Témaindító hozzászólás
|
2006.07.08. 15:46 - |
-Na milyen?-Kérdezte párját.
-Itt születtem!Még ki sem nyitottam a csipás szemem, de már itt rohangáltam!Amikor először kibújtam a vízesésen kívülre egy vízisárkánnyal találtam magam szemben!
-Nem vészesek és már elköltöztek messzebbre!Nem kell tőlük tartani! |
[74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
_______________________________________________________ |
-Viszlát!-köszönt.-Miután a vízsés elnyelte Ancalime-t, az alakok toppantak be:Kavarkád és Nemes!Korall-király nagyon megörült nekik.... |
Újra szárnyaira pillantott.
- Ideje mennem! Sok szerencsét és boldogságot! - hajtott fejet, azzal kiszárnyalt a barlangból. |
Figyelte a nagy, kék hippocampust, és mozgolódását.
- Nem hiszem, hogy tudnának rólatok - jegyezte meg, ahogy a mén visszatért.
- És azt sem hiszem, hogy akarnának és tudnának ártani..... |
Ő víz alatt közelítette meg a barlang kijáratát.Valóban alakok voltak kint, de mosodottan látta a víz alatt.Mindenesetre visszahúzodott családjához... |
Ancalime kikandikált a vízesésfüggöny felé.
Mintha hangokat hallott volna...
Inkább maradás mellett döntött, és nagyot szippantott a párás levegőből. Néha élvezte a vizet. |
Bólintott. |
Horkantott, és csak megrázta sörényét.
- Felejtsük el... |
-Ha szeretnél, egyszer biztosan lesz!Amúgy meg..ha jobban meggondolom...igazad lehet!Felfoghatatlan...és mégis életveszélyes!-kezdte elveszíteni komolyságát.... |
- Akkor is egy új élet köszönhető nektek, és felnevelni egy csikót, kifejleszteni az elméjét, megtanítani arra mi helyes és mi nem, hogy később önmagától is jól tudjon dönteni életében.....nos, mindez nemhogy hatalmas, hanem felfoghatatlan!
- Nekem nem is tudom lesz-e valaha családom.. |
Legyintett-Ugyan, a felelőség csak átmeneti!-vigyorgott-És nem is életveszélyes! |
Fejet hajtott
- Köszönöm, de szerintem a szülőség is ugyanilyen hatalmas, tiszteletreméltó dolog! |
-Oh-lepődött meg.Kicsit bámulta a víztükröt, majd így szólt-Minden elismerésem! |
Riadt fintort vágott, mintha mérges békát nyelt volna!
Eljárt a szája! Pedig megfogadta, hogy vigyáz! De Korall-király segített rajta....
- Én diplomata vagyok. Eris szokott küldeni mindenféle lényekhez, hogy tárgyaljak....Királynőnek neveltek, az ilyen fontos feladatok illenek hozzám...A legutóbbi is rosszul sikerült, ahogy korábban is már néhány.... - adta meg menekülése magyarázatát végre. |
-Ezt hogy érted?-nézett rá kiváncsian. |
Kinyújtózott nagy óvatosan, és ezt mormogta:
- Nem egyszerű a közvetítő-élet.... |
Önfeletten elmoolyodott. |
Elmosolyodott, magában nevetett is egy aprót, majd bólintott.
- Köszönöm - azzal elfogadta a hínárt, és elmajszolgatta.
Valóban hamarosan jobban lett! |
A csikó épp elaludt, s Narvál is vele együtt!Korall-király Ancalimera nézett, majd eltűnt egy pillanatra.Egy kis idő múlva egy hínárral tért vissza szarván.
-Borzalmas az íze,-magyarázta-de fájdalom csillapító! |
Bólintott, miközben szemében kihunyt a fény. De nem mondott semmit, inkább újra a csikóra nézett. Lassan kezdte úgy érezni, hogy mennie kellene, de fájdalmai voltak, ha nem is borzasztóak, de zavaróak.... |
[74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|