|
Témaindító hozzászólás
|
2007.09.21. 17:13 - |
 Kecsesen vágtatott el az ütött-kopott üdvözlőtábla mellett,majd megállt,hogy megvárja Éji Herceget.
- Isten hozott a Pikkelyképűek vidékén! - vetette oda,már jól ismert hangon.
Ahogy a moha lepte tábla mögé pillantottak,lehetett látni a vidék töredékét.Ahogy azt a környék neve is mutatta,itt éltek a félig-ember, félig-hüllő kinézetű népek.Testüket pikkely borította,emberszabású testalkatukat csak hosszú farkuk és sárkány-szerű fejük hamisította meg.Elég ellenséges nép volt,de ez csak álca volt.A tündékhez hasonlóan,ők az íjászat harcterén emelkedtek ki.Érdekes kis közösség ők.
- Nah,hogy tetszik? |
[95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
- Én is! - vágta rá vigyorogva a dragzor - Na ne csak a szád járjon!
Herceg támadása után légies könnyedséggel felugrott a levegőbe,majd egy szaltó után erős lábaival fellökte a mént.Egy újabb lendületes ugrással készen állt,hogy Hercegbe mélyessze pengeéles,karmos fegyverét. |
 -Nem vagyok ló!-dörmölte dühösen magába.
-Csak tudd én harcban növekedtem fel!-mondta.Gyűlölte mikor nem becsülték meg!
-Kárador morilion zavarat!-mondta és minta megfagyasztota a lényt így az nem tudott mozdulni.Mivel egy kicsit el akart vele szórakozni így nem ölte meg.Galoppozni kezdett elenfele felé és ellökte úgy ,hogy egy ház falának csapódott.Sötét csíkok elekedtek ki a fölből és lefogták a karjait és a fölhöz vágták. |
A kis közönség egyszerre meglepetten mind Éji Hercegre pillantott.A győztes dragzor csak felé vigyorodott.
- Háh!Könnyebb lessz,mint gondoltam. - nevetett a markában - Gyere,ha mersz,lovacska! - azzal ő is nekiszegezte a ménnek éles fegyvereit.
A kis közönség döbbenten hallgatták őket,majd nem kellett sok idő és már készültek is fogadni.Ayani is kíváncsian állt az aréna szélén,hogy ki lesz ma a győztes.A dragzor ifjú igen erősnek bizonyult,szeme tele ravaszsággal. |
-HÉ!TE OTT!-kiáltott az edigi győztesnek.
-Engem verj le ha tudsz!-mondta és a szarvát szegezte neki! |
- 'Micsoda nagyképű alak.' - gondolta magában,majd Herceghez fordult.
- Szerintem nincs akadálya... - majd viccelődve kuncogott egyet - Már ha van vér a pucádban. |
Kiváncsian nézte végig a párbajt.Kicsit égett benne a vágy ,hogy megmérkőzzön a furcsa teremtményel.
-Ayani például én is megmérkzhetek vele?-kérdezte kiváncsian. |
Kicsit zavarta,hogy társa ennyire szűkszavú... de hát ő tudja.
Mentek tovább és lassan elhaladtak a városközpontot jeldő,foszforból készült lángcsóva szobor mellett.A következő utcán elkanyarodva már meg is pillatották az árusbódéktól hemzsegő nagy teret.Hangos hangzavar lepte be az egész környéket:árusok,vevők,nézelődők moraját és beszélgetését lehetett hallani.Abroszoktól,a táplálékon át,fegyverekig mindent eladásra kínáltak.
- A Dragzorok mindent összehordanak,amit csak találnak.Szó szerint! - nevetett halkan - De a mágikus tárgyakat mindig érdemes megnézni.
Hirtelen egy éles,fájdalmas kiáltás viszhangzott be az piactérre.A dragzor-nép rá se hederített,de Ayani érdeklődve lépkedett a hang irányába.
A piac egy oldaleső sikátorában egy mini-aréna volt felállítva.Úgy tűnik,kisebb csatározás és viaskodás zajlik ott,valamilyen kis verseny.Vannak jól harcolók és kevésbé jók,de mindannyian ügyesen vágják ki magukat a nehézkes helyzetekből.Ahogy közelebb értek,láthatták,hogy két dragzor suhanc mérkőzik egymással.Eleinte fegyvereikkel csatároztak,majd miután elegük lett azoknak fémes csattogásaiból,félrehajították őket és kézitusával folytatták küzdelmüket.Az egyik fél csalóka, vérfagyasztóan sárga szeméből mérhetetlen ravaszság sugárzott.Mozgása légies volt,játszi könnyedséggel tért ki ellenfele gyengébb ütései elől.Párbaj társa egy alacsonyabb, de idősebb ipse volt, akin látszott, már régóta küzd agilis ellenfelével szemben. Ütései egyre gyengébbek és pontatlanabbak, mígnem a ravasz pillantású idegen egy jól irányzott bal horoggal a földre küldi azt.A tömeg egyik fele üdvrivalgásban tör ki, a másik fél néhány tagja pedig mérgesen motyog, mivel az idősebbik feltett pénzük elúszott.A rövid tapsvihar és éljenzés után a fiatal dragzor végignéz a tömegen és elkiáltja magát:
- Szánalmas népsszég!Nos,ki a következő?Ki meri összemérni velem assz erejét?! - kiálja a nép felé diadalittasan.
|
| -Oké!-mondta és nem maradt le a kancától. |
- Rendben.Kövess!Vigyázz,nehogy lemaradj!Általában megérzik itt az újakat. - mondta,majd ügetni kezdett.
Ahogy lépkedtek,néhány lakos rosszallóan nézett utánuk.Még olyan is volt,aki ellenségesen kiöltötte kígyós nyelvét feléjük.Ayani persze rájuk sem rántott.
- Ne is tőrődj velük! - mondta - Csak ugatnak,de nem harapnak. |
| -Persze ezer örömmel!-mondta és követte a kancát. |
Bólintott.
- Szeretnéd megnézni a Piacot?Sok érdekes dologra lehet ott bukkanni. |
| -Igen!Általában a zord külső is lágyságot takar!-mondta. |
- Ezt örömmel hallom! - mondta felvillanyozva - Sokan nem mernek ide jönni a vendégszeretet miatt,pedig nem is sejtik micsoda titkokat rejt el a falu.
Közben befelé lépkedett. |
Körülnézett.Az emberszerűú lényeken megakadt a szeme aztán végig nézett a tájon.Neki tetszett.
-Tetszik!-mondta. |
Kecsesen vágtatott el az ütött-kopott üdvözlőtábla mellett,majd megállt,hogy megvárja Éji Herceget.
- Isten hozott a Pikkelyképűek vidékén! - vetette oda,már jól ismert hangon.
Ahogy a moha lepte tábla mögé pillantottak,lehetett látni a vidék töredékét.Ahogy azt a környék neve is mutatta,itt éltek a félig-ember, félig-hüllő kinézetű népek.Testüket pikkely borította,emberszabású testalkatukat csak hosszú farkuk és sárkány-szerű fejük hamisította meg.Elég ellenséges nép volt,de ez csak álca volt.A tündékhez hasonlóan,ők az íjászat harcterén emelkedtek ki.Érdekes kis közösség ők.
- Nah,hogy tetszik? |
[95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Kecsesen vágtatott el az ütött-kopott üdvözlőtábla mellett,majd megállt,hogy megvárja Éji Herceget.
-Nem vagyok ló!-dörmölte dühösen magába.