Témaindító hozzászólás
|
2006.06.27. 15:17 - |
*Eldina csöndesen lépkedett a fák között, de patái alatt hangosan ropogott a friss hó. Kifelé tartott az erdőből, mikor egy kicsiny őz került az útjába. Eldina megtorpant és hűvös nyugalommal pillantott le a kis állatra. Várta, hogy tovább menjen, de az őz nem mozdult.*
-Na mi lesz? Nem mész? -kérdezte halkan. Majd neszezést hallott jobbról, abból az irányból, amerről az őzike jött. A kis állat ijedten megugrott, és bevetette magát az erdőbe. Eldina lassan oldalra fordította a fejét, és két trollt látott előmasírozni a fák közül, bamba vigyorral a képükön. Az egyik egy könnyed mozdulattal kidöntötte az útjában álló fát, a másik pedig gyökerestől kicsavart egy fenyőt...* |
[216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]

Végül ő is elmosolyodott. Lerázta magáról a maradék havat, majd Roldo-ra nézett.
-Mit csináljunk? |
-Ez gyors volt!-mondta, és nem is köszönt, olyan hamar eltűnt a sárkány.Bólintott San szavaira!
-Ez így van!-mosolyodott el. |

Szomorúan bólintott.
-Viszlát!-kiáltott Illúzió után, bár valószínűleg ő már nem is hallotta...
Visszafordult Roldo-hoz.
-Mindig öröm találkozni egy fajtárssal...és mindig bánat elbúcsúzni tőle. |
-Áh, köszi!-mosolygott.
-De ez a hőmérséklet már túl fagyos nekem!Nem tudok olyan gyorsan mozogni, hogy megfelelő hőn tartsam testem!-mondta szomorúan.-Így hát, megyek.Sziasztok, remélem még találkozunk!-és már el is nyelték a felhők.... |

Mosolygott, ahogy Illúziót nézte.
-Segítsek?-kérdezte, de választ nem is várva kellemesen forró levegőt fújt a sárkányra. |
Bólintott.Érezte, hogy teste kezd "megfagyni".Erősebben csapott szárnyaival, és végtagjait is mozgatni kezdte.... |

-Baj az nincs, csak...-válaszolta még mindig pislogva.
-...mintha élesebben látnék. Talán a hótól...ilyesmi még sosem történt velem. |
-Valami baj van?-kérdezte újra! |
Ő is odarepült.
|
Roldo is nagyon boldog volt!Néha Illúziót, néha Sant célozta, ami sokszor sikerült is!Aztűn észrevette, hogy San megmerevedve és meglepetten állt meg!Odaszárnyallt hozzá!
-Mi a baj?-kérdezte! |

Pislogva állt meg. Mikor a hó a szemébe vágódott, furcsa jelenséget tapasztalt.
Miután szeméből kirázta a havat, meglepődve vette észre, hogy élesebben lát.
Döbbenten pislogott, majd szétnézett. Illúzió messze járt, ő mégis ki tudta venni még a karmainak csillogását is. |
Nevetve szárnyalt, ide-oda manőverezve.Felkapott egy "kis" havat, összegyúrta, mjad San-ra célozta...Gól! |

Felnevetett. Talán még soha életében nem volt ilyen önfeldeten vidám...nem, nem is vidám, felszabadult.
Csodásan érezte magát társaival.
Illúzió után eredt, még mindig nevetve. |
A hasonmások hirtelen eltűntek, és ő is száguldani kezdett, hogy mentse a "bőrét". |

'Állj!' üzente hirtelen ötlettől vezérelve Roldo-nak. Éles szemét külön-külön a hasonmásokéba fúrta, de egyikben sem találta meg azt a fényt, mint az igazi Illúzióban.
Egészen addig, amíg a mögötte lévővel nem nézett farkasszemet...
-Megvagy!-kiáltott, és máris egy hógolyó landolt Illúzió fején. |
"Nah most mi legyen?"-kérdezte Sant, közben egy-két hógolyóval megcélozta. |
Ez így túl unalmas volt-nézni, ahogy barátai csak hasonmásait kapják el.Gondolt egyet, egy hógolyót máris fölvett, és San-ra dobta, egy másikat meg Lordora, itt -ott felkiáltva:-Itt vagyok! |
roldo először a dobbantós módszerét használta, aztán saját maga kezdte el gyúrni és farkával ütötte el. |

'Egyetértek!' üzente vissza, és elmosolyodott.
Azon nyomban akcióba lendült: jeget lehellt, karmai közé kapta, megolvasztotta, dobta. Aztán megint, és megint... |
-Hát perpillanat nem tudom!De biztos ki lehet szűrni valahogy!
"Mindegy!Csatázzunk!"-üzente mosolyogva |
[216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|