Témaindító hozzászólás
|
2006.11.13. 12:29 - |
*Despota egyenesen a Legendás Kristály Hegyhez repült. Őrült tempóban hasította a szelet.
A messzeségben lassan kirajzolódtak uticéljának körvonalai. Egy kicsit lassított. Még sosem járt itt, ezért nem tud erről a helyről semmit.
Addig lassított sebességén, míg végül csak egy helyben lebegett. Néhány hosszú perc gondolkodással telt el.
Utána ismét egy gyors tempót felvéve közeledett a csúcs felé.
Amikor már egészen közel járt, egy hatlamas Erő-hullám csapta meg. közvetlenül utána még egy, az előzőnél is keményebb.
Despotának viszonylag könnyen sikerült ezeket "átlépnie", a gyors tempónak hála. Amint átlépte a második hullámot, szinte elviselhetetlen mágiájú térségbe érkezett.
Nemsokára ledobbant a csúcs egyik részére.* |
[93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
*Az egyik irányból fény csapott fel az égre.
Despota odakapta a fejét. El sem tudta képzelni, mi lehet az.
A magas fényoszlop felé fordult. Nyugtalanságában elkezdte kapálni a földet.
Aztán mintha valami fémes ütődést hallott volna. Patái elé nézett és megpillantott egy épp forgásban lévő kristályt. Aztán hirtelen megállt és ezzel egy pillanatban Despota alatt megnyílt a föld...
Minden elsötétedett, érezte maga körül a föld illatát. Aztán a lyuk, amibe beleesett kitágult egyre nagyobb lett. Habozás nélkül szétvágta szárnyait.
A talajt néhány másodpercen belül megtalálta egy nagy puffanár kíséretében.
Gyorsan feltápászkodott és körülnézett...* |
A sárkányfolt fölé hajolt.
'A valkűr...a legenda...igen...van kapcsolat'
Rálépett a foltra.
Lezuhant!!!!!!!!
De hova?!?!?! |
*Despota figyelmesen lépdelt előre. Füleit hegyezte, fejét minden irányba forgatta.
Beért egy sziklákkal tarkított területre.
Furcsa volt, mert a sziklák felületei olyan simák voltak, mintha lecsiszolták volna őket. Megérintette szárnyával az egyik sziklát. Pillanat alatt vissza is rántotta, mivel amelyik tolla hozzáért az érdekes felületű "kő"höz, az elkezdett beszürkülni, majd elhalva lehullott szárnyáról.
Kissé messzebb lépett a sziklától és ment tovább.* |
Felért.
A földből mindenütt kristályok álltak ki, szanaszét, bujn szórva a fényt.
A mágia valósággal nyomta Drongunt, de őt ez most nem érdekelte.
Annál inkább az, hogy egy helyütt a fények, amik a kristályokon áttörve a födre zuhogtak, egy foltban sárkányt formáztak!
Odalépdelt...... |
- Neked is - *mondta halkan.
Megfordult és elindult a másik irányba. Egyáltalán nem vágyott társaságra.
Kényelmes tempójú ügetésre kapcsolt.
Nem tudta, hogyan fogja megtalálni Brünhildét... Terve sem volt. Egyenlőre csak ment előre...* |
Biccentett, és újra nekiiramodott.
- Akkor jó szerencsét! - kiáltotta fel, és már vágtázott is tovább. |
*~Valkűr... mindig így szólítja...~*
- Micsoda véletlen! Én is. |
Csikorogva belevágta a karmait a talajba, és rövid csúszás után csak megállt!
Kicsit lihegett, kicsit rácsodálkozott Despotára, aztán csak megszólalt:
- A valkűrt keresem.....Itt van valahol.... |
*Despota úgy vélte, hogy Drongun nem vette észre.*
- Hát Te? - *kiáltotta a lény felé.* |
Drongun leszegett fejjel futott és futott, próbálta beosztani az erejét, és lélegzetnél maradni..... |
*Despota szeme sarkából látott egy fekete "pacát".
Megpördült és a fekete lény felé nézett.
Végül felismerte a közeledő alakot.
Megnyugodva, mégis kissé rossz érzéssel lépkedett tovább Drongun felé.* |
Valószínűleg ő volt az utolsó, aki feljött a Kristályra.
A blokád......bezárult....mostantól senki se be, se ki...
Nem érdekelte...őrá másutt nem volt szükség. Itt....talán éppen jó lesz.
Maga sem tudta mért indult a Csúcs felé hisz neki nem volt képessége a Mágia használatára! Ez egyenest őrültség!
Most mégis.....szinte béketűrően caplatott felfelé. |
*Despota egyenesen a Legendás Kristály Hegyhez repült. Őrült tempóban hasította a szelet.
A messzeségben lassan kirajzolódtak uticéljának körvonalai. Egy kicsit lassított. Még sosem járt itt, ezért nem tud erről a helyről semmit.
Addig lassított sebességén, míg végül csak egy helyben lebegett. Néhány hosszú perc gondolkodással telt el.
Utána ismét egy gyors tempót felvéve közeledett a csúcs felé.
Amikor már egészen közel járt, egy hatlamas Erő-hullám csapta meg. közvetlenül utána még egy, az előzőnél is keményebb.
Despotának viszonylag könnyen sikerült ezeket "átlépnie", a gyors tempónak hála. Amint átlépte a második hullámot, szinte elviselhetetlen mágiájú térségbe érkezett.
Nemsokára ledobbant a csúcs egyik részére.* |
[93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|