|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.10. 22:44 - |
 Lionelf felvette egyik kedvenc alakját és hatalmas méretű cápaként úszkált a mezőkön. Aztán hirtelen medúza lett, majd tengericsikó.
Aztán hirtelen hal, majd delfin.
Végül egyszarvú lett.
'Hehehe. Szeretem a képességem. Remek torna, remek próba, remek szórakozás. Remek, remek, remek!'
Könnyedén ide-oda suhant a víz alatt, mint valami kísértet. Mint valami történelmi faliszőnyegről leépett, sovány kísértet....
Könnyedén játszadozott a vízzel, a kevés fénnyel, a többi élőlénnyel.
És jól érezte magát.
Nem akart Leolanra gondolni, akit oly kétségbeesetten vitt a remélt gyógyulásba. Tudta jól, hogy Draugherit meggyógyította, de azt is tudta, hogy a gyönyörű kanca hosszú ideig kell majd bújkáljon és gyógyuljon.
'Sokba került az a csata. Megérte....De sokba került...' merengett.
Sosem vallotta be senkinek, hogy szereti Leolant. Magának igen, mert a bölcselő nem hazudhat magának. Bárki másnak igen, de magának nem.
És sosem mondta el a kancának sem. Sosem mutatta ki, kiválóan hazudott a szemébe, ha tehette elkerülte....De az érzelmei akkor sem változtak.....És amikor ott látta félholtan...Tudta jól, hogyha a kanca halott lett volna, ő örömmel lépett volna utána.... De élt. És így Lionelf is....
'Az a lényeg, hogy egy szép napon elfeledhetem.... És hogy Ő boldog.....' úszkált tovább. |
[127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
_____________________________________________ |
 Mindy még gyorsan visszaúszott Osirine-ért.
-Gyere a Vizesésrendszerhez, a nagy nyugodt tóhoz.-mondta aztán el is tűnt, mert sietett párja után. |
 Nevetve jött elő az iszap alól.De amikor nem látott senkit már nem nevetett.
-Hé!Hova lett mindenki?VALAKI!?-kiabált. |
-Akkor gyertek utánam!-mondta jókedvűen, és már hasította is maga mögött a vizet.
Rauros kíváncsian követte.
(oda is reag) |
| -Szerintem is jó ötlet!Indulhatunk is akár! |
Elgondolkodott.
-Mit szólnátok a vízesésrendszerhez? Van ott egy tó, ami van olyan nagy, mint egy kisebb tenger.
-Akkor jó nagy tó lehet!-vigyorgott, majd komolyra vette.
-Nekem megfelel!
|
| -Hát azt döntsétek el Ti!-mosolygott. |
-Egyetértek.-puszilta meg szerelmét mosolyogva.
-Morannon?-nézett barátjára, de már magában el is döntötte a választ.
-Menjünk.-bólintott mosolyogva.
-De merre? |
Még sokáig játszottak a tengeralatti mezőkön.
-Nagyon jól éreztem itt magam, de már kezdem kicsit unni ezt a helyet!Már minden zegét-zugát ismerem.Nem megyünk másfelé körülnézni?hátha még Narválékba is belebotlunk!Már igazán kíváncsi vagyok mi történik éppen velük?És persze a csikóval is.....-mosolygott |
-Viszlát!-kiáltotta még ő is, de a pár ezt már nem hallotta...gondterhelten nézett abba az irányba, ahol eltűntek. Remélte, hogy semmi baj nem fog történni.
'Sok szerencsét' gondolta még magában, és, ha tudta volna, most keresztbe tette volna az ujjait. |
| -Sziasztok!Remélem hamarosan találkozunk!!! |
 Csak finoman kuncogott, de ebbe is belefájdult a hasa...Viszont a görcs most nem múlt el...
-Korall-király!-úszott oda szaggatottan.
 Egyből abbahagyta a nevetést és Narvált támasztotta.
-Mennünk kell..-súgta Narvál fájdalmai közt-Még...még nincs itt...az ideje...de közel van...
Korall-király komolyan bólintott.Lerakta kedvesét és aggodolmas arccal nézett a többiekre.
-Mennünk kell!Nem sokára megérkezik...A tenger túl veszélyes neki!Érzékeny lehet rá...Felköltözünk az édes vizekbe...Hosszú addig az út, ha Narválnak ennyire fáj...Sziasztok, remélem még találkozunk!Üzenjétek a többieknek is!-Az utolsó szónál már visszafordult Narválhoz, feltámasztotta és már indultak is.Ahhoz képest, hogy lassan mentek, egy percbe sem telt, máris elnyelte őket a kékség.... |
Morannon először nem értette a dolgot, de végül ő is nevetésre fakadt!
Rauros, aki végignézte az egészet, szintén nem állta meg nevetés nélkül, mikor társa is rákezdte. |
| -Áó!-ébredezett.Ránézett Morannonra és a kis csapatra körülöttük.Ekkor torka szakadtából nevetni kezdett! |
Morannonban is csak annyi versenyszellem volt, mint amennyinek lennie kellett, ígyhát nem fogta meg Korall-király, inkább odaúszott hozzá, hogy megnézze, nem esett-e baja.
Mivel szeme akkor még csukva volt, kicsit megpofozgatta uszonyával.
-Ébresztő!-mondta. |
| -Háhááá, úgy sem kaptok el, hisz én vagyok a király, minden korall királya!-így szerénykedett, miközben hátra figyelt, s későn vett egy sziklát.....PUFFF!....Ennyit a nagy korallok királyáról.Még épp időben fékezett le, a "koccanás" ezért csak annyira hatott, hogy kicsit szédült, s egy pillanatra elvesztette eszméletét:szabad préda volt! |
Mosolyogva felvonta egyik szemöldökét.
-Úgy látszik, világítok, vagy szikrázok, mert mindig engem szúrtok ki.-nevetett, de a következő mozdulata uszonyának kinyújtása volt Morannon felé. Talált. Nevetve száguldott el.
-Ó, miért kell nekem mindig ez mellett lennem!-sóhajtott mosolyogva, majd száguldani kezdett a legközelebbi préda - Korall király -felé. |
 - Aham.Teszteljük milyen gyors az új srác,igaz? - mondta nevetve,kis pimaszsággal,aztán már úszott is,hogy elkapjon valakit.
Mindy és Korall-király már messzebb voltak tőle,Osirinet pedig szem elöl tévesztette,így más célpontot kellett keresnie.Hamar talált is.Mindy-ék felé kezdett siklani,majd egy kecses kanyarral irányt változtatot és már Morannon-ék mellett termett,majd uszonyával megérintette Raurost.
- Megvagy! - kiáltotta mosolyogva,majd igyekezett távol tartani magát az új fogótól. |
| Mindy is csak arra figyelt, hogy minél messzebbre kerüljön a fogótól!Egyenlőre ez sikerült is. |
| Elmosolyodott majd újra megpróbálta a kis trükkjét.Leúszott a víz mélyére és az iszap alá ásta magát.Ezúttal nem lógott ki semmilye. |
[127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Lionelf felvette egyik kedvenc alakját és hatalmas méretű cápaként úszkált a mezőkön. Aztán hirtelen medúza lett, majd tengericsikó. 
Mindy még gyorsan visszaúszott Osirine-ért.
Nevetve jött elő az iszap alól.De amikor nem látott senkit már nem nevetett.
Csak finoman kuncogott, de ebbe is belefájdult a hasa...Viszont a görcs most nem múlt el...
Egyből abbahagyta a nevetést és Narvált támasztotta.
- Aham.Teszteljük milyen gyors az új srác,igaz? - mondta nevetve,kis pimaszsággal,aztán már úszott is,hogy elkapjon valakit.