|
Témaindító hozzászólás
|
2006.09.30. 23:19 - |
Crystin magányosan lépkedett a csendes, nyugodt vizű tó partján. Bátyja, Shine ezúttal nem volt vele, hogy baj esetén megvédhesse őt, így Crystin most sokkal óvakodóbb és félénkebb volt, mint máskor.
Némán ballagott a tó mellett, a sima, rezzenéstelen víztükröt figyelve, mikor hirtelen egy apró, különös fordrot vett észre, ami felborzolta az addig nyugodt tó felszínét. Crystin megállt és gyanakodva kezdte szemlélni a vizet... de nem nézhette sokáig.
A tóból hamarosan egy polipszerű kar vágódott ki, és tapogatózva csapkodott a parton. Crystin ijedten hátrált el a víztől...
|
[96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
 Kártesz rögtön visszapattant Yasha elé!Már eléggé fel volt húzva!
-Gondolod az én társaim nem a Sötétségben vannak?És gondolod ők nem harcolnak, nem sérülhetnek meg?De!Képzeldd!ez igaz az Afraiakra is!Nem vagyok az a rózsaszín senki akire ti gondoltok!-üvöltözött.
Már nem sok hiányzott, hogy neki ugorjon Yashának, de nem tette!Inkább elrohant!És eltűnt! |
 -Na hát ezt jól megcsináltad!-kiáltotta Yasha.-Tudom, hogy nagyon aggódsz a barátod miatt, de igaza volt Torensznek, a sérülései valóban nem súlyosak, csak pihennije kell!Amúgy tényleg lehetett volna együtt érzőbb......de már mindegy-nyugodott le.
-És nemcsak az erisziek, az én barátaim is kint vannak és bárcsak azt kívánnám, hogy én is kint lehetnék velük!-morogta
 "Fiatalok!"gondolta mosolyogva és fejét rázva
|
| -Ne is lássalak!-üvöltötte, még gúnyolta egy kicsit és eltűnt a sűrűben! |
 Könnyedén leereszkedett elfutó hasonmása elé.
Hatalmas pofont adott neki egyik szárnyával, majd csaknem dalolva így szólt:
- Nem érdekelt a sérült, mert láttam már rosszabbat, és nyilvánvaló volt, hogy Ti, cuki, egymásnnak ugró, puszilgató, lelkes kis jószágok, akik nem bírjátok elviselni, hogy valaki ne ilyen rószaszín legyen mint ti, megmentitek majd, de ha Ti nem, akkor majd én. Nyilvánvaló volt, hogy megmenekül. Akkor mit görcsöljek? Társaim a Sötétség Birodalmában készülnek csatába, hogy megmentsék ezt a Birodalmat, benne titeket is, akik tökmindegy mit tesztek a ki rókicával, ha az a harc elbukik. Mert akkor mind elpusztulunk. Unom ezt. Úgy nyávogtok itt, mintha mi sem történne, peig borzalmas dolgok forognak köröttünk. A róka csak egy kis ízelítőt kapott. De mivel én olyan betoji vagyok, most lelépek a társaimhoz, akik valódi veszélyben élnek, meg amúgyis elegem van már belőletek! Csaknem képmutató már a viselkedésetek! Sok szerencsét! Én is remélem, hogy nem vagy a rokonom, mert a hülyeség távol áll tőlem! - adta elő mondandóját előbb csak gúnyos nyávogással, majd a végén már csaknem üvöltve.
Aztán könnyedén felugrott a levegőbe, és pár pillanattal később már a fák koronája felett suhant. |
Kártesz aggódva figyelte Afrai társát amikor észrevette Torensz unott képét!Nagyon bedühödött!Felugrott ő is az ágra és azonnal nekiugrott!
-Mit képzelsz?Az elejétől fogva tudtam, hogy nem törődsz senkivel, de hogy ennyire nem foglalkozol senkivel azt nem gondoltam volna rólad!Egy betolyi vagy!"Jaaj itt ragadunk a kristályoknál!!!"Eltűröd, hogy valaki melletted haldoklik?Hát nagyon remélem, hogy nem vagy a rokonom, még csak távoli rokonom sem!Utállak!Nagyon utállak!És tudom, hogy akármenyire is üvöltelek le, egy picit sem rendül meg benned a jó vagy a lelkiismeretfurdalás érzése!De nekem jól esett!Juj de utállak!És nem a-kar-lak- lát-ni töb-bet!
Azzal leugrott az ágról és elrohant! |
| Unottan ült egy faágon. |
| -Jó barát.-mosolygott, majd óvatosan felemelte, és bevitte a vízbe.Amikor térdéig ért a víz, finoman bele rakta a sérült lábát és oldalát és lemosta a vért.Egy idő után kivitte és megszárította. |
Kártesz csak hátrébb lépett mikor a szerzet megérkezett és figyelt!
-Köszönöm!-suttogta halka.-Ki vagy te?-kérdezte kíváncsian! |
Yasha is odasietett.
-Ne félj!...segítünk!-azzal megint koncentrált, s kis idő múlva nem "állat", hanem "ember" szerzet jött...Koni személylében.
Kedvesen mosolyogva lépett elő a bokrok közül.A hullát egy kézmozdulattal eltüntette, és a farkashoz lépett:-Jól van! Nincs semmibaj!-azzal jobb szárnyáról letépett egy tollat, majd összedörzsölte, ami masszává alakult; ezzel kente be a mély sebet.
-Így mostmár rendben vagy.Pihenj, és mindjárt jobban leszel. |
Karát remegve mászott ki a tisztásra.Tiszta vér volt a oldala és a lábai.Karát egy darabig homályosan, szenvedve figyelte a lényeket.
-Se...segítsetek!-mondta szenvedve és összeesett.
Kártesz nem tudta mit tegyen, csak odarohant Karáthoz!
-Karát tarts ki! |
-Ccsssss!-csitította, majd láthatatlanná vált, és nesztelenül bement a bokrok közé, de ahogy meglátta mi van ott, rögtön ledermedt, majd kiáltva futott ki immár láthatóan:-Egy troll!!!-majd megállt Kártesz mellett, összeszedte a bátorságát, és ráugrott a teremtményre sokáig viaskodott, vele, de ő győzött.
-Így kell ezt csinálni!-mondta lihegve, de büszkén.... |
-Először is várjuk meg Torenszet és szerintem maradjunk itt!A tópart jó hely!
Megint körülnézett!...Valami mocorogni kezdett a bokorban!
-Figyelj Yasha!Az mi lehet?-rámutatott a néha megmozduló bokorra!Beleszagolt a levegőbe!
-Nem érzem, hogy sötét lenne! |
Jégvihar is leszállt.
-Nekem is tetszik!-mondta leugorva-Köszönöm az utat Jégvihar!-kiáltott a sárkány után, mert az már a felhők között járt.
-És most merre? |
...Kártesz látta, hogy tiszta a levegő a dombos erdő ezen részén, így egyre jobban leereszkedett.Már a földet súrólta, ezért leugrott a pamacsról, az pedig eltűnt.Kártesz lassanként körül nézett!
-Itt vagyunk!Na milyen ez a hely?Nekem tetszik! |
*Meteor szédítő sebességgel ott termett a tóparton.*
-Crystin! Tűnj el onnan! Azonnal!! -ordított rá a kancára, majd a polipra vetette magát, és tűzörvényével pillanatok alatt szénné égette a parton csapkodó kart. A polip visszarántotta a vízbe csonka végtagját, és nem is próbálkozott többet a parton álldogáló unicornisokkal... Majd talál más prédát...
Meteor szigorú pillantással fordult Crystin felé.
-Nos? -vonta fel megrovóan a szemöldökét Meteor. -Nincs valami mondanivalód?
-Sajnálom... -motyogta Crystin.
-Sajnálhatod is! -horkantott fel Meteor. -Nagyon jól tudod, hogy Shine rám bízott téged, és kitekeri a nyakamat, ha valami bajod esik!!
-Tudom... -sütötte le szégyenkezve a szemét Crystin.
-Akkor hogy jutott eszedbe elcsatangolni?! -csattant fel Meteor.
-Már nagylány vagyok, Meteor, tudok magamra...
-Vigyázni? -prüszkölte közbe a csődör. -Hát nekem nem úgy tűnt... Crystin, miért kell neked folyton a saját fejed után menni? Meg is halhattál volna... Erre nem gondoltál?
Crystin bűnbánóan sütötte le szemeit.
-Kicsit gondolkozz el ezen. Most pedig menjünk. -enyhült meg végül Meteor. -Jól van, szerencsére nem történt semmi baj. De történhetett volna, ezért szeretném, ha megértenéd, hogy felelőtlenség volt, amit tettél. Na, gyere! Induljunk!
Ezzel Meteor beügetett a fák közé, Crystin pedig némán követte.
|
Crystin magányosan lépkedett a csendes, nyugodt vizű tó partján. Bátyja, Shine ezúttal nem volt vele, hogy baj esetén megvédhesse őt, így Crystin most sokkal óvakodóbb és félénkebb volt, mint máskor.
Némán ballagott a tó mellett, a sima, rezzenéstelen víztükröt figyelve, mikor hirtelen egy apró, különös fordrot vett észre, ami felborzolta az addig nyugodt tó felszínét. Crystin megállt és gyanakodva kezdte szemlélni a vizet... de nem nézhette sokáig.
A tóból hamarosan egy polipszerű kar vágódott ki, és tapogatózva csapkodott a parton. Crystin ijedten hátrált el a víztől...
|
[96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Kártesz rögtön visszapattant Yasha elé!Már eléggé fel volt húzva!
-Na hát ezt jól megcsináltad!-kiáltotta Yasha.-Tudom, hogy nagyon aggódsz a barátod miatt, de igaza volt Torensznek, a sérülései valóban nem súlyosak, csak pihennije kell!Amúgy tényleg lehetett volna együtt érzőbb......de már mindegy-nyugodott le.
"Fiatalok!"gondolta mosolyogva és fejét rázva
Könnyedén leereszkedett elfutó hasonmása elé.
