|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.18. 13:00 - |
 Diadém úgy gondolta, jót tenne neki a hegyilevegő, így eltúrázott a hegyekbe.Hosszú volt az út odáig, és meg is kellett mászni, de megérte, mert a látvány ami elterült előtte leírhatatlan volt.Ezt is gondolta magában:"Ezért érdemes fáradozni!"
Ott időzött egy darabig aztán visszafordult. |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
________________________________________________________________ |
 -Persze!Teo Ravyn miért nincs itt?-kérdezte.
|
 Hessoryn is megcsókolta szerelmét, majd bólintott párjának, intett fejével és vágtába ugrott...lassan elnyelte őket a homály.
|
 -Hessoryn!Szerelmem!Menjünk!Régen itt éltem de érzem ,hogy már nem tartozom teljesen ide!Már nem ez az otthonom és a helyem melletted van!-mondta magcsókolva párját.
|
Teo eltökélten és újult erővel már indult volna Chaos után, mikor anyja szárnyát eléemelte.
-Teo! Nem versenyezhetsz újra vele! Ráadásul épp a Sárkányfolyosókon! Meséltem már neked arról a helyről...
Teo először tiltakozni akart, de látta az aggodalmat anyja szemébel, így végül lemondóan sóhajtott.
-Rendben, anya, itt maradok.
Ria örömmel, s egyben megkönnyebbülve nyugtázta ezt. Bár Chaosnak már nem tudtak szólni, hogy Teo nem megy, mivel elnyelte őt az égbolt.
-Gyere kicsim!-terelgette Teót Bátorék felé.
Ügetésbe váltva ért oda fogadott apja és Arien elé.
-Jól vagy?-kérdezte a kancát tétován.
|
 Chaos magába folytott dühvel pillantott először Riára, aztán Teora mikor a kanca és a csikó összeérintették szarvukat.
Chaosban az a gondolat lángol fel, hogy nem volt tiszta játék.
A csikó szülei végig itt voltak mögötte, és ekkor jelent meg a fehér kanca is, akit Teo láthatóan ismert.Bár elméletileg Chaos nyert, de nem volt az a fajta lény aki csak úgy lezárja ki nem simított ügyeket.
Teora pillantott.
-Nem volt tiszta a játék!Szeretném, ha újra játszanánk!De nem itt....
Egy kis gondolkodás után folytatta.
-A Gyakorlópályákon!A Sárkány folyosón!...Ott egyenlőek lesznek az esélyeink!De ezúttal mindketten egyedül leszünk!-most szemét Riára, majd Arienre villantotta, aztán újra Teohoz fordult, ezuttal gúnyos mosoly jelent meg az arcán.
-Ha félsz eljönni, vagy esetleg nem engednek el....nekem az sem baj!Legalább eddzek egy kicsit!...Ne aggódj, utána visszajöhetsz!
-Akkor a Sárkány folyosón!-mondta, de nem már nem mosolygott.
-Ott foglak várni!
Mégegyszer rávillantotta szemét Teora, aztán kitárta hatalmas szárnyait.Biccentett a kancának, majd Ariennek, akinek már semmi baja nem volt, és Bátornak is.
Elrugaszkodott a földtől, körözött egyet-kettőt, aztán teste halványodni kezdett a felhők között....
(Ha netán Teo utána jön...reag a Sárkányfolyosókra is!) |
Teo meglepve vette észre Arient.
'Mit keres itt?...' kérdezte magától, de nem volt ideje ezen tovább töprengeni, mert ekkor Chaos eltűnt! Mikor épp meg akart állni, hogy hová lett, újra felbukkant mellette halványan...patái dobbanását Teo tisztán hallotta.
Chaos elhúzott, és nyert...láthatóan büszkén lassított le a cél előtt.
Teo is visszavett a tempóból, és mellé ért.
-Nyertél.-mondta fáradtan.
Ria aggódva követte éles szemével Teo lépéseit. Bár baja nem esett, de félt, hogy a fárasztó versenytől később netán valami baja lehet...
A fehér kancára pillantott, ám kedvese már odaért hozzá, és gondjaiba vette. Így Ria megkönnyebbülve dobbant le Chaos-ék elé.
-Teo, jól vagy?-kérdezte, mire fia rosszalklóan húzta a száját. De fáradtságát nem tudta eltitkolni.
Ria megcsóválta fejét, majd csillogó szarvát összeérintette fiáéval. Pár pillanat múlva a fáradtság tovaszállt.
-Kösz, anya.-mosolygott tétován, de hálásan. Chaosra pillantott. Rajta egyáltalán nem látszott, hogy elfáradt volna.
|
 Felülről látta az eseményeket.Látta a fiatal kancát, amint reagál a fájdalomra.Gyorsan mellé röppent.
-Jól vagy? |
Chaos végre leérkezett a hegy aljába nemsokkal Teo előtt.
Érzékei egyszercsak jelezni kezdtek egy idegen közelléte miatt.Chaos úgy érezte muszály odapillantania, ki az aki épp most tolja ide az orrát.
Egy fehér kanca....
'Kancák...jellemző..."
Ekkor egyik mellső lába kibicsaklott.....Chaos óriásiakat bukfencezett a kavicsos talajon.Mikor végre le tudta fékezni a pörgését elterült a földön.Teo bőven meg tudta előzni.Chaos nyugodtan feküdt a földön behunyt szemmel.Végig érzékelte Teo hol jár....Pár perc múlva Chaos hirtelen kinyitotta fehéren villogó szemét.
Felállt, de nem mozdult.Szemét rávillantotta a fehér kancába, akibe nem épp kellemesen szúró fájdalom jelenhetett meg egy kis időre Chaos pillantásátől.
Ezután Chaos kitártotta szárnyait, majd mikor hirtelen lecsapta Chaos eltűnt.
A következő pillanatban pontosan Teo mellett jelent meg, de nem teljes színében.Csak patái dobogását lehetett hallani, testét pedig a fúvó szél jelenítette meg...Lehetett látni, fekete teste mégis átlátszónak tűnt.....
Chaos ravaszul rámosolygott ellenfelére, majd begyorsított.
Már a közelben volt a cél, az az óriási szikla.De Chaos lelassított és megállt előtte.Nem ért hozzá....megállt a cél előtt és büszkén kihúzva magát várta, hogy Teo beérje. |
Arien nehezen tudott járni a hatalmas hóban.A csúcsok környékén volt.Erős szél fújt.Lejebb megpillantott pár lényt.Lejebb ereszkedett.Felismerte Teo-t.Furcsálta ,hogy Ravyn nincs itt.
A hóban szánkázni kezdett.Nem messze tőlük lelassított.Meg állt és nézte a két korabeli versenyét. |
-Kövessük őket!-mondta kedvesének.Fel is röppent, s kellő távolságból figyelte őket... |
Teo kicsit dühösen vette észre, hogy kezd lemaradni! Ennyiben csak nem hagyhatta a dolgot...
A terep kezdett emelkedni, így a csikó tudta, hogy ez a szakasz merőben nehezebb lesz...de nem torpant meg, sőt, még inkább begyorsított, elporlasztva maga előtt mindent, ami akadályozhatta volna a versenyben. |
Chaos idegesen vette észre, hogy a pegunicsikó újra és újra mellé kerül ezért begyorsított.A fáradtságnak a nyomát sem érezte, de útközben egyik lába félrebillent és most kegyetlenül fájt a kibicsaklása miatt.
De a győzelem gondolata vezérelte, még akkor is, ha csak egy fiatalabb lényt gyűr le, és ellent mondott minden fájdalomnak.
Már közeledtek a következő hegy lábához, és Chaos tudta felfelé nehezebb lesz...erre próbált felkészülni.
Behunyta szemét és érzéseire támaszkodott.Csukott szemmel is átlépett minden kavicsot, és átugrott minden sziklát.
Mi tagadás...a 6. érzék mindig jól jön....
Chaos mikor legközelebb kinyitotta szemét, hirtelen nem találta Teot, de elmosolyodott és hátranézett...igen Teo most icsit lemaradt, de Chaos tudta ő sem adja fel olyan könnyen.Előrefelé haladva azon gondolkodott, hogy talán csukott szemmel is kéne tovább menni.... |
Idegesen prüszkölt egyet, de aztán nyugalmat erőltetett magára. Az idegesség sosem tett jót neki. Ehelyett tovább gyoprsított, de tudta, hogy ez biztosan nem lesz elég Chaos ellen.
Szárnyával hirtelen ötlettől vezérelve körkörösen csapott egyet, mire mögötte hátszél lobbant fel, mely úgy hajtotta őt előre, hogy szinte már szárnycsapás nélkül repült a földön.
A tűz és a szél egyvelegének köszönhetően egyre inkább felzárkózott...
Ria, mikor fia és Chaos kilőtt, hirtelen nem is tudta, hová lettek. Éles szemével végül kiszúrta a lángoló patájű Teót, s mikor meglátta, hol vannak, megdöbbenve nyitotta ki száját, hogy kiáltson fiának.
-Hová mennek?-kérdezte kicsit idegeskedve.-Csak nem a következő hegyig?? De hisz az nagyon messze van!...-kiáltott fel aggódva.
|
Chaos dühösen nézett Teo után, majd behúzta szárnyait.
Nem állt meg, futás közben megrázta sörényt, és csak egy gondolat, előtte a jég teljesen elfeketedett.
Ez neki pompás terep volt, mint a Sötétség Birodalmában.De nem csak az otthonos érzet segített neki, hanem, hogy a feketévé vát jég egyáltalán nem csúszik.Talán nem csúszott félmétereket minden vágtaugrás után, de sokkal gyorsabban tudott előre haladni.
Most felmérte Teo gyorsaságát és elemét, úgy érezte gyorsabban tud haladni.
Meg is előzte Teot.Mikor alhaladt mellette, fehéren villogó szemekkel ránézett, majd begyorsított. |
Teo-nak meg kellett volna lepődnie. Vagy talán megijednie. De egyiket sem tette...ehelyett koncentrálva figyelte a számokat, és mikor azok szertefoszlottak, vágtába ugrott ő is.
A jég ellen tüzet fújt a talajra, így nem állt fenn a veszélye, hogy elcsúszik, és eltöri valamijét...egyben stabilabban is haladott, és szárnyait sem kellett kiterjesztenie.
Utolérte Chaost, és mikor patái tüzet fogtak, elhúzott mellette. Hátranézni nem is mert, mert tudta, hogy Chaos nem fogyott ki a trükkjeiből... |
-Hát akkor kezdődhet a mehet!-mondta, miközben a fa másik oldalára ért.
Dobbantott patájával.Előttök fekete füst jelent meg amiben kirajzolódott egy szám...10...elkezdődött a visszaszámlálás, a füst máris másik alakot öltött...9...
-Tudod miért hívnak "Káosznak"?-kérdezte vészjóslón-Majd a menet után gondolkozz el rajta!-hallkan, de harsányan felnevetett.
3...2...1...
Ahogy az utolsó szám eltűnt a füst pirosra váltott és szertefoszlott.
Chaos vágtába ugrott és elindult a lejtőn.A meredek hegyet vastagon hó borította, alatta pedig csúszós jég húzódott.
Chaos sátorkánt terítette ki szárnyait azzal egyensújozott, lábával szinte minden vágtaugrás után csúdzott fél métert.... |
Kissé aggódva nézett Teoékra."Sihederek!!...Csak ne essen bajuk!Én is épp hogy kinőttem a korból....várjunk csak:it állok fiatalon és már párom van és egy mostoha fiam?!"döbbent rá...."Hát felnőttem volna?" |
Megnézte magának az utat, amit Chaos mutatott. Hátrapillantott anyjára, de ő Bátorral volt elfoglalva, így Teo vagányan odabólintott Chaosnak.
-Bevállalom!-mondta határozott hangon, s már oda is állt a startnak kijelölt fához. |
Chaos felsóhajtott.
-Könnyebbett nem találtál az egyenes síknál?-kérdezte lazán, majd kötülnézett.
Közelebb lépett egy meredekhez.A meredek lejtő alján kezdődött is a következő hegy.Annak a hegynek az aljánál kicsit feljebb volt egy feltűnően nagy havas sziklatömb.
-Ez a fa maradhat!Lefutunk a lejtőn, aztán a következő hegyen fel addig a nagy szikláig!Ezt még bevállalod?-kérdezte. |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Diadém úgy gondolta, jót tenne neki a hegyilevegő, így eltúrázott a hegyekbe.Hosszú volt az út odáig, és meg is kellett mászni, de megérte, mert a látvány ami elterült előtte leírhatatlan volt.Ezt is gondolta magában:"Ezért érdemes fáradozni!"
-Persze!Teo Ravyn miért nincs itt?-kérdezte.
Hessoryn is megcsókolta szerelmét, majd bólintott párjának, intett fejével és vágtába ugrott...lassan elnyelte őket a homály.
-Hessoryn!Szerelmem!Menjünk!Régen itt éltem de érzem ,hogy már nem tartozom teljesen ide!Már nem ez az otthonom és a helyem melletted van!-mondta magcsókolva párját.
Chaos magába folytott dühvel pillantott először Riára, aztán Teora mikor a kanca és a csikó összeérintették szarvukat.
Felülről látta az eseményeket.Látta a fiatal kancát, amint reagál a fájdalomra.Gyorsan mellé röppent.