Témaindító hozzászólás
|
2007.10.04. 22:18 - |
Álmélkodó arccal lépdelt a fák közé.
Olyan gyönyörű és varázslatos volt itt minden! |
[162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
_______________________________________________________ |
- Kövess! - mondta. Arshonnan erdei felé vette az irányt. |
Elmosolyodott.
-Dehogynem!Már indulhatunk is!-mosolygott. |
Boldogan evett a finom almából, jóízűen gyeldeste le őket, míg végül mind elfogyott. Felállt, a vízben felfrissítette magát, s száradás közben visszament Dulonhoz.
- Nem kéne már mennünk? Ez a hely nagyon szép, de még nem láttam a Birodalmat veled. - hangsúlyozta ki az utolsó szót. |
-Ahogy az Úrnőm szeretné!-vigyorgott, majd beleharapott egy almába. |
- Akkor egyél te is! Társaságban jó az étel! - mosolygott. |
Vigyorogva hajolt le szerelméhez és hosszan megcsókolta.
-De enned is kell!-mosolygott. |
- Akkor élnék a lehetőséggel! - vigyorgott - Csókot szeretnék! |
-Neked nem csak a reggelit, hoznám ágyba....hanem bármit!-mosolygott szerelmesen, mikor visszatért egy nagyobb, fehér virággal. |
Elwen mély alvó, ha tudta nem akar figyelni, még háborút is vívhatnak mellette, akkor sem ébred fel! Dulon biztonsággal végezhette célját. Csodálkozott is, amikor egy gyömülcs halom tornyosult előtte, mihelyst kinitotta szemét.
- Mi ez - kérdezte aztán elmosolyodva-, ágyba viszik a reggelit? |
Elwen mély alvó, ha tudta nem akar figyelni, még háborút is vívhatnak mellette, akkor sem ébred fel! Dulon biztonsággal végezhette célját. Csodálkozott is, amikor egy gyömülcs halom tornyosult előtte, mihelyst kinitotta szemét.
- Mi ez - kérdezte aztán elmosolyodva-, ágyba viszik a reggelit? |
Hirtelen nyitotta ki szemeit.Beletelt pár percbe mire rájött, hogy hol is van.Nagyon fáradt volt "tegnap", ha lehet itt mondani, hogy tegnap.
Felemelte fejét, majd óvatosan fel is állt.Vigyázott, nehogy Elwent felébressze.
Kinyújtóztatta lábait, s nekiindult gyümölcsöket szedni, hogy felhalmozhassa szerelme előtt. |
- Neked is! - ásított, s behunyta szemeit. |
-Maradhatunk, csak nem erre számítottam!-mosolyodott el.
-Azért szép álmokat!-borította fejét újra szerelmére. |
-Ha lenne szárnyam, rád boríthatnám! - kuncogott. - Ha nem tudsz aludni fényben, keeshetünk valami sötétebb helyet. |
-Hát igen!Ilyenkor több gyümölcs van a fákon, mint levél!-mosolygott.
Közben alighogy szürkülni kezdett, s Dulon már fáradtan hajtotta fejét szerelmére, újra fény tört be a gyümölcsösbe.Mintha máris reggel lenne...
-A fene....Az örök nappal gyümölcsösében vagyünk!-emelte fel fejét. |
Megvárta, míg megszárad, majd Dulon mellé feküdt, hozzá bújt.
-Nézd! Hogy lekopaszodtak a fák! - csak most vette észre az ősz eljöttét. |
Dulon is megmosakodott, majd kiügetve a vízből megrázta magát és egy fa tövébe telepedett. |
- Szerencsére még nem! - bólintott. Követte Dulont vízbe. Jól kifárasztotta magát a mai nap, s koszos is volt, hát megmosakodott. Nagyon jó érzés tisztának lenni! |
Ő sem figyelte az idevezető utat, nem is gondolta, hogy figyelni kellett volna.
Térdig a vízbe gázolt, s úgy kezdett el inni.
-Jókor jöttünk!Még sötétedés előtt vagyunk, s a víz nem hűlt ki!-állapította meg. |
[162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|