|
Témaindító hozzászólás
|
2006.07.08. 15:46 - |
-Na milyen?-Kérdezte párját.
-Itt születtem!Még ki sem nyitottam a csipás szemem, de már itt rohangáltam!Amikor először kibújtam a vízesésen kívülre egy vízisárkánnyal találtam magam szemben!
-Nem vészesek és már elköltöztek messzebbre!Nem kell tőlük tartani! |
[74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
 -Igen!A "visszaszokás a rendes kerék vágásba" nem olyan könnyű!Eltakarítani a maradék sötétséget, úgy ahogy összetartani a népet nem könnyű!S gondolom a valódi okát nem soroltam fel am miatt ide menekültél! |
 Bólintott.
- Ezért is jöttem ide - mondta komoran.
Kipillantott.
- Sok lény meglepődne, ha tudná mennyi gond van épp most, hogy a Sötétség idejének vége! |
| Bólintott.-Itt biztonságban vagy! |
- Ó, igen, igen! Csupán a széllel egy ideig biztosan nem repülök majd versenyt! - mosolygott keserűen.
- Dehát.....ez a helyzet igazán elfogadható ár.... |
Szeme visszaszökött Ancalime-ra.
-Biztos rendben vannak a sebeid? |
| Szárnyait kezdte komoran nézegetni. |
| Látta a pegazus komorodását, ezért nem fírtatta, pedig kiváncsi lett volna rá.Inkább újra kicsinyét nézte, ahogy a szalagokkal játszik!Sose tudta megunni a látványt! |
Egy pillanatra árnyék hullt az arcára.
- Menekültem.... |
| -Igen!Ez még a jövő zenéje!-nézett a barlangfalra.-És szándékosan tévedtél ide?-kérdezte később. |
- Ó - részvéttel nézett a ménre.
- Nem lehetett könnyű.....
- Én is ismerem a magányt, de így, szinte egy másik világba zártan felnőni igazán nehéz lehetett.....
Megrázta sörényét.
- Talán Ulmo tud majd tenni érte valamit. Ő minden vizet ismer, és ennélfogva minden vízi hírt elsőként tud meg...Ha van olyan lény, aki majd társa lehet a csikótoknak, arról ő tudni fog. De azt hiszem ez még csak a jövő zenéje. |
-De még mennyire!Hozzá korúakat csak a szárazföldön fog majd találni!Ez az egy miatt kár, hogy ebi csikó!De én is így nőttem fel! |
- Ó, a mi csikóinknk is! - legyintett elmosolyodva.
- Egyébként biztosan különleges dolgok várnak rá, mint első ebicsikóra..... |
| -Rendben!De addig még sok mindent kell tanulnia!-mosolygott. |
| - Ha gondolod, látogassatok majd el az erdei patakhoz. Az eriszi csikókat sokszor viszik oda. |
| Visszabólintott, s csend borult rá!A kincsére meredt, amely annyit jelentet neki, pedig még csak pár napos lehetett. |
Komoly, nagyon komoly arccal bólintott a ménnek.
- Én megértelek..... |
| -Csak a testemen keresztül...-mosolygott, s nem is fejezte be a mondatot. |
- Erős lény lehetsz! - mosolygott, aztán kicsit nézte a csikót.
- Remélem sosem éli azt át, amit mi.... |
-Köszönjük!-mosolygott, s a vízre nézett ahol Igazgyöngy máris vizsgálni kezdte a szalagokat.-De igaz, amit mondtál!Nem is baj, ha még nem kiváncsi irántam:Ha én is ott lennék mellette és játszanék vele, akkor azt hinné, hogy két anyja van!A sellőcsikónak az apjában védelmet kell találni és nem játszó pajtást, akire mindig lehet számítani, ha játékról vanszó!Majd, ha nagyobb lesz, nekem sem kell majd minden egyes fodrozódást figyelnem, hanem mellette lehetek!....De addig kénytelen vagyok eljátszani a szobrot!
 Kiváncsian nézte a mosódott kígyókat-számára így néztek ki.Odaúszott egy zöldhöz és bekapta!Még a színeket sem látott jól, de a szín különdségeket igen!Ezért válaszotta a zöldet, mivel úgy tűnt, mintha hínár lenne....Persze azonnal ki is köpte...
|
- Majd kialakul - mondta nyugodtan.
- Vízi lény! Bár testvéreink vagytok, mégis nagyon más az életetek! Biztosan érdekes lesz felnőni látni! - mosolygott Korall-királyra.
- Mellesleg, az ilyen kicsi lényeknek ösztönei a vezérlői. Érez Téged is velük, ha nem is mutatja. Amúgy pedig néhány hét vagy hónap és magad leszel a fáradtság szobra, annyit akar majd játszani!
Kicsit nézte az apró lényt, majd felemelte egyik szárnyát, és egy apró, fényes gömböt bűvölt rá, amit óvatosan a vízfelszínre helyezett.
Az hirtelen egy apró, fénygömbfejű emberke-alakú lénnyé vált, és elkezdett ide-oda rohangálni a vízfelszínen, majd mintha elbotlott volna, a vízbe esett, és süllyedni kezdett, de kihunyás helyett színes szalagokká változott, és a csikó köré táncoltak. Igazából Narvált vették célba, de közben megcsiklandozták a csikó oldalát. Aztán csak az anyára tekeredtek, mint valami harci dísz, de néha a csikó felé integettek a rószaszín-zöld-sárga-kék élénk, világos színeiben játszó bűvöcskék.
- Ezekkel sokat lehet fejleszteni a látásán, de pár nap múlva eltűnnek. Erős sodrásban szintén. Legyen ez az én születési ajándékom a csikónak! - mosolygott. |
[74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Igen!A "visszaszokás a rendes kerék vágásba" nem olyan könnyű!Eltakarítani a maradék sötétséget, úgy ahogy összetartani a népet nem könnyű!S gondolom a valódi okát nem soroltam fel am miatt ide menekültél!
Bólintott.
Kiváncsian nézte a mosódott kígyókat-számára így néztek ki.Odaúszott egy zöldhöz és bekapta!Még a színeket sem látott jól, de a szín különdségeket igen!Ezért válaszotta a zöldet, mivel úgy tűnt, mintha hínár lenne....Persze azonnal ki is köpte...