|
Témaindító hozzászólás
|
2006.08.22. 10:59 - |
 -Második megálló pont.Itt nincsenek eksztra dolgok, csak nyugis tavacskák.Általában ide merengeni, gondolkodni járnak a csodalovak.Viszont itt sok a búvóhely, tehát bújócsázni is lehet vagy fogócskázni.-mondta. |
[118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
 -Ne félj!Nem bántalak!-szólt kedvesen a csikóhoz.
-Viszont a tüzet meg kell keresnünk....-mondta körülnézve, szinte már nem is a csikónak.Azzal gyors ügetésben elindult a füstszag forrása után. |
  Faliah is megérezte a füstszagot és szélsebesen szedte kis patáit,hogy még időben odaérhessen. Ahogy vágtatott,egyszercsak egy nála nagyobb egyszarvúba botlott bele. Borzasztóan megrettent és ledermett.
Thunderban eközben próbálta visszahívni a tüzet,de nem sok sikerrel,bár a tűz legalább nem terjedt tovább. |
 Silence megérezte a tüzet, nem is olyan messze lobbant fel tőle ez az ellenséges elem, de nem félt tőle annyira, hogy kimerészkedjen az idegenek elé......
Bízott az elemében..... |
Jiffy fejét felkapta, mert orra erős füstszagot érzett.Füleit hátracsapta.Rossz előérzete volt.Ki is lépett a tavacskából, de még nem indult el a baj forrását keresni.....várt...... |
  Faliah folytatta a keresést,de még nem kezdte el szólongatni testvérét. Csendben lépdelt,füleit hegyezve.
Thunderban eközben tovább menetelt,de végül megunta a hang utáni kutatást. Nagy unalmában belerúgott egy kavicsba,ami kacsázva csobbant a tóba. Inkább visszafordul. De nini! Egy pillangó repült ekkor az ifjú mén előtt. Thunderban érdeklődve követte tekintetével,lépkedett utána,mígnem a szárnyas állatka az orrán pihent meg.
Thunderban orrát ez roppant mód csiklandozta,így hiába is próbálta visszatartani egy hatalmasat tüsszentett. Orrlikaiból lángcsóvák törtek elő hirtelen,amik el is kezdték pörkölni a talajt. A füstszag lassan kezdett eltejedni a környéken,miközben a kis mén mindhiába próbálta eltaposni a tüzet,ami ettől csak még erősebbnek tünt. |
Jiffy még mindig a vízben ácsorgott és figyelte a két csikót.Nem akart közbeszólni, csak, ha baj van.Ivott pár kortyot és közben elgondolkodott, hogy mi lehetett az a varázy amit az előbb érzett...és talán még mindig..... |
Thunderban miután kijátszotta magát, -és kellőképp vizes lett- kisétált a tóból majd egy kisebb tűzvarázst bevetve megszárította magát. Mellső patáin kicsi tűzgömbök jelentek meg és ezek "masszírozták" végig testét szárazva a farka végéig. Miután ezt lehessegette magáról,ivott pár kortyot.
Egyszercsak mintha hangokra lett volna figyelmes. Lassan,de kíváncsian emelte fel fejét és lépett pár lépést arra,amerre szerinte a hang jött. Hátranézett testvérére.
~ Úgyis itt leszek a közelben. ~ gondolta,majd elindult,nem is gondolván arra,hogy így pont elkerülte a két idegent.
Faliah eközben ébredezni kezdett. De... Hová lett Thunderban? Az előbb nem itt volt? Gyorsan felpattant és rá kellett döbbennie,testvére magára hagyta... megint. Horkantott egy aprót,majd szapora léptekkel neki állt megkeresni az ifjú mént. |
Jó darabig várt, de a lények csak nem távoztak, így jobb híján elkezdett a tóban sétálni, oda-vissza, újra és újra megtéve ugyanazt a távolságot a mederben. Gondolatai messze sodorták, de örült ennek. |
Hirtelen felkapta fejét.Csobogást, vízben való csapkolódást, ugrálást hallott.A hang gazdáját tekintetével hamar megtalálta.
Ahogy figyelmes lett a kiscsikóra, varázst érzett meg a vízben.A csikón kívül senkit nem látott, de kizártnak tartotta, hogy egy ilyen fiatal lény ilyen erős varázst használjon.
Látszólag nyugodtan, mosolyogva figyelte a csikót. |
Silence az egyik nagyobb tóból figyelte a másik három lényt. A tavacska nem volt túl mély, alig két méterrel a karcsú egyszarvú felett ott remegett a felszín, de néhány ügyes varázzsal remélte, hogy elérheti az észrevétlenséget.
Nemigen akart találkozást másokkal, hisz még mindig nem volt túl a múlt szörnyű eseményein, de már csak magát hibáztathatta, hogy idejött, és nem távozott idejében. |
Thunderban igazán jól szórakozott,ahogy ki-be ugrándozott az egyik tavacskába,míg testvére békésen szundikált egy fa tövében.
Tükörképe után csapkodott patáival,nagy morajjt verve maga körül,hogy kis híján már csurom vizes volt. De nem zavartatta magát. Egy kis víz ezen a kellemes tavaszi napon,ugyan kinek árthat? |
Jiffy unottan sétálgatott a kis tavacskák között.Néha-néha belegázolt, esetleg ivott pár kortyot, de aztán mindig tovább haladt.
Jól esett volna neki egy kisebb társaság, már nagyon unta magát...... |
 Inni jött, hosszú utat tett meg.Neszekre lett figyelmes.Nem olyan távol tőle egy másik lény is a vízhez jött, de nagyon megviseltnek tűnt:mint aki a sivatagból jött!El sem érte a vízpartot, máris összeesett.Koni felállt, odasétált hozzá.Kékszíne rögtön elárulta, hogy víz elemű...bizonyára kiszáradt.A lány nem volt elég erős hozzá, hogy felvegye, ezért nem annyira látvány-barát szállításhoz folyamodott:megfogta fehér farkánál fogva a csodalovat, s magával vonszolta.
 Kavicsos parthozértek-nem volt jobb!Koni itt is maga után húzta a lényt.A kavicsok felsértették a bőrét az ájult lénynek, de a lány nem zavartatta magát....Ha nem megy érte, biztos meghal, amúgy sem érez most semmit, bár jó, hogy ezt most nem látja senki:azt hinnék, halott áldozatát vonszolja maga után az angyal....
Beértek a vízbe, de Koni meg nem állt, csak ment tovább, le sem vetve fehér ruháját.Már szárnyai is a vízbe értek, de tovább ment.Csak akkor állt meg, mikor már alig volt kinn az álla a vízből-szerencsére ez a tó fokozatosan mélyült, amúgy sem volt olyan nagy; Koni épp a közepén állt!Egy utolsó erőfeszítéssel maga elé rntotta az úszó testet, s mikor az a kívánt helyzetben volt, elengedte.A test azonnyomban elmerült.
A lány most egyáltalán nem gyilkosságot hajtott végre, pedig nagyon úgy tűnt...még mindig látszott a vércsík által jelölt út, ahol magával vonszolta a lényt.
A tó mellett maradt és várt....vagy három órát!Mikor végre letelt az idő, a tó közepén buborékok jelentek meg, ahol a test eltűnt.Nemsokára a lény bukkant elő, levegő után kapkodva, sértetlenül!Nem ment ki, inkább gyorsan megnyugodott, hisen biztonságban van!A lányra nézett, kissé furcsán.-Te tetted ezt?
-Igen.-bólintott a lány.
-Honnan tudtad, hogy vízre van szükségem?
-Tudok egyet-mást a vizi élőlényekről!Kiszáradtál, vízre volt szükséged, hát hozzásegítettelek; nem nagy ügy!
-De ott is hagyhattál volna!Köszönöm...
Koni csak bólintott.A kanca nézte egy ideig, majd megfordult, s kiefele indult a vízből.
-Hová mész?-kérdezte gyorsan a lány.
-Megnézni a Birodalmat.Új vagyok itt és kiváncsi vagyok, milyen...
Erre a lány elmosolyodott-Akkor miért nem kérsz meg, hogy mutassam meg?
A kanca visszanézett, s fogságba ejtette az angyal mosolya (szokásosan:P).Rögtön megbízott benne-ez idáig kissé tartózkodott, Koni sem mutatta általános derültségét.
-Rendben!-mondta ő, s érezte, hogy valami új kezdődik el... |
Egy pillanatig még mosolygott magában, majd hirtelen ő is lebukott.
Meglepően langyos volt a víz, annak ellenére, hogy a lába hűvöset tapintott.
Kis kutatás után észrevette a pegazust, amint épp a feneket fürkészi. Némán mögé tempózott, és egy szarvából induló buborékáramlattal a magasba emelte őt! |
 Megrázta fejét.Nem tudott megszólalni, csak elpirult egy pillanatra, majd újra a víz alá bukott. |
Nevetnie kellett, mikor észrevette, hogy mennyire begöndörödtek kedvese sörényszálai.
-Nahát, milyen jól nézel ki!-jegyezte meg. |
| Megpuszilta szerelmét, majd a víz alá bukott.Egy pillanat múlva már vissza is jött, csak megmártózott egy kicsit. |
Megnézte patájával, hogy milyen a víz, majd követte kedvesét.
-Reméltem is.-mosolygott. |
-Tetszik a hely!-mosolygott és egy kis körbenézés után bele is gázolt a vízbe. |
Az egyik tó szélén megállt.
-Itt lennénk!-mutatott körbe, Dreamre mosolyogva. |
[118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Második megálló pont.Itt nincsenek eksztra dolgok, csak nyugis tavacskák.Általában ide merengeni, gondolkodni járnak a csodalovak.Viszont itt sok a búvóhely, tehát bújócsázni is lehet vagy fogócskázni.-mondta.
-Ne félj!Nem bántalak!-szólt kedvesen a csikóhoz.
Silence megérezte a tüzet, nem is olyan messze lobbant fel tőle ez az ellenséges elem, de nem félt tőle annyira, hogy kimerészkedjen az idegenek elé......
Faliah folytatta a keresést,de még nem kezdte el szólongatni testvérét. Csendben lépdelt,füleit hegyezve.
Inni jött, hosszú utat tett meg.Neszekre lett figyelmes.Nem olyan távol tőle egy másik lény is a vízhez jött, de nagyon megviseltnek tűnt:mint aki a sivatagból jött!El sem érte a vízpartot, máris összeesett.Koni felállt, odasétált hozzá.Kékszíne rögtön elárulta, hogy víz elemű...bizonyára kiszáradt.A lány nem volt elég erős hozzá, hogy felvegye, ezért nem annyira látvány-barát szállításhoz folyamodott:megfogta fehér farkánál fogva a csodalovat, s magával vonszolta.
Megrázta fejét.Nem tudott megszólalni, csak elpirult egy pillanatra, majd újra a víz alá bukott.