Témaindító hozzászólás
|
2006.12.08. 21:34 - |
Zorf épp egyik kedvenc helyén baktatott!A végzethegyen!Elég sötét volt, elég magas és elég veszélyes!Felgyújtott egy követ és ledobta!Most éppen ezzel szórakozott, mert nem talált más szórakozást!
De aztán kezdte unni... |
[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
Chaos felnézett a kancára, és mostmár egy aprót bólintott, mert unta, hogy az unikornis nem tesz semmit.Egy pillanatra figyelt aztán felkapta a fejét.
-Nem vagyunk egyedül!-mondta a három lénynek. |
Magabiztosan lépkedett előre.Először hagyta el a Sötétség Birodalmát.Nehezen elkerülve a világos részeket érkezett ide.Pihenés képp választotta ezt, hisz egy sötétlénynek nem kedvez a birodalom mindenpontja.Ez tökéletes volt számára!Távolról botlott bele a csapatba, még amásik fekete pegazus mögött állt-olyan messze volt.Ő is csak figyelt.... |
Leszállt a csapat mellé, és kissé oldalra biccentett fejjel, csendben nézte.
Köszönt volna, de a szavak és érdekes kifejezések úgy röpködtek ide-oda a levegőben, hogy sejtette: meg sem hallanák.
Így inkább figyelt. |
Csöndesen nézte a vitát.
-Kahn menjünk tovább!-mondta mivel nem akarta ,hogy nagyobb legyen a baj és ,hogy megkeressék azt akit keresnek.
-Kit is keresünk?-kérdezte Ombret. |
Felnevetett Kahn nézésén.
-Látod Szamár!Igaza van a barátodnak! |
- Elég legyen már! - ordított rá a két ménre,hogy a táj is beleremegett - Szép,mondhatom! A semmi miatt civakodtok csak azért,hogy vajon melyikkötők vág vissza jobban!Most aztán elég legyen ebből!Komolyan,mint két csikó.
Hallgatott egy kicsit,majd folytatta a fehér mén.
- Részemről nem szeretném,ha bárkinek bármi baja essen.Innentől kezdve vita lezárva!
Kahn még mindig szúrósan nézett,majd Ombre mondanivalója után tekintete megenyhült.Mostmár csak állt. |
-Nah mutasd mit tudsz Te Szamár!Azt látom, hogy csökönyösködni tudsz, de eddig mást nem mutattál!Neked is csak a szád jár! |
- Héj Madárkám! Hova-hova? - lépett a pegazus elé - Lássuk van-e benned annyi erő,mint amennyire értesz a csiripeléshez!Jobb,ha vigyázol a kis szárnyacskáidra,mert még nem fogsz tudni elrepülni halál-félelmedben! |
-Hééj!Öregnénnyje Őzikéje!Vigyázz, nehogy a madárka letörje a szarvacskádat!
"Na jó!Elég volt a szamárból!"-gondolta és újra félrelökte Kahn-t. |
- Én? Félni?! Én nem ismerem azt a szót,hogy félelem.Nem félek semmitől és senkitől! - dobbantott -Különösen nem egy ilyen kis mitugrász madárkától. |
-Vagy félsz netán?-kérdezte aztán Ombréhoz fordult!
-Chaos! |
- Mit érnék el? - fejét most felemelte - Hmm... Talán semmit.De csillapítaná a vérszomjamat!
Szarvát már készült volna beledöfni a pegazusba,de Ombre az útját állta.
- Elég legyen! - kiáltott fel.
Kahn még mindig mérges volt.
- Tudod mit?! Igazad van! - szólt öccsének - Fecsérelem a drága időt egy ilyen kis szánalmas,mitugrász fiókára. - elfordult,majd farkát magasan lengetve elügetett.
Ombre utána nézett,de a pegazus mellett maradt.
- Amúgy üdv. - köszönt neki - Én Ombre vagyok.Hát Te? |
-Azt mondtam, hogy Szamár!De mondhatnék Ökröt is!Pont akkora szarvad van!...Egyébként mit érnél el azzal, hogy megölsz?-kérdezte, de arrébb lökte és elindult újra. |
Kahn szeme megtelt dühvel.A pegazus elé lépett.Csaknem fellökte.
- Mit merészeltél mondani?! - szarvát a ménnek szegezte - Még egy ilyen beszólás és esküszöm kitaposom belőled az élet apró szikráját!
Ombre Kahn elé állt és próbálta leállítani báttyját,de az tapodtat sem mozdult.
- Hagyd már! Nem tudhatta,hogy jövünk. Egyébként is inkább örülnél,hogy nem esett senkinek baja...
- Hallgass! - szagította félbe Kahn. |
Chaos hátrafordult és megjegyezte:
-Csak nem biztos, hogy nekem!Szamár!-mondta majd elmosolyodott és újra elindult. |
Ombre erre csak komoran bólintott,de különösebben nem foglalkozott vele.Felőle akár folytathatták is az utat.
Kahn viszont nem hagyta annyiban a dolgot.Ombre fel akarta tartani,de a fekete mén egyszerüen félrelökte.A pegazus elé lépett.
- Engem Te csak ne láss el a tanácsaiddal,kölyök! - sziszegte - Még valakinek baja esik!
Mondta majd úgy ahogy a pegazus,Ő is faképnél hagyta a mént. |
Felállt és kihúzta magát!
-Vigyázz a szádra!-csak ennyit mondott és faképnél hagyott mindenkit. |
Hamarosan Ő is utánuk ért.Lihegve állt és halgatta az eseményeket. |
Sebesen vágtáztak.Alig lehetett beérni őket az őrült tempótól.Az út kezdett egyre bokrosabb lenni,így mostmár volt,hogy vágtázás közben nagyokat szökkentek a magasba.Észre sem vették az egyik sűrű bokorban a fekete pegazust.Ombre egyáltalán nem látta,így épp,hogy nem taposta meg,mikor elhaladt mellette,de még így sem vette észre.Kahn viszont egyenesen fél száguldott.Az utolsó pillanatban vette észre és egy éles kanyarral kikerülte.Csaknem kicsúszott lába alól a talaj a nagy kanyar miatt.Egyensúlya viszont megbomlott.
- Hé Te! - mordult rá a pegazusra - Miért az istenért fekszel be a lábam alá!Legközelebb nem lesz ekkora szerencséd! |
Chaos lassan szállt le a hegyre.Látta, hogy Afrai régen járt itt, de nem baj.Úgy látta egyedül van.Fáradt volt.Sétált egy darabig, de egy bokornál összesett.Ott is maradt pihenni. |
[256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|