|
Témaindító hozzászólás
|
2007.03.23. 19:04 - |
 Elanor lassan ügetett a vidékre érve. Körülnézett: a Káb-álmok vidéke könnyen átlátható volt, hiszen csak felhőkből állt az egész. Mélyet szippantott: a levegő mintha a tenger illatát idézte volna. Rálépett egy testes felhőre, és a tájat fürkészte. |
[88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
 -Jaaaj ne mááár!Az Afraiak erről híresek!Szinte az összes Afrai árva volt!Az én gazdám azért fogadott örökbe minket.Bár nem csak ezért, deee...na minegy mi így lettünk egy nagy család! |
Halványan elmosolyodott.
-Hát, nem tudom. Valahogy mindig elrontok valamit, ha találkozok valakivel. Meg hát...-itt kicsit megtorpant-én nagyon sokáig árva voltam, és hogy is mondjam... kissé elvadultam. Csak nemrég kezdtem elindulni a gyógyulás útján... a gazdám szerint sokat fejlődtem de még mindig van valami bennem ami... elriaszt sokakat. |
-Ezt miért mondod?Ki vagy Te hogy nem barátkoznak veled?
Kérdezte miközben odament hozzá és orrával feltolta a kanca fejét. |
A hátrálásra kicsit elbizonytalanodott. Nem akart semmit sem erőltetni, de azért újra megszólalt:
-Az én nevem Elanor! Nagyon ritkán találkozok itt bárkivel is! Örülök, hogy végre jött valaki... -lehajtotta a fejét.-velem senki sem barátkozik... |
Dreamcrystal egy-két lépést hátrébb lépett.Olyan napja volt, hogy mindenkivel elővigyázatosabb akart lenni.
-Üdv!Dreamcrystal vagyok!És Te?
Kérdezte olyan semmilyen hangon. |
Tekintete hirtelen megakadt egy vakítóan fehér pegazuson. Fölösleges lett volna, rejtőzködni, hiszen már meglátta Elanort. Ígyhát kicsit közelebb merészkedett, de megtartotta a 3 méteres távolságot. Onnan köszönt:
-Üdv! |
| Dreamcrystal nyugottan és egyben unottan szállt a Káb-álmok vidéke felett.Leszállt egy felhőfélére és körülnézett.egyszercsak megpillantott valakit.Kihúzta magát de nem ment közelebb. |
| Elanor lassan ügetett a vidékre érve. Körülnézett: a Káb-álmok vidéke könnyen átlátható volt, hiszen csak felhőkből állt az egész. Mélyet szippantott: a levegő mintha a tenger illatát idézte volna. Rálépett egy testes felhőre, és a tájat fürkészte. |
[88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Elanor lassan ügetett a vidékre érve. Körülnézett: a Káb-álmok vidéke könnyen átlátható volt, hiszen csak felhőkből állt az egész. Mélyet szippantott: a levegő mintha a tenger illatát idézte volna. Rálépett egy testes felhőre, és a tájat fürkészte.
-Jaaaj ne mááár!Az Afraiak erről híresek!Szinte az összes Afrai árva volt!Az én gazdám azért fogadott örökbe minket.Bár nem csak ezért, deee...na minegy mi így lettünk egy nagy család!