|
Témaindító hozzászólás
|
2007.08.08. 19:36 - |
 Éji Herceg gyors galoppal süvített végig a futópályán.Próbálta a legmagasabb teljesítményt kihozni magából. |
[32-13] [12-1]
__________________________________________________ |
-Nos Judy!Kicsit edzünk ,hogy összhangba kerüljünk.Ma itt kazdünk!-mondta és végig nézett a pályán.
 Bólintott.
-Mehet?-kérdezte Jezzy.
-Mehet!-mondta kihívó mosollyal Judy.Judy galoppozni kezdett Jezzy pedig a levegőbe ugrott.Judy nagyon gyorsan tudott futni de Jezzy föntről követte.4 órán át keményen edzettek aztán.Judy és Jezzy egyszerre álltak meg.Judy lehajtotta a fejét Jezzy pedig lerogyott a földre.Judy szarvát hozzá érintette a fölhöz mire egc kissebb patak tört elő.Először Judy ivott aztán Jezzy.
-Ma menjünk a rétre!Töltsük ott az éjszakát holnap máshova megyünk!-mondta Jezzy.Judy bólintott.Judy már nem nagyon bírt mozogni.Jezzy felröppent és egy burokba tette judyt.Felemelte varázserejével és meg sem álltak a rétig. |
 Fényvihar még biccentett, mielőtt felszállt volna, és elsuhant......
|
 -Menjünk a rétre!Ott bőven akad ennivaló!
Doment már nagyon várta, hogy ehessen, már indult is előre felé.
Xyldon még hátranézett Fényviharra.
-Viszlát!-köszönt el, majd Ők is elindultak. |
Fényvihar csak bólintott.
De ő a maga részéről befejezte edzését, és elindult elfelé. |
-Azért Én tudom mit csinálok!-válaszolta érezve Fényvihar hidegségét, majd újra körülnézett, merre induljon tovább. |
Egy pillanatig kissé furcsállón nézett a szürke lóra. Elég nyersen beszélt. De jobban nevelték, minthogy ezen fennakadjon. Biccentett.
- Az én nevem Fényvihar. Néha kiszámíthatatlanul rejtélyesek ezek a pályák.
A csikóra pillantott.
- Üdv, Doment - eresztett meg egy apró mosolyt a csikónak.
- Különös ötlet csikót hozni ide - címezte a szavait a felnőttnek.... |
-Ohhh...üdv!-kapta oldalra fejét Xyldon.
-Nem is láttam, hogy hogy kerültél ide!Nah mindegy4Gratulálunk a pályádhoz!Xyldon vagyok!-lenézett Domentre-Ő pedig...hát...Doment!
 Doment aprót biccentett az idegennek.
|
Egy utolsó, hatalmas szökkenéssel átugrotta az utolsó akadályát, aztán szédítő tempóban indult meg a széles íven, ami visszavitte a kiindulási pontjához. Sörénye lobogott, lábai alig érték a földet a hatalmas, suhanó vágtában, de kéjesen élvezte a saját erejét és lendületét!
Hatalmas horkantásokkal fékezett, éppen az idegen és a csikója mellett.
Kissé elcsodálkozott, hisz nem innen indult pontosan, de azért hamar túltette magát a mágia apró fintorán. Talán találkoznia kellett ezzel a két lénnyel.....
Kicsit megrázta magát, aztán fejet hajtott az idegeneknek.
- Üdv! - mondta kicsit még szaggatott hangon. |
Xyldon hiába várt.a többi pálya nem tartotta eég erősnek még Domentet.
-Azthiszem itt nincs más dolgunk!-mondta a csikónak.
-Gondolom éhes vagy!
Doment boldogan biccentett.Elindult vezetője után, de még néha visszanézett a pegazusra. |
Hatalmas ugróakadályok és gödrök jelentek meg előtte. Egy kis ideig figyelte őket, majd leszorította szárnyait, és nekivágtatott a pályának! Egyre gyorsult, nagy horkantásokban kapkodta a levegőt, izmai hullámzón mozgásuk csúcsára lendültek, azzal átszökkent az első majd a második akadály felett! A gödrök sem jelentettek gondot vagy kihívást! Szárnyai nélkül is repült a távolságon át! |
-Már nem vagyunk egyedül!De ez nem zavar igaz?Sőt tanulhatsz is!
Doment a lényt kezdte figyelni.Xyldon más pályák után nézett, hátha jelennek még meg.... |
Óvatosan elindult be a pályára. Várt. Neki egy komolyabb feladat kellett, vajon mikor jelenik meg az ő terepe?
A csikó épségben kiért, látta, hogy egy nagyobb lénnyel beszélget, így elkezdett magára figyelni. |
-Jól van!Egész jó!Ügyes!-dícsérte a kiscsikót.
-Lejöhetsz nyugodtan, ha eláradtál!
Doment lihegve baktatott vissza Xyldonhoz.
-Miért...miért a futópályákhoz jöttünk?-kérdezte lihegve.
Xyldon felnevett.-Mert miért ne!Talán a légcsővekhez, vagy a sárkányokhoz akartál volna menni?
A csikó ijedten bólintott, hogy semmiképp.
-Félretéve a tréfát!Csak látni kartam mennyire vagy edzett!Benned több minden rejlik, mint ahogy azt gondolod, vag gondolják!Nem akarlak halálra edzeni!Mielőtt azt hinnéd, de ez is kell!-mosolygott. |
Fényvihar a futópályák oldalán állt. A csikó nem kerülte el a figyelmét, ahogy nagyban próbálkozott az akadályokkal, de mégis kicsit befelé figyelt.
Mint Alapító és magányos lény, szabadon eljöhetett a Szigetről, de gyakran gondolkozott, hogy jól tette-e......
Hatalmas alakján most nem csillant meg fény...... |
Lassan haladtak a pusztában.
-Mesélj magadról-szólt egy hosszú csend után Xyldon.
-Hát azthiszem tűz az eleme!-kezdte félénken-Ami üldözött, és a félelmem űzött el...azthiszem...Úgyhogy most nem tudok semmit!-mondta szégyenkezve.
-Hát nem pont ilyenekre gondoltam, de is segít....majd....-mondta Xyldon-Tudom, hogy még fiatal vagy, de kíváncsi vagyok mi rejlik benned!
Kezdtek megjelenni előttük a futópályák.Az elsők nagyon könnyűnek látszottak...valójában nem voltak azok...
-Azon szeretném, hogy végig menj!-bökött orrával egy egyenes, átlagos pályára.
Doment furcsán nézett a csődörre, majd elindult a pálya felé. |
 Katnabe szó nélkül vágtatott tovább, egyetlen gondolatot vesztegetve csupán a ménre. Katnabe tudta jól, hogy jó külsővel áldották meg, de azt nem bírta, ha emiatt könnyen megkaphatónak hitték.
Megrázta a sörényét, és már el is felejtette a lényt. |
Hirtelen befékezet.
-Ém megyek!Szia!-kiáltott a kanca után és az ellenkező irányba ügetett. |
Kissé unott grimasszal szólt vissza:
- Nem lenne. Semmi kedvem mindenféle lénypróbáló helyre vetődni. Én új vagyok, de megelégszem a társaim által ajánlott helyekkel. És még nem végeztem itt! - gyorsulni kezdett, mostmár horkantva kapkodva a levegőt, teste kinyúlt a száguldásban, és patája darabokat tépett fel a pálya talajából, ahogy maga alá gyűrte a távolságot és önnön lassúságát. |
Közelebb ment vágta közben a kancához.
-Figyelj én vándorlok a birodalomban!Lenne kedved velem tartani?-kérdezte csábító mosolyal az arcán. |
[32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Éji Herceg gyors galoppal süvített végig a futópályán.Próbálta a legmagasabb teljesítményt kihozni magából.
Bólintott.
Fényvihar még biccentett, mielőtt felszállt volna, és elsuhant......
-Menjünk a rétre!Ott bőven akad ennivaló!
Katnabe szó nélkül vágtatott tovább, egyetlen gondolatot vesztegetve csupán a ménre. Katnabe tudta jól, hogy jó külsővel áldották meg, de azt nem bírta, ha emiatt könnyen megkaphatónak hitték.