Témaindító hozzászólás
|
2006.05.10. 18:56 - |
Diadém elhatározta, hogy kirándulást tesz a csepkőbarlangban megcsodálni a cseppköveket. |
[972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [Korábbi]
- Ne haragudj, nem tudtam, hogy ekkora bajt csináltam. De nem lehet újra aktiválni a védelmet ? - *kérdezte Logos, majd folytatta:*
- Szóval, azért jöttem ide, mert nagyon különleges lények vagytok, és szívesen megismerkednék veletek. Ezen nagyon sokat gondolkodtam, elhiheted. Persze ha azt mondjátok, hogy húzzak el, akkor elfogadom, és felszívódok.
*Körbenézett a cseppkőbarlangban, de nem látott senkit (Machoson kívül).*
- Hová tűnt mindenki ? - *kérdezte Logos.* |
Machos végül beért a barlangba és visszafordult.
Amint meglátta a fekete pegazust, így szólt:
- Mondd, mégis mit akarsz itt? Miért kellett miattad semmíteni a vészkijárat védelmét? Miért vagy ennyire...érdeklődő??? |
Machos a visszaúton még gondolkodott egy kicsit az idegenen. Aztán úgy vélte, hogy úgysem látja többet, hiszen ide és főleg hozzá senki sem jön vissza.
'Legjobb lesz, ha elfelejtem!'
És mire visszaért már alig emlékezett rá, szóval játszottak is tovább. |
*Logos kiérve a sötétből még köszönetet akart mondani Machosnak. Meg is fordult, de nem látott maga mögött senkit sem. A barlang bejáratát sem látta már, csak egy összefüggő kőfalat pillantott meg. Csalódott volt, hogy az események ilyen gyorsan történtek. Még szívesen elbeszélgetett volna Machossal.
Jól körbenézett, és megjegyezte ezt a helyet. Úgy döntött, hogy majd egy-két nap múlva ismételten eljön ide, és akkor megpróbál rájönni a titok nyitjára. Most nem látta értelmét annak, hogy megpróbálkozzonk a bejutással ismételten.
Örült, hogy kinn lehetett, de életében most először két irányba húzta a szíve. Nem tudta, hogy a járt, vagy a járatlan utat válassza. Sokkal csábítóbbnak találta a járatlant, de ugyanakkor az esze azt parancsolta neki, hogy az veszélyes, és nem tudhatja, mi fog kisülni belőle. Így hát még egy utlosó búcsúpillantást vetett a kőfalra, elkezdett ügetni, szárnyait kitárta és felemelkedett a levegőbe...* |
- Kiértünk. Különcök vagyunk, mert azok vagyunk. Valószínűleg mi, az erisziek vagyunk a kívülállók kívülállói. Majd, ha jobban megismersz minket, egyszer, talán megértesz mindent vagy legalább pár dolgot rólunk. Én nem megyek tovább. Nem szeretem a fényt és a többiek visszavárnak. Ég veled! - kiáltotta a másik lény mögül, a sötétből. Azzal visszaindult. Logos kiért és így ennek a kijáratnak az általuk támasztott védőbűbája hatni kezdett rá. Ha vissza is néz, csak kőfalat fog látni, bejáratot nem. És nem is tud majd visszajönni.
'Ég veled' gondolta még visszanézve. 'Razor nem véletlenül vezetett erre. Ez az egyik leggyorsabb és legbiztonságosabb út és épp azért a kívülállók titka, hiszem mi alkottuk és nekünk ki- és bejárat. Te meg se találtad vona nélkülünk. Úgy látszik kedvelünk. Azért remélem még találkozunk. Érdekes voltál.' |
*Logos elmosolyodott, de elfordította fejét, hogy ezt a másik pegazus ne láthassa. arcát ismételten komolyra fordította, és akkor visszafordult Machos felé.*
- Látom Machos, te szeretsz pártatlan maradni, amíg vagy amiben csak lehet. Különc ? Ti miért vagytok különcök ? Nem értem. csak azért, mert máshogyan néztek ki ? Na jó, meg tudtok egy két idegszaggató (ezt a szót kihangsúlyozta) dolgot. De azért nem vagytok különcök ! vagy mégis ? - *ekkor Logos szemébe valami fény világított. Szemeit becsukta, mert a fény teljesen elvakította* |
- Machos vagyok. És nem foglaltam oldalt, csak tényeket közöltem. Nem mennek éppen másképp, csak a fenteiekhez képest ez kicsit idegennek tűnik, hiszen én a vidám különcök közé tartozom! |
- Furcsa ezeket hallani egy olyan állatól, mint Te, aki Razor barátja vagy. Azt gondolnám, hogy az Ő pártját fognád, nem meg az enyémet. - *merengedt Logos.*
- Hiába... Itt lenn teljesen máshogy mennek a dolgok...
- Jaj !!!! Ne haragudj, de még be sem mutatkoztam ! A nevem Logos. |
- Nem, nem vagy az. Nem kiállni valaki ellen, ha semmi esélyed sem lenne, egyszerű ésszerűség, nem gyávaság. Razor néha túl forrófejű! Megfeledkezik a tisztességességről! |
- Értem. - *válaszolta higgadtan Logos.*
- És akkor ez azt jelenti, hogy n nem vagyok gyáva és pánikolós ? - *kérdezte Logos.* - Pedig razor ellen nem mertem kiállni... |
- Először is: én az egyik legfurább lény vagyok, tehát ne ítélj az önvédelmem alapján! Jó okom van rá, hogy védjem magam. Elég rossz tapasztalatom van. Az érdekel, hogy ki hogy reagál rám. És a félelemre. A gyávákkal, pánikolókkal szóba se állok. Hiszen, ha egy kis köd és félelem úgy hat rájuk, ahogy, akkor mégis mi lenne, mikor feltűnök???
És én csak az érzetet adtam, hogy idegeskedj, igazából a közelébe se mentem a tudatodnak!
És csak egyvalaki próbálhatná meg a tudatomba való beférkőzést, ő pedig nem teszi, mivel a barátom. Mások alószínűleg beleőrülnének. |
*Logos továbbra is komótosan lépkedett. Nem zavarta, hogy mellette valaki megjelent.*
- Sajnos nagyon könnyen megbocsátok, szóval felejtsük el... de ez mégis miféle próba ? - *kérdezte a másik pegazustól, egy kicsit emeltebb hangon.* - Az érdekel, hogy hogyan reagálnak az állatok arra, ha a fejében valaki, vagy valami motoszkál ? - hát elárulom, hogy nagyon sz*r érzés !!! Rajtad már próbálta akárki is ? - *kérdezte Logos a másik lényt, és már nem állhatta ki, hogy ne nézzen rá. Így hát tovább lépkedtek úgy, hogy Logos szúró pillantásokat vetett a mellette lépkedőre.* |
Machos pár percig figyelte, gomolygott a másik körül, majd hirtelen testet öltött a másik pegazus mellett és olyan ráérősen lépdelt vele egy ritmusban, mintha a legjobb ismerősök lennének.
- Elnézésedet kérem, csak kíváncsi voltam rád. Ez az én...khm... próbám... |
*Amikor Logos meghallotta a hangot, vagy hangokat (ezt nem tudta megállapítani), bevágta a véket. Négy lábán csúszott néhány métert, majd megállt. Sok furcsaság történt már vele, de ehez fogható, még sosem...*
- Hát nem kicsit - *válaszolta őszintén a barlangnak, azzal (kihasználva a nyugodtabb perceit) tovább sétált.* |
'Nem adja fel. Ez tetszik! Tudja, hogy ez nem természetes és küzd velem....Nem bántom...'
Végül kicsit lazított a szorításon a lény körül és megszólalt (a járat kísértetiesen ide-oda dobta a hangját):
- Zavarlak? - susogta ő és az egész járat. |
*Logos mostmár határozottan érezete, hogy valaki jáccik vele. A sötétedés nem nagyon rémítette meg, de amit érzett, az annál inkább. Eddig komótosan lépkedett, de most úgy érzete, hogy ki kell innen jutnia néhány percen belül, mert különben becsavarodik. Így hát vad vágtába kezdett a járaton belül. Vágta közben egyre csak rázta a fejét. Ki akarta rázni belőle ezt a rossz dolgot, amit nem tudott meghatározni, hogy mi is, de tudta, hogy jó nem lehet...* |
Machos taktikát váltott: még lejjebb vitte a birizgáló rettegés erejét és betöltötte az egész folyosót a pegazus körül. Aztán elkezdett sötétedni. |
*Logos úgy érzete, mintha valaki motoszkálna a fejében. Eleinte elhesegette a gondolatot.* |
Mikor látta visszatérni Razort egyedül, elfogta a kíváncsiság. Mi történhetett? Úgy döntött ideje megismerkedni a távolságtartó látogatóval.
- Nemsokára jövök! - sziszegte a többieknek, akik némiképp csalódottan néztek utána.
Azzal felvette legszétterölőbb ködformáját és száguldani kezdett a járatokban. Pár perc múlva beérte a pegazust, aki az egyik legjobb kivezető járaon haladt kifelé.
Hirtelen kajánság, jókedv és kíváncsiság fogta el.
'Vajon mit fog tenni, ha..'
Azzal alattomosan körülvette és rátelepedett az idegenre, de a telepatikus dermesztését nem vetette be, sőt, visszafogta a minimumra, ami épp elég idegesítő lehetett. |
- Hm... Ízlések és pofonok. - *jegyezte meg halkan, majd azon kezdett tanakodni, vajon Razor most igazat mondott, vagy sem ? Akkor most melyik a jó járat ? Egy ideig tanakodott, majd arra jutott, hogy nem nézi ki Razorból, hogy a rossz útra terelné a jó helyett. Így hát a szárazabb, nagyobbik járat felé indult. A bejáratától mégegyszer visszanézett Razorra, majd ügetésben távozott.* |
[972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [Korábbi]
|