|
Témaindító hozzászólás
|
2006.08.31. 20:26 - |
 A Fény hatalmas volt, aranyszínben fürösztötte a tájat és nemcsak a testet, de a lelket is melegítette.
Körülnézett és csak gyönyörködni tudott.
- Hát tudod, valahogy nehezen hiszem, hogy itt lenne bármi, ami a Sötétségé. |
[152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
---------------------------------------------------------------- |
- Ott egy újabb! - kiáltott fel Geisa,majd elszalad és visszafele már egy kő volt a szájában.
- Éljen! - nyerítette Shadow,mire Elektra szélesen elmosolyodott még dicsérően megsimogatta Geisa fejét.
Mehettek tovább.
|
 - Csodálatos! - nézett le ámulva a furcsa anyagra.
Kérdezni akart, felnézett a lényre, de hirtelen szél támadt, fény villant, és Álom eltűnt! |
Számolt magában...19...20...és akkor meglátta!
Egy csillogó, halvány halom, amely szinte beleolvadt a nap fényébe.
-Itt van!-kiáltott fel örömmel, és ereszkedni kezdett. Valójában nem hitte, hogy valóban megtalálják a halmot.
Mikor leszálltak rá, nem olyan furcsa tapintású volt a talaj...mintha felhőkön álltak volna.
Álomra nézett mosolyogva.
-Mit szólsz?-kérdezte.
|
| Ő is kitárta hatalmas szárnyait, és hasonlóan könnyedén a sárkány után suhant. |
Elmosolyodott, majd kinyújtoztatta már kissé elgémberedett tagjait.
Körülnézett, hogy tájékozódjon, majd felderülve nézett nyugat felé.
'Amikor a nap lenyugszik, huszonegy szárnycsapást tégy a nap felé.' idézte fel magában gazdája szavait.
Kitárta háztetőnyi szárnyait, amik szinte áteresztették a nap fényét.
Egyetlen szárny csapással a levegőben termett, és fejével intett Álomnak, hogy kövesse.
|
Álom lelkesen bólintott.
- Nagyon örülnék neki! |
Lassan bólintott.
-Nos, ha szerencsénk van, és ha kíváncsi vagy rá, elvezetlek oda.-ajánlotta fel. |
Elgondolkodva, kérdőn nézett fel a lényre.
- Nem...Azt hiszem nem.... |
Álomra mosolygott.
-No és...láttad már a rejtett halmot?-kérdezte kíváncsian.
-Keveseknek adatik meg, hogy láthassák. |
Végiggondolta a maga életét eddig, s a mostani tengés-lengés, ha üres is volt, valahol jobb volt!
- Igazad van - mondta nyugodtan. |
Bólintott a bölcs szavakra.
-Efelől igazad van. De élvezzük ki a békét, és a nyugalmat, amíg lehet! Én ezen az állásponton vagyok.-sóhajtott könnyen. |
- Sok küzdelembe került, de sokak szerint megérte....A munka úgysem ér véget soha.... |
-Nos, igen, de a Birodalomban még újnak számítok.-mondta.
-Sok mindent hallottam a Birodalomról, jót is, rosszat is...-komorult el kicsit.
-De jó hallani, hogy a rossz forrása már odaveszett.
|
- Akkor azt hiszem szeretni fogom! - nevette el magát.
- Szeretem a kalandokat...A jámborabb kalandokat! - tette hozzá hangsúlyosan.
Elkomorult.
- Elég sok komoly kalandon kellett már keresztülmennem.....
Felnézett a sárkányra.
- Veled mi a helyzet? Régi lény vagy? |
Kedvesen nézett a pegunira.
-Igen, régóta élek itt.-bólintott.-Ez egy olyan hely, ahová ha egyszer eljössz, nem felejted el egykönnyen.-mondta.
-És látom ezzel te is így vagy...-mosolygott.
Jómagam sem ismerem minden zugát, mindig rejt valami újdonságot, valami meglepetést...sosem lehet megismerni teljesen ezt a helyet.-nézett körbe. |
Tisztelettel bólintott.
- Igen, megértem!
Körülnézett.
- Itt élsz? Jómagam régi lény vagyok...ó, de még milyen régi, mégse ismerem ezt a vidéket...Még....Jártam már itt, de valahogy nem tettem a magamévá.... |
Elmosolyodott.
-Csakugyan.-bólintott.-És, mivel az elemem is fény, ezért talán nem is meglepő a helyszínválasztásom...-mondta békésen. |
| - Ó, én csak elmerültem a gondolataimban! A színed egyébként valóban pont a mezőé. |
-Payne.-biccentett kecsesen.
Majd végignézett magán, és elmosolyodott.
-Úgy látszik, nem vagyok egy feltűnő jelenség.
|
[152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
A Fény hatalmas volt, aranyszínben fürösztötte a tájat és nemcsak a testet, de a lelket is melegítette.
- Csodálatos! - nézett le ámulva a furcsa anyagra.