|
Témaindító hozzászólás
|
2006.11.05. 16:05 - |
 Pokol Herceg nyugodtan sétálgatott egy kisebb harc után.Nem sérült meg tehát jó kedve volt.Lassan kerülgette a fákat.szép idő volt és tudta, hogy nincs itt senki.Örült neki, mert egyedül akart lenni. |
[17-1]
_____________________________________ |
Ismétcsak Geisa vezette a csoportot.Itt aztán nagyon otthon érezte magát.
- Azt hiszem... Itt is lesz egy.
- Rendben.Nézzünk körül alaposan. - azzal bentebb lépkedett a többiek pedig követték.
-Ott!- szólt Shadow.
Megtaláltak egy újabb követ.
|
 A szavannán sétált, mélyen gondolataiba merülve. Sokmindenen kellett merengenie, és nagyon-nagyon sok munka állt mögötte. Annyian kérték segítségét! Annyi szörnyű vidékre kellett ellátogatnia!
Most nagy sóhajokkal próbált felejteni, nyújtózott, fürdött a ragyogó fényben.
Hirtelen megállt, és hagyta, hogy homlokán lassan fény csapjon ki. Egyre erősebb, vakító lett a fény, de Eleonóra Nienna nem hagyta kiteljesülni, eloltotta, és tovább lépdelt.
Hamarosan egy zebraféle lényekből álló csoport közelébe ért, akik egy nagyobb, szellős facsoport árnyékát élvezték. Nem féltek tőle, így elmosolyodott, és a facsoport szélén letelepedett. Elnyúlt a fűben, és álomba merült. |
Vágtatott, hogy a talaj csak úgy beleremegett.
Közel s távol senkit sem látott.
'Jó' gondolta. Nem vágyott társaságra. Most nem.
Továbbvágtatott, ki a szavannából, egy teljesen ismeretlen területre... |
 Razor vágtatott, mint a szél!
De útközben egy pillanatra megtorpant egy facsoportban, és elejtett valamit.....
Körülnézett, és vágtatott tovább! |
 A kanca néhányszor körbesétálgatta ezt a kis facsoportot,majd megkereste az árnyékot és lefeküdt.Várt,de nemtudta,hogy mire. |
| -Szia!-Válaszolt és unottan sétált tovább! |
 Göncöl kissé lebecsmérlőnek találta az unikornist, ezért nem zavarta tovább:-Azt hiszem,...most mennem kell!A további viszontlátásra!-elrugaszkodott a földtől, és már a fellegekben is volt további pihenőhelyek után nézni, de úgy gondolta jobb lenne ellátogatni gazdájához, már rég látta.... |
| -Aha!Látom!-Válaszolta unottan és sétálni kezdett a fasorok közé! |
| -Nem!Dehogyis!Egyltalán nem!A csillagokat hozom létre, ezért is vannak a testemen ilyesfajta ábrzolások.-hátrált kicsit. |
-Mit dolgozol te?Talán a sötétség ellen küzdesz?
"Áh!Pont ez!"-gondolta. |
| -Nos,...kicsit pihenek, ....napi 23-24 órában dolgozom, és erre forgott a bolygó....-mosolygott, bár sejtette, hogy a csődör nem látja szívesen, de azt mondta nem zavarja, tehát minek pazarolja alig maradt erejét az elmenetelre.De mégis rövidre fogja az itt pihenést, hiszen nem akar szálka lenni senki szemében... |
-Nyugalomra vágytam egy harc után!És te milyen okból jöttél pont ide?
Célozgatott finoman arra hogy egyedül szeretne lenni! |
Kicsit hátra lépett, majd bólintott.
-És mi szél hozott erre? |
-De zav...-indult meg, de vissza fogta indulatát.
-Nem zavarsz!-Sóhajtott. |
Göncöl végre kifújhatja magát:a csikó napi 12órában a gondozását igényli, a másik 12órát pedig a rendes munkájával kell töltenie. ...De most végre Bátor egy gazdabéli barátnál van, a csillagok pedig várhatnak éjszakára, tehát ez a pihenés ideje.Őszintén szólva nem akart társaságot, de hamár itt van, üsse kő (!) nem akarta elzavarni.
-Szia!....Remélem nem zavarok! |
| Pokol Herceg nyugodtan sétálgatott egy kisebb harc után.Nem sérült meg tehát jó kedve volt.Lassan kerülgette a fákat.szép idő volt és tudta, hogy nincs itt senki.Örült neki, mert egyedül akart lenni. |
[17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Pokol Herceg nyugodtan sétálgatott egy kisebb harc után.Nem sérült meg tehát jó kedve volt.Lassan kerülgette a fákat.szép idő volt és tudta, hogy nincs itt senki.Örült neki, mert egyedül akart lenni.
A szavannán sétált, mélyen gondolataiba merülve. Sokmindenen kellett merengenie, és nagyon-nagyon sok munka állt mögötte. Annyian kérték segítségét! Annyi szörnyű vidékre kellett ellátogatnia!
Razor vágtatott, mint a szél!
A kanca néhányszor körbesétálgatta ezt a kis facsoportot,majd megkereste az árnyékot és lefeküdt.Várt,de nemtudta,hogy mire.
Göncöl kissé lebecsmérlőnek találta az unikornist, ezért nem zavarta tovább:-Azt hiszem,...most mennem kell!A további viszontlátásra!-elrugaszkodott a földtől, és már a fellegekben is volt további pihenőhelyek után nézni, de úgy gondolta jobb lenne ellátogatni gazdájához, már rég látta....