|
Témaindító hozzászólás
|
2007.04.03. 12:01 - |
 Evanna óvatosan egyensúlyozva kereszett egy csomót, ahol több szál találkozott, és ott végre kicsit biztosabban megállhatott.
Őrült egy hely volt ez!
Mindenütt szálak, néhol épphogy átívelve hatalmas és üres téren, máshol meg menni sem lehetett annyira sűrűn álltak! Néhol szabályosan, másutt meg csomókban és rongyokban álltak, és úgy tűnt sehol sincs végük, hacsak nem egy másik szálban...
'Mi alkothatta ezt a helyet?' töprengett egy pillanatra az érdekes kérdésen.
A fény valahonnan felülről jött, de Evanna nem látott Napot, ráadásul a magasabban lévő szálak miatt nem is igazán látott felfele (ahogy lefelé sem a lentebb lévők miatt), az árnyékok meg álombeli csíkozatot adtak a mindenségnek.
'Vajon van valami a szálak felett, vagy alatt? Vagy oldalt?' tett fel még egy megválaszolhatatlan kérdést. |
[26-7] [6-1]
----------------------------------------------------------------------------------- |
| Várt kicsit, majd ő is elhagyta a dimenziókat. |
 Elidnultak.Odaértek a kapuhoz.
-Nos, köszönjük a sok jó élményt!Remélem még találkozunk!-és elnyelte őket az átjáró... |
'Végre!' gondolta, és nagyot sóhajtott.
Ebből a kalandból elég volt!
Megrázta sörényét, megpróbálta elűzni kimerültségét, és udvariasan intett a veletartott párnak: menjenek előre. |
| Követték.Hosszas keresés után végül megtalálták a "kaput".... |
Bólintott.
- Akkor ideje mennünk. Nincs értelme tovább maradnunk.
Nem is folytatta, hanem elindult egy irányba. |
| -Sajnos nem!-de tudom használni egyensúlynak.Az evező tollaim vagy kihullottak, vagy lekaszálták őket aszálak, de maga a szárnyam csak kisebb karcolásokat szenvedett el; ezek begyógyulnak..... |
- Nincsmit - válaszolta tömören.
- Tudsz repülni? |
Kinyitotta szemeit.
-Homály!-kiáltotta Szenvedély kétségbeesetten, és felenyhülten.Átölelte nyakával a kanca nyakát.A véres, tépázott pegazust az öröm sírás folytogatta, hogy ő megmenekült, de legjobban azért, mert párja jól van.
Hálás szemekkel nézett az unikornisra.
-Köszsönöm!-suttogta. |
Hatalmas szürke szökkenésekkel lendült szálról-szálra, hogy a két lény segítségére siessen.
'Épp ezért nem örültem.....' gondolta, de elfojtotta magában.
- Itt nem működik a varázserőm teljesen! - sziszegte dühösen, mire végre a páros mellé ért.
Gyorsan hozzáérintette szarvát az ájult pegazushoz, és végighullámzott némi energia a lényen.
- Reisa! - mondta végül a kanca repertoárja egyik varázsszavát, ha az energia nem lenne elég.
Remélte, hogy Homály szelleme nem sérült. Akkor nem lesz nehéz dolguk. |
 Szenvedély hirtelen megcsúszott!Homály hirtelen utána!Nehéz volt, hisz cikázni az ilyen sebbességben szinte láthatatlan szálak közt, életveszélyes, nem csoda, ha jópár vágás borította mire Szenvedély aláért, és felfogta.Még így is zuhantak pár métert, mivel a kanca nem teher hordásra volt kitalálva, és a hirtelen súlyemelkedés megrázkódtatta csapzott szárnyát.Nagy nehezen és lassan felértek, deHomálynak eddig volt ereje ey közeli csomópontnál elájult.A z eszméletéhez tért csődr keltegette kétségbe esetten. |
| Csak csendesen, sötéten elmosolyodott, és ő is száguldani kezdett ezzel az öngyilkos módszerrel. |
| -Akkor gyerünk!-és vidáman ugrálgatott szálról-szálra. |
Első ízben mosolyodott el igazán.
- Óh, igen! Ami pedig azt illeti....kedvemre való! |
Elmosolydott.
-Akkor íme még egy feladat! |
- Legutóbbi - felelte könnyedén hátra.
- A Dimenziók eléggé sajátos hely, szabályokat keresni benne eléggé reménytelen feladat.....Vagy csak a mi értelmünk kevés hozzá.....Nem tudom. Mindenesetre a bejutáshoz és kijutáshoz ugyanarra van szükség: türelemre, leleményre és szerencsére. |
Egy idő után nézelődni kezdett.
-Mondd csak!A kijáratok szabályozott rendben állnak...mármint meghatározott távolságban vannak egymás után, vagy egy kijárat van, vagy itt-ott néha felbukkan egy? |
Fogalma sem volt mihez kezdjen. Csak ment, ment, ment, és törte a fejét, hogy mihez kezdjen, ha egyszer a Lépcsők nem használhatók. Igaz, hogy a terv ennek a kivizsgálása volt, semmi több, de csalódottnak érezte magát.
Ráadásul nem tudta mit tegyen, hogyan jusson ki.
És mit csináljon a két lénnyel mögötte!!! |
| Követték. |
| Morrantott válaszul, és próbálgatni kezdte a járást a szálakon. |
[26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Evanna óvatosan egyensúlyozva kereszett egy csomót, ahol több szál találkozott, és ott végre kicsit biztosabban megállhatott.
Elidnultak.Odaértek a kapuhoz.
Szenvedély hirtelen megcsúszott!Homály hirtelen utána!Nehéz volt, hisz cikázni az ilyen sebbességben szinte láthatatlan szálak közt, életveszélyes, nem csoda, ha jópár vágás borította mire Szenvedély aláért, és felfogta.Még így is zuhantak pár métert, mivel a kanca nem teher hordásra volt kitalálva, és a hirtelen súlyemelkedés megrázkódtatta csapzott szárnyát.Nagy nehezen és lassan felértek, deHomálynak eddig volt ereje ey közeli csomópontnál elájult.A z eszméletéhez tért csődr keltegette kétségbe esetten.