|
Témaindító hozzászólás
|
2007.07.09. 15:09 - |
 Ledobbant, és óvatosan körülnézett.
Aztán egyensúlyozva elindult.
A gödrökkel minden lénynek vigyáznia kell! |
[50-31] [30-11] [10-1]
____________________________________________________ |
 Látta párja szúrós tekintetét, de így sem tudta, hogy majd hogy fog landolni leszálláskor fájós lábával.Kicsit begyorsított, majd haladt tovább.
(Légyszi Te írj a köv. helyre!) |
 Kissé szúrósan nézett fel fele...ilyenkor a kancákat illik hátra tenni és velük is felröppenni.De mindegy!Vágtába ugrott, s szapora léptei miatt alig érintette a talajt, mintha sivatagban futna.Rózsaszín sörénye és farka valósággal csapkodott.
Kivnácsi volt, Rolygiano vajon útol éri-e...Persze levegőben könnyebb! |
| -Na jóóó!De azthiszem nekem repülve könnyebb lesz!-mondta majd elrugaszkodott a földtől egy pár méterre, hogy még párját is szemmel tudja tartani. |
| -Jó lesz, jó lesz, de menjünk!-iparkodott |
| -Nekem nem az!-válaszolta, viccelődve. |
| -Hjáááj, mintha nem lenne egyértelmű!-mosolygott! |
| -Nem!Előbb mondd meg hogy jó lesz -e az erdő!-mosolygott. |
| -Elindulnál már?-színelelt egy kis ráripakodást, persze mosolygott.Még nógatta is Rolygiano-t az orrával.Egyértelmű válasz:Igen! |
| -Az erdőben jó lesz?-kérdezte kicsit türelmetlenül, de mosolyogva. |
| -Rendben, nagy okos!-csókolt vissza. |
| -Ötletes!Rét után mező!Hmmm!-nevetett majd megcsókolta párját-Én inkább egy tisztásra mennék!-mondta. |
| -A mező? |
| -Na jó!Szerintem menjünk innen!Egyébként sem szeretem a rétet!Ötlet? |
| -Remélem is!-puszilt vissza.-De ezúttal óvatosabban!Csak egyszer kell egy nyaktörés... |
| -Nem!-mondta majd megpuszilta Ailint. |
| Óvatosan megtámaszotta.-Szárnyad nem tört? |
Ahogy felállt kicsit felemelte egyik melső lábát
-Azért fájt!-mondta. |
| Kicsit értetlenül nézett rá-Nagyobbat estél, mint vártam! |
Kinyitotta szemeit.
-Ailin?Tudtad, hogy a vándorsólyom 109 km/h-val repül?-ahogy befejezte a mondatot elmosolyodott, majd nevetve, lassan felállt.
|
[50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Ledobbant, és óvatosan körülnézett.
Látta párja szúrós tekintetét, de így sem tudta, hogy majd hogy fog landolni leszálláskor fájós lábával.Kicsit begyorsított, majd haladt tovább.
Kissé szúrósan nézett fel fele...ilyenkor a kancákat illik hátra tenni és velük is felröppenni.De mindegy!Vágtába ugrott, s szapora léptei miatt alig érintette a talajt, mintha sivatagban futna.Rózsaszín sörénye és farka valósággal csapkodott.