Témaindító hozzászólás
|
2007.05.04. 20:54 - |
Sebesen szárnyalt, kicafántokkal csipkézve röptét.Persze vigyázott az utasokra, de két gondolat is sanyargatta:1.nyerni 2.éhség!
Így most mi tévő legyen a farkas éhes sárkány?! |
[157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
Leült a felhőre, és lábát a mélységbe lógatta.
-Mit ne mondjak, ez kényelmesebb, mint a fa...-állapította meg, és látta, hogy Timinek is ez a véleménye. |
Csak egy szárnycsapásra volt a felhő, ahova Timi rögtön leszállt.Letette Dorcsyt és átváltozott. |
-Ha te mondod...-mosolygott, és óvatosan Timi hátára ült.
-Remélem, azért nem vagyok túl nehéz... |
-Gyere menjünk egy felhőre!-Timi egy hozzá hasonló elég nagy rózsaszínes, kékes madárrá változott.
-Gyere ülj nyugodtan a hátamra! |
Bólintott és barátságosan Timire mosolygott. Illúzió hamarosan horkolni kezdett, ami még a haját is meglibbentette. |
-Hát akkor, ha Illúzió alszik-mondta halkan-akkor ketten vagyunk.-mosolygott, és felállt.Nyújtózkodott. |
Ő is bólintott, majd háttal nekidőlt a fa hatalmas törzsének, pohenés gyanánt. (Neki nem volt szüksége alvásra.) |
Bólintott.Becsukta szemét és kicsit elbóbiskolt. |
-Én is örülök, de nem tudom ő mennyire örül ennek!Most inkább még gondolatban sem beszélek vele.
Ezekután visszaváltozott tündévé. |
-Nem is úgy gondolom!Csak megértem!Noha én nem tapasztaltam életem során sok borzalmat, tudom milyen, ha kell egy kis magán lét!És örülök, ha előhoztam belőle egy kicsit a játékosságot...-mosolygott, de komoly maradt. |
-Mindenesetre mindenképp hagyjuk őt!
-Illúzió!Elzász mindig is zárkózott volt és komoly.Most először volt játékos!Gondolom ez a kis kikapcsolódás vezetette vissza múltjához!De ez nem a Te hibád.... |
Csak némán bólintott.
-Ez esetben szerintem is jobb, ha most békén hagyjuk.-mondta. |
Már ott feküdt az egyik ágon.
Bólintott komolyan.-Én is úgy láttam....amikor a múltjáról beszélt, éreztem, hogy ez megváltozik...zárkózottabb.Lehet most is ezen gondolkodik.
|
Timi hamar felébredt álmaiból, mert egy gondolat ütötte meg fejét.
-Van valami Elzásszal!-mondta álmosan.
-De úgy érzem nem szabad odamennem. |
Nem zuhant tovább.
-Úgy tűnik ura a helyzetnek....-motyogta, majd visszatért a fához. |
Elzász messzebre lökte magától Illúziót.Majd hirtelen megállt.Egy pár másodpercig egymás szemébe néztek, szótlanul, aztán Elzász a szokottnál gyorsabban zuhant tovább lefelé, az erdőbe. |
Egy éles kanyarral Elzász mellé ért, és megkérdezte-gyakorlatilag ő is zuhant:-Jól vagy? |
-Hát azt nem tudhatom Illúzió meddig bírja, de azt tudom, hogy Elzász napokig is bírja, ha nagyon akarja!
-Bocsáss meg!Én nagyon elfáradtam, eddigi hosszú útjaim miatt!Muszály aludnom egy kicsit!Bocsáss meg!
Azzal feljebb mászott a fán, hattyú alakot öltött és már aludt is. |
Mosolyogva nézett a két lény után.
-Mit gondolsz meddig bírják?-nézett Timire. |
Elzász egyszerűen csak futott.Élvezte a repülést, de csak egyszerűen futott.Ő más volt, mint Illúzió.Komolyabb és múltja is más volt, mint neki.A gondolatai el is szálltak a rég múltba, mire ő megtorpant.Egy pillanatra magaelé bámult.Aztán zuhanni kezdett. |
[157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|