Témaindító hozzászólás
|
2006.07.22. 21:33 - |
*Szabadesés könnyedén ereszkedett le a tópartra, lazán összecsukta szárnyait, majd a vízhez sétált, és lehajolt, hogy csillapíthassa szomját.* |
[183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
- Pedig így igaz! Itt sok a nagyon erős, vad mágia, ami sok lényre veszélyes. Kiszámíthatatlan dolog! Vagy a nagyon jó mágusok, vagy a magamfajta gyakorlatlan, varázs nélkül élők tudnak itt boldogulni..... |
-Ez a hely szerintem káprázatos!Néha hihetetlen ,hogy árthat is!-mondta. |
(reag a dimenzió felhős részére, Howl) |
- Értem - biccentett.
- Újabban nagyon sok új lény jön...De furcsa, hogy épp idejöttél...Ez a hegy...elég kétoldalú hely! Van, akikre veszélyes! |
-Nem igazán!Nem régen érkeztem a Biradalomba és nagyon szeretném megismerni!-mondta. |
- Idevalósi vagy? |
-A nevem Óceánia!-mondta és jobb melső lébát megemelte és fejét meghajtotta.Nála ez volt szinte a meghajolás. |
- Roquen vagyok. Téged hogy hívnak? |
-Szabad megtudnom a nevedet?-kérdezte. |
Kiszúrta a hozzá kiáltót. Egy ideig töprengett magában, majd lehussant az idegen lény elé a parthoz.
- Üdv! |
Az égre nézett.Meglátta a pegazust.
-Szia!-kiáltott föl hozzá. |
Szokásos, szélvihart leelőző sebességével száguldott a Kristály felett.
A hegy sokakra volt furcsa hatással, de kevés aktív varázsa miatt Roquen jól érezte magát.
Az alatta hirtelen feltűnő víztükör meglepte csillámlásával. Lefékezett, és egyhelyben szitálva nézegetni kezdte. |
Óceánia csöndesen és kecsesen lépkedett végig a tó partján.Nagyon tetszett neki ez a hely. |
Kardfia csöndesen repült.Nem akart zajt kelteni ebben a kellemes csöndességben.Csöndesen is ért földet,mint egy tollpihe. |

Magabiztosan bólintott.
-Csak az a kérdés, a Dimenziók melyik részéhez menjünk. |
'Hmm!Az nagyon jó hely!Csak...tudod merre kell menni?Mert Én nem nagyon!'-üzente.
|

Egy pillanatig gondolkodott a helyszínen.
-Mit szólsz a Dimenziókhoz?-kérdezte végül. |
'Nah!Szerinted hová menjünk?'-kérdezte-'Nekem már nincs kedvem itt maradni!' |

Ettől jobb kedve lett, bár pillanatnyi zavarában nemigen tudott mit mondani. |
'Szerintem örülj neki, hogy más vagy mint a többiek!Mi nem ihatunk lávát, Te nem ihatsz vizet!Mi nem nyúlhatunk tűzbe, Te nem nyúlhatsz vízbe!Én örülnék neki!Szeretem azokat akik egy kicsit mások!_mosolygott |
[183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|