|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.02. 16:38 - |
 *Logos elsétált a rétre, miután Machos letette a Sötétségen kívül.
A rét mellett megpillantott egy kis tavat. Szörnyen szomjas volt, ezért odaügetett a tó partjára, és mohón inni kezdett vizéből. Mikor már teleitta magát, magára pillantott. Egész teste tiszta vér volt, jobb szárnya pedig élettelenül lógott oldalán.*
- Mitszólna Crystal, ha így látna ? - *kérdezte fennhangon, de csak úgy magától.* |
[348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
 Jobbra, majd balra biccentette a fejét, ahogy a fiatalt nézte. Szerencsés, hogy nem kellett a Sötétséget megélnie, és ma sem találkozik vele élete bármely részében...De az esze a helyén van, és ez tetszett Loyolnnak.
- Nos, én egészen bizonyosan nem fogok vele beszélgetni. A gazdám azért nem járhat Simbelmyne vidékein, mert hatalmas áldozattal levágta azt a szörnyet. Nem vágyom a visszatérésére, vagy hogy valaha is látnom kelljen, akármilyen formában! - dobbantott.
- Így is sötét dolgok történnek...Amikkel tenni kell valamit. Senki sem tudja hogyan és miért pusztíthat valaki....De bajok vannak. És talán a megoldás már nem olyan egyszerű mint régen: odamegyünk, és vagdalkozunk.
Lehajolt a valamivel alacsonyabb zebramintás lényhez. Orruk csaknem összeért.
- Tanulságos világban élünk...A Sötétség egységbe kovácsolt minket, de ma, hogy a Sötét Nagyúrnak vége, nincs jogunk elmenni a Sötétség Birodalmába, és levágni az ott élőket, ha gondunk van......Egyszerű ítélni, és nekiindulni a világnak....Nehezebb jól dönteni. Jót tenni. Meglepő, nem? |
 -Hát, arra azért nem vagyok képes, de, ha megkérdeznénk, neki biztos kellemes emlékek....Viszont ha a kiűzéséről faggatnánk,- ami személyem szerint az egyik legjobb cselekedet volt Simbelmyne történetében-biztos csak dühös és bosszúvágyó lelket látnánk.De ez csak az én véleményem....A trollok biztos mást mondanának....-felelte enyhe pimaszsággal.
 Anyja viszont nem örült ennek a feleletnek...
|
Erre valami sötét mosoly futott át az arcán.
- Ha Te az elűzött Sötét Nagyúr lelkével szoktál csevegni arról, hogy milyen szépek voltak a gyilkosságai és kínzásai, fejet hajtok előtted. |
| -Mindannyian mások vagyunk, s mindenkinek más a véleménye-kacsintott. |
'Nahát milyen bölcs a kisasszony!' nevetett magában, de aztán nem szólt, csak finom mosollyal bólintott.
- Némely korról mást mondanának, ifjú hölgy! |
| Mosolygott.-Hát igen, minden kornak megvan a maga bája-és baja. |
Elmosolyodott, félig-meddig befelé, félig meddig a kancáknak.
- Hajdani ménesem ifjú tagjaira gondoltam az imént - mondta halkan, finoman, emlékezőn.
- Az ő koruknak is megvan a szépsége és a hasznossága. Erre emlékszem, mert sok fiatalt tanítottam az Életre még akkor - pillantott Pillangóra. |
| -Igen!De nem vágyom rá vissza!Nem kívánok újra olyan szeretelen és forrófejű lenni.-mosolygott lányára és felkacagott. |
Biccentett.
- Valóban, ezt tanusíthatom. Habár már rég volt..... |
Szégyenpír ljelent meg az arcán.
Anyja viszont jót mosolygott az egészen-Fiatalság, bolondság! |
Szárazon, szinte csak magának elmosolyodott szája sarkában.
- Micsoda öröm.... |
| Mosolygott-Én sem pusztító varázsra gondoltam!Hisz a gyönyörű varázstudás is tud pusztítani. |
Szórakozottan elmosolyodott a fiatal kancán.
- Az a remény éltet minket, hogy nem kell majd így lennie....Inkább tanulj meg gyönyörűen varázsolni...Ne pedig pusztítva....Ha mindenki ezt tanulná, nem lenne ránk szükség.... - révedt a messzeségbe. |
| Bólintott.
Felállt, s anyja mellé lépett.Biccentett-Ha elnyúlna a kersés, a mi generációnk mindenbizonnyal tovább viszi a feladatot.Ezt megfgadom! |
Kissé helybenhagyón bólintott.
- És bizony sok munka is lesz még vele....Talán életekre elegendő!
Szemügyre vette a fiatalabb pegazust Szellő mögött.
- Reméljük megéri - mondta alig hallhatóan. |
| Bólintott.-Sajnos, rossz pénz nem vész el.De így helyes!Egy egészséges birodalomnak kell a rossz! |
Biccentett.
- Egyetértek, és Sötétséget is találni még, csak kutatni kell....Dominus is ezt teszi! |
| -A birodalmat felfedezni mindig nagy kaland!S mostanában sok újat látni! |
- Bizonyára - húzta ki magát.
- Ami Dominust illeti, ő most végigjárja újra az egész Birodalmat, mert hiszi, hogy sok fontos dolgot elmulasztott látni, és ezt megbocsáthatatlannak tartja.....Újabban alig tudhatjuk mit tesz, merre jár, oly fontos küldetésnek véli! |
| -Én úgy fogalmaznék, mind kaptunk a másiktól valamit...amit nem felejtünk el egy hamar!-nézett szemesarkából lányára. |
[348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Logos elsétált a rétre, miután Machos letette a Sötétségen kívül.
Jobbra, majd balra biccentette a fejét, ahogy a fiatalt nézte. Szerencsés, hogy nem kellett a Sötétséget megélnie, és ma sem találkozik vele élete bármely részében...De az esze a helyén van, és ez tetszett Loyolnnak.
-Hát, arra azért nem vagyok képes, de, ha megkérdeznénk, neki biztos kellemes emlékek....Viszont ha a kiűzéséről faggatnánk,- ami személyem szerint az egyik legjobb cselekedet volt Simbelmyne történetében-biztos csak dühös és bosszúvágyó lelket látnánk.De ez csak az én véleményem....A trollok biztos mást mondanának....-felelte enyhe pimaszsággal.
Anyja viszont nem örült ennek a feleletnek...