |
*Pallas visszazökkent a valóságba.*
- Szerinted ki fognak jönni a fogadóból ? |
Ő is az ablakokhoz lépett és elnézett a másik fogadó felé.
'Kár, hogy nem tudhatom mi folyik odabent.....De ezt még megpróbálni sem érdemes!' |
*Pallas tátott szájjal járta végig a szobát.
Szebbnél szebb dolgok voltak a szobákban.*
- Igen, tényleg olyan - *válaszolta Pallas a másik szobában lévő Zeironnak.
Pallas végül megállt az ablak előtt és kifelé nézett. Az utság sürgött-forgott a tömeg. Senki sem állt meg egy percre sem. Igaz, rengetegen jártak-keltek az utságon, mégis sosem volt "dugó". Minden irány tökéletesen tudott haladni.
Pallas alig hitte el mindent. Úgy érezte magát, mint aki egy gyönyörű álomba csöppent.* |
Zeiron és Pallas szobájának volt egy közös ajtaja, így a biztonság sem lehetett kérdés, az ajtók kemény fából készültek, és túl voltak díszítve, ami végül is ízléses volt, ha a szobákat nézzük.
Az összekötő ajtót kinyitották, így Zeiron szabadon átszólhatott Pallasnak körútja közben.
- Hát tudod, azt hiszem minket álruhás uralkodókkal kevertek össze!
És ez nem is volt túlzás!
A falakat narancs- és barack-szín közti átmenetre festették, a plafont freskó díszítette, jópár helyen a falakon is ez volt látható mozaikberakással és néhól gyönyörű fa kazettákkal. Az ablakkeretek szintén túlcifrázottak voltak, súlyos, aranymintás, vörös függönyökkel.
Szinte mindenütt óriási párnák adták a bútorzatot, mindenféle nemes anyagból, gyönyörű színekben, volt egy kandalló és több gyertyatartó és csillár....
A fürdő mindkét szobához járt, fehér márvánnyal, mozaikkal mindenütt, nem is beszélve a gyönyörű kivilágításról és a gigantikus medencéről!
A luxus nem volt megfelelő szó minderre! |
- Köszönöm !
*Azzal Pallas elvette Zeiron kinyújtott szárnyából a "kulcs"ot.*
- Egyet értek. |
Beléptek a fogadóba. Belülről nagyobbnak látszott, mint kintről, jópár óriási lény üldögélt a földszinten.
Zeiron magabiztosan odalépett az egyik pultnál álló lényhez és felmutatta három kitépett tollát. Pár pillanatig beszéltek, odaadott még két tollat, aztán visszatért a nézelődő Pallashoz.
- Nah, megvannak a kívánt szobák! A mieink egymás mellett vannak, itt a kulcs! - egy aranyszín medált adott Pallasnak.
- Egy hetet előre kifezettem, teljes ellátással.
- Javaslom nézzük meg a szobákat! |
[294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sziasztok!!!
- De honnan tudhatták, hogy ide jöttünk ? És azt honnan tudták, hogy ezekben a szobákban vagyunk ?
- Ahogy mentek le a fények, az aranyságom odavetült a másik fogadó homlokzati szobájának ablakaira! És erre a függöny megrezdült! Én meg elkezdtem erre figyelni. Amikor legközelebb egy arc került az ablakba nem tudtam nem felismerni és biztosan nem tévedtem! A délutáni "barátiank" közül volt egy! És mikor látta, hogy figyelem, azonnal behúzódott!