Témaindító hozzászólás
|
2006.05.26. 22:25 - |
Draugherit hasalt. A sötétben a többi érzéke vezette, a szeme csak felesleges gond volt, mert állandóan vörösen égett.
Három hónap....Az épp elkezdődő tavaszból lassan a nyárba lép másutt az idő. Ő ennyi ideje űzte a Gonoszt. Itt, a Sötétben csak pár hete voltak, de ez épp elég volt, hogy végleg kihaljon belőle minden, ami korábban jellemezte.
A rengeteg hatc és küzdelem kimerítette. Mi sem mutathatta ezt jobban, minthogy éjfekete lett ott is, ahol sosem volt az a színe és a szeme a sárgából vörösbe váltott. De úgy érezte, mindez megérte.
Mert végig, ahogy kiszorítoták a rosszat Simbelmyneból, érezte, hogy közelednek a Rossz Urához. Ha őt legyőzik, akkor vége lesz a lidércnyomásnak. Minden nyom, minden ötlet, minden mágianyom idevezetett. Meg kell találniuk a forrást, különben a vérfarkasok legyőzése, a szellemek elkergetése, at orkok és más szörnyek szétzilálása és a Nagy Akarat megtörése mindezeken - hiába volt.
Nem sok társa volt. Steel, Machos voltak a legjobbak, de a többi eriszi is küzdött, védte a Birodalmat. Ő vállalta a legkeményebb utat....
Azaz mégsem. Mert a legkeményebb út Izabóé volt, aki ugyenzt csinálta, de teljesen egyedül a Félelmek Birodalmában.
Mások élvezték az életet, ők meg itt, elszigetelt sarkokban küzdöttek másokért...Akik nem is sejthették....És nemcsupán itt küzdöttek, de egyenesen ők kergették ide vissza a Sötétet...
Egy pillanatra visszaszállt a hónapokal ezelőtti percbe, mikor még a tündérországszerű világban lehetett, mikor egyetlen nem eriszi barátjával utoljára találkozhatott. 'Az egy egész másik élet volt.....'
Végül fáradtan behunyta szemeit és pihenni próbált. A nagy küzdelem mégodébbvolt.
|
[1184-1165] [1164-1145] [1144-1125] [1124-1105] [1104-1085] [1084-1065] [1064-1045] [1044-1025] [1024-1005] [1004-985] [984-965] [964-945] [944-925] [924-905] [904-885] [884-865] [864-845] [844-825] [824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [Korábbi]
- Értem. Üdv itt! Én Evenion vagyok.
Kicsit különösnek tartotta a csődör viselkedését....aztán végül úgy döntött, hogy ki is mondja, amit gondol.
- Megtisztelsz azzal, hogy ilyen....nos, szinte alázattal viselkedsz velem szemben, de jobb szeretném, ha kissé.....természetesebben beszélnél velem. Vagy a szemeim riasztanak? Tudom, nem éppen hétköznapi és természetes a látványom, de ha ez zavar, nem kell velem lenned.
- Zenit! Nem lenne kevded idejönni? - szólt oda testvérének.
- Ne érj a lángokhoz! Forróak! Nem alszanak el és nem kifelé forróak, hanem befelé. Hozzájuk érni....némely esetben egyet jelent az öngyilkossággal!
|
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/Zenit_vegleges_mini.JPG)
*Időközben Zenit is leszállt a földre.
Érdeklődve figyelte, mit csinál Eve és miben kéri Dayu segítségét. A végeredmény kifejezetten tetszett neki.*
- Rendben, akkor ide kellene irányítani néhány építőt, akik megcsinálnák.
*Zenit tekintetét csak most emelte az érkező unikornisra. Nem értett azzal egyet, hogy Evenion csak úgy odamegy egy idegen csődörhöz. Szemével végigpásztázta az érkezőt.*
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/grey_drawing-r_mini_1.JPG)
*Nautiluszt végtelenül izgatták a "nem bántó" lángok. Nem bírt magával, kénytelen volt odamenni. Először csak a tűzhöz hajolt.* |
*Nefadar a kancára pillantott. Rá egyáltalán nem jellemző módon egy rövidke pillanatra elbizonytalanodott: normális esetben habozás nélkül a másik tekintetébe fúrta volna szigorú, büszke pillantását, amitől a legtöbben azonnal visszahőkölnek, mivel érzik; nem akárkivel van dolguk... Ám Nefadar most nem volt benne biztos, hogy ezt érdemes lenne megtennie. Elvégre ez a kanca itt előtte mégiscsak valami uralkodó-féle. Egyáltalán megengedi itt az etikett, hogy a szemébe nézzen? Na mindegy... Nefadar végülis úgy döntött, nem érdemes kockáztatnia; szemlesütve válaszolt:
-A nevem Nefadar. A kinti világból jöttem, de nem riaszt a sötétség. -*felelte határozottan, de a kellő tisztelettel.* |
Jópár kört szaladt a hatalmas, üres folton.
- Jó lesz! - kiáltotta oda az őt figyelő barátoknak.
- Dayu! Ugye jól emlékszem, hogy Te tudsz olyan lángot köpni, ami nem alszik el?
Mikor a sárkány bólintott, ő elvigyorodott.
-Remek! Akkor most két méter lemaradással pontosan mögém a talajra fújj ilyen tüzet! Pont arra, amerre én megyek!
Felágaskodott és kilőtt. Dayu pedig tökéletesen pontos időzítéssel és irányzékkal követni kezdte a talajon a lánggal.
Eve hatalmas területet futott be, aztán visszaért a kiindulópontohoz. Aztán se szó, se beszéd, felugrott Dayu hátára és felemelkedtek.
- Tökéletes! Látjátok? Egy nagy téglalapot kerítettünk így le. Ide kellene építeni az élelmiszer-raktárat! Mit szólsz, kedves sárkányom?
- A lehető legjobb lesz. Nincs útban senkinek, nagy, de megépíthető!
Leszállt és leengedte a hátáról a kancát.
Eddig a szeme sarkából figyelte az idegent és a lelkét, de mostmár szinte biztos volt abban, hogy nem ártó szándékkal jött, így egy aprót, de jelentőségtelit pillantva öccsére, odalépett a nagy, fekete csődörhöz.
- Üdv itt! Megtudhatnám ki vagy? |
*Nefadar szótlanul követte a többieket. Eddig csak hallgatott, hiszen nem sokat tudott ezekről a dolgokról. Csak olyankor szólalt meg, mikor halkan utasításokat osztogatott az őt cipelő sárkánynak. Úgy gondolta, helyesebb, ha most csöndben figyel, és esetleg később, ha már nagyjából mindent megértett, esetleg ő is csatlakozik a társalgáshoz. Eddig csupán annyit sikerült leszűrnie, hogy ez a peguni az a csikó lehet, akit egykor a Sötét Nagyúr szelleme megszállt és fogva tartott. A kancáról gyanította, hogy a peguni rokona lehet, talán a nővére... És úgy tűnik, hogy mindketten nagy tiszteletnek örvendenek itt, hisz' a sárkányok Nagyuramnak és Úrnőmnek szólítják őket. A pegazus is fontos, vagy legalábbis befolyásos személy lehet, hisz' őt is az Uram címmel illetik. Érdekes... Az egyszarvú viszont mintha csak potyára lenne velük.
A másik dolog, amit eddig ki bírt hámozni, az a Dayu beszámolójából ismert Kastély, és az ottani Nagyúr nyugtalanító viselkedése volt. A fura építkezési parancsok, a bevándorló minkások, és ehhez hasonlók. De Nefadar úgy sejtette, hogy erről a dologról a másik négy patás is épp csak annyit tud, mint ő maga...
-Te mit gondolsz, Ruth? -*kérdezte halkan, miközben odahajolt sárkányához.
A Ruth-nak nevezett fekete sárkány hátrapillantott a válla felett mialatt válaszolt.*
-Nincs mit mondanom. -*felelte Ruthorn, és élesen bedőlt, ahogy követte Dayut a tágas, üresen álló terület felé. Nefadar kis híján elvesztette az egyensúlyát, de még időben felkészült a kanyarra.
Egy rövid idő után érezte, hogy Ruthorn lassan megkezdte az ereszkedést. Néhány szárnycsapással később a sárkány nagy dobbanással ért földet, majd szépen kinyújtotta és leeresztette jobboldali szárnyát, hogy az egészen a földet érintse. Nefadar mosolyogva lecsusszant a rögtönzött csúszdán, és hálásan pillantott fel Ruth-ra.*
-Köszönöm a fuvart. -*biccentett a sárkány felé.*
-Máskor is, barátom. Téged bármikor szívesen viszlek a hátamon. -*bólintott Ruth, és mintha egy halvány mosoly is átszaladt volna az arcán. Ezután lendületetet véve elrúgta magát a földtől, szélesre tárta óriási szárnyait, és hatalmas szárnycsapásokkal elindult az építkezés felé, hogy ő is hozzáláthasson. Nefadar csak némán állt, egy darabig Ruth után bámulva, majd felpillantott és csendben várta az érkezőket.*
![](//gportal.hu/portal/indianfarkas/image/gallery/1155213137.jpg)
|
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/grey_drawing-r_mini_1.JPG)
*Nautilusz már előre felkészült a hamarosan bekövetkező irányváltásra.*
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/Zenit_vegleges_mini.JPG)
*Zenit nem szólt egy szót sem. Egyelőre még a két unikornissal és a sárkánnyal maradt. Szemmel akarta tartani Nautiluszt.* |
Egy pillanatra Zenitre vigyorgott és kacsintott egyet.
- Dayu! Szállj le azon a nagyobb, üresebb részen! - mondta a sárkánynak. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/Zenit_vegleges_mini.JPG)
*Zenit ránézett Evére, de nem szólt semmit.
Inkább Nautiluszhoz fordult.*
- Jó, ez nagy segítségünkre lesz sok mindenben. Pl.: ételhordásban.
*Itt ismételten Evére nézett.* |
Felvonta a szemöldökét.
- Nos, Zenit? Te vagy a Nagyúr, akkor hajrá, hozz döntéseket, osztogass aparancsokat és utasítgasd rendre a nővéred! |
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/grey_drawing-r_mini_1.JPG)
- Hát, amit már láthattatok, a legjobban a teleportáláskoz értek. Tudok tárgyakat is teleportálni úgy is, hogy Én nem megyek velük. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/Zenit_vegleges_mini.JPG)
- Eve ! - *szólt rá Zenit.*
- Tényleg ! Hogyan tudnál segíteni Nautilusz ? - *kérdezte Ő is.* |
Az egyszarvúra kapta tekintetét.
- Mihez értesz? - kapott végül a szón.
- Asylon segíthet, a munkások közül is sokra számíthatunk, szerintem....Meg tudjuk oldani...Az élelemért biztosan mindenki hajlandó lesz dolgozni... - gondolkodott hangosan. |
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/Zenit_vegleges_mini.JPG)
*Zenit bólintott.*
- Persze, ezt meg kell oldanunk. - *értett egyet Evével.*
- Úgy vélem, had dolgozzanak a sárkányok is, ha ilyen jól megvan mindenkinek a dolga. Majd megoldjuk máshogy...
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/grey_drawing-r_mini_1.JPG)
- Amiben tudok, szívesen segítek. - *szólt bele a beszélgetésbe Nautilusz is.* |
Morrantott.
- A lényeknek, akik itt építkeznek, nincs mit enni! Ezt nekünk kell megoldani! Ez a legkevesebb!!!!
- A sárkányok megoldják a probléma rájuk eső részét. A többi lényre kell gondot viselni....De a sárkányokra számíthatnak, Nagyuram és Úrnőm!
|
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/grey_drawing-r_mini_1.JPG)
- Majd megszokom ! - *legyintett egyet Nautilusz.*
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/Zenit_vegleges_mini.JPG)
*Zenit egyáltalán nem figyelt oda, hogy mit beszél Eve és Dayu. Csak akkor ocsúdott fel, amikor Eve a nevén szólította.*
- Tessék ? Mondtál valamit Eve ? - *kérdezett vissza.* |
- Csak óvatosan! - mondta mosolyogva a fiatal csődörnek.
- Te Dayu! Láthatóan nem kell ezeknek a sárkánymestereknek az agyag meg a homok. Pedig Zeniték sokat hoztak...Hová lett?
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/Dayu_mini.JPG)
- A munkások használták el a kunyhóikhoz. - mondta maguk alá bökve állával.
- Értem már. - mondta alaposan megnézve a különös, kicsiny kunyhókat.
- Elég nyomorúságos...De majd segítünk ezen. Viszont ez a kérdés az ellátmányról jutott az eszembe, amiről viszont egy másik fontos kérdés ötlött az elmémbe: mit eszik ez a rengeteg lény? Itt semmi sem terem!
- Nem tudjuk, Űrnőm. A legtöbben eddig valószínűleg azt ették, amit magukkal hoztak....A ragadozók néhány naponta eljárogatnak.... - mondta zavartan, amiért tán rossz hírt közöl.
- Ezen változtatni kell! - mondta döbbent és felháborodott hangon.
- Zenit! Hisz ezek a lények értünk dolgoznak! A legkevesebb, hogy az élelmezésről gondoskodunk!!! Víz van egyáltalán???
- Az van! - mondta.
- Sok-sok víz van a Kastély környékén. A régi Nagyúr gondoskodott arról, hogy itt, a Kastély körül mindig legyen elég!
- És itt igazán nem kell tartani az árvíztől..... |
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/grey_drawing-r_mini_1.JPG)
*Nautilusz kishíjján lebukfencezett Dayu hátáról, de végül sikerült megkapaszkodnia.*
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/Zenit_vegleges_mini.JPG)
- Igen, ez nekem is feltűnt Dayu. - *bólogatott Zenit.* |
- Mennyi szín!
Aztán gyorsan lelapult, ahogy Dayu előrelendült.
Szinte azonnal elhagyta a többieket és nekiállt megkeresni a munkavezetőket. Dolgozni akart!
- Nagyúr, szerintem ezekért ment el Dragonor. Bár mostmár igazán érdekelne a válasz a "Miért?" kérdésre....Ezek a sárkányok nem voltak még itt, mikor elmentünk....
|
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/grey_drawing-r_mini_1.JPG)
- Wáo ! Ez igen ! Ti itt laktok ?! Nagyon rossz dolgotok lehet... - *mondta kaján vigyorral az arcán.*
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/Zenit_vegleges_mini.JPG)
*Zenit meg se hallotta Nautilusz megjegyzését.*
- Szépen haladtatok - *mondta Dayunak.*
- Gyertek, nézzük meg közelebbről is. |
- Én valami egész mást sejtek.
- Várjuk ki a végét!
Dayu begyorsított....és a következő pillanatban valami érthetetlen és letaglózó dolog történt!!!!MIntha egy hatalmas fekete száj nyílt volna ki előttük, ami mindnyájukat berántotta, aztán kilökte őket valahol....
És a következő percben Dayu rádöbbent hol vannak és felhördült!
- A Kastély!!!!
Asylon is, mint mindenki más, elképedve meredt az eléjük táruló látványra: mintha a Kastély egy óriási lávató szikrás szélévé változott volna!
Mindenütt sárkányok röpködtek, akik tűzbe borították a hatalmas (és már majdnem elkészült!!!) külső Falat és a már szinte teljesen készen álló Kastélyt....ami körülbelül kétszer akkora volt, mint amekkorának eredetileg indult....És mindenütt lények nyüzsögtek: orkok, ogrék, trollok, törpök, mindenféle különös egyéb teremtmény, manók, koboldok, sötét tündérek nemeiből, és mind ujjongott, és lázasan dolgozott.
Hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy az építkezés megsegítésére rengeteg sárkány érkezett, akik nem épp a hagyományos módon építkeztek: megolvasztották a sziklát, a tüzükkel a hiányos részre irányították, majd ott tartották, míg a lehető legmegfelelőbb formát öltötte!
A többi lény is lázasan dolgozott, a csigarendszer és az állványzat nem is látszott a tömegtől!!!!
- Hihetetlen a Fal! Mintha éjfekete tükör lenne! Nagyon erős lehet....És sugározza az erőt....Ez szinte mindenkit el fog riasztani.....Lenyűgöző! - mondta a többieknek.
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/Laudanum_mini.JPG)
Csodálkozva és értetlenül nézett a másik sárkányra, majd vissza a Falra, aztán hirtelen döntött és berepült, át a félig-meddig elkészült Falon, hogy csatlakozzon a többi dolgozó sárkányhoz. |
[1184-1165] [1164-1145] [1144-1125] [1124-1105] [1104-1085] [1084-1065] [1064-1045] [1044-1025] [1024-1005] [1004-985] [984-965] [964-945] [944-925] [924-905] [904-885] [884-865] [864-845] [844-825] [824-805] [804-785] [784-765] [764-745] [744-725] [724-705] [704-685] [684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [Korábbi]
|