|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.03. 16:42 - |
 Megállt a pusztaság határán, és alaposan körülnézett.
Hatalmas, végeláthatatlan, szürke lapály. Itt-ott fű. Kopárság....
A messzeségben csak sejthetők voltak a roppant sziklák.
- Üdv itt, Ízisz! - mondta végül, miután megtalálta a hangját.
Hiába, ez a táj mindenkire hat valahogy....... |
[138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
 Bólintott.
-Szerintem a felhők jók lesznek!-mondta és egy nagy vihar felhő lett ffölöttük.Egy lépcső szerüség jelent meg.Villámokból volt.Magabiztosan elindult felfelé. |
Zavartan elmosolyodott, majd csatlakozott Temorához.
Mikor teleitta magát, és felnézett az égre, szíve kicsit elszorult. Kezdett sötétedni.
-Temora...-kedzte.-sötétedeés előtt kéne valami biztonságosabb helyet találnunk. Napnyugta után még én sem tudom, hogy milyen veszélyes ez a hely. |
| 1-2 percig csak nézett ki a fejéből aztán boldogan megpuszilta a mént és nyugodtan fordult vissza a vízhez és ivott tovább. |
-Maradj itt!-mondta ellentmondást nem tűrő hangon.
Előrevágtatott, hogy jobban megnézhesse magának az ocsmány, trollszerű lényt.
'Velem aztán nem fogsz packázni' gondolta dühösen, mikor az elindult felé. Teste hirtelen megnyúlt, és olyan magas lett, hogy a lény mellette eltörpült.
-Takarodj!-mennydörögte mély hangon. A lény kicsit tétovázott, mire Silent tett egy földrengető lépést feléje. Ezt már a lény sem bírta: futásnak eredt, és hamarosan eltűnt szem elől.
Ahogy Silent visszaügetett Temorához, úgy zsugorodott vissza az eredeti méretére. Megállt, és bosszúsan horkantva egyet abba az irányba nézett, amerre a lény rohant. |
-Várj!-mondta.
-Ez a szag olyan mint az üldözőmé!-mondta riadtan.Amikor megpillantotta nem is olyan távolról a bestiát.Az morgott.
-Silentwhisper!-szólította meg riadtan. |
Szeme résnyire összeszűkült a szag felismerésétől.
-Igazad van. Ez tényleg az.-komoran pásztázta éles szemével a tájat, de még ő sem látott senkit. Temorára nézett.
-Megnézzük? Lehet, hogy valaki nagy bajban van...-tétovázott. |
-Semmi csak mintha az elöbb morgást hallotam volna.És érzed ezt a szagot?-mondta és beleszagolt a levegőbe.
-Mintha vér lenne! |
Értetlenül nézett Temorára.
-Valami baj van? Mi történt?-kérdezte. |
| Ő is ivott.Majd körülnézett.Majd hirtelen riadtan és feszültrn megfordult.Fejét kapkodta. |
-De örülök, hogy még megvan.-könnyebbült meg, majd odalépett az egyik nyíláshoz, amelyből víz szivárgott, és inni kezdett.
Több ilyen lyuk is volt, de tó nem keletkezett, milyen a szárazság miatt a föld rögtön beszívta a vizet. |
| A csődör melett maradt.Ő is abban a tempóban ment. |
Ő is kicsit zavartan mosolyodott el, de aztán felzárkózott a kanca mellé. Felragyogott a szeme, mikor előrenézve megpillantotta a sziklarakást.
-Ez az!-mondta boldogan, és kicsit lassabra véve a tempót, végre odaértek.
Silentnek nagyon fontos volt ez a hely...itt találkozott először mostani gazdájával, Dorcsyval. |
| ELmosolyodott.A csődörre nézett.Egyenesen a szemébe.Kicsit elpirult de aztán előre nézett és könnyű vágtába kezdett. |
Bólintott.
-Hát akkor mondhatnám, hogy félig-meddig annak a dögnek köszönhető, hogy találkoztunk.-mondta, de azért még hozzátette:
-Azért örülök, hogy nem esett bajod. |
-Hát én vándorlok de bevallom az ide vezető utam feléig kergetett egy dög!-mondta és visszagondolt rá.Kicsit beleborzongott.
-Sokáig csatáztam vele és a villámjaim lepattantak róla.Aztán már úgy ugrott felém ,hogy belémharap.Belelőttem a szájába egy villámot.És holtan elterült.Nem tudom miért de nem álltam meg.Csak futottam.És most itt vagyok!-mondta. |
-Sokan azt gondolják, hogy a Pusztaság sivár hely, és semmi élő nincs itt.-mondta.-De én ismerem a környéket, és mégis mindig meglep valamivel. Akármi legyen is az.
Temorára nézett.
-Egyébként téged mi szél hozott? |
| Temora könnyűvágtában utolérte Silent majd lassított ügetésbe.Fajét kapkodta és bámulta a tájat. |
Mialatt Temora feltöltődött, Silent is: elszívta egy nagy kőnek az árnyékát, és máris olyan kipihent lett, mitnha semmiféle galoppozás nem lett volna.
Elmosolyodott.
-Mehetünk!-és kényelmes ügetésben elindult nyugat felé, a vélt forrás irányába. Hátranézve intett fejével a kancának, hogy jöjjön. |
-Csak gyüjtök egy kis erőt és már mehetünt is!-mondta és sötét felhők jelentek meg fölötte.Egy villám a szarvába csapott.Újra lett ereje Temorának és a felhők is eltüntek.
-Nos mehetünk?Vagy még szusszansz egy kicsit? |
Bólintott, és nyugat felé mutatott.
-Pár mérföldnyire úgy tudom, hogy van egy sziklarakás, amiből forrás is fakad.-felelte.
-Habár elég rég jártam arra...ha szerencsénk van, még mindig létezik az a hely. |
[138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Megállt a pusztaság határán, és alaposan körülnézett.
Bólintott.