|
Témaindító hozzászólás
|
2006.06.06. 20:23 - |
 *Lúthien felért a csúcsra, majd visszaforult és felnézett az égre. Látta, hogy Fényvihar magasan fölötte szárnyal, majd szédületes zuhanásba kezd, és épp az utolsó pillanatban lelassítva kecsesen leszáll mellé a hegy csúcsára.*
-Nos? Mi a megítélésed? Elég friss itt a levegő? -*kérdezte kicsit vacogva Lúthien Tinúviel.* |
[186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
 Nézte, hogy Bukephalos mit rajzol a hóba.Ő is rajzolni kezdett, de nem tetszett neki ezért összetaposta.Belehempergett a hóba és felállt.Megrázta magát.Nem tudott mit szólni... |
 Kicsit alábbhagyott a zavara, és újra engedett örömének.
- Igazán csodás!
Kinyújtotta szárnyát, és rajzolgatni kezdett a hóba. |
Nika mosolyogva folytatta.
-Igen ez a hó! |
| Meghökkent, aztán szégyenlősen elmosolyodott. |
Nika elnevette magát.
-Ez aranyos!-mondta mosolyogva és bátorkodva megpuszilta a csődör arcát. |
- Neeeeem, hanem ezt! - mondta patájával a hóba csapva újra.
- Ezt a fehér, hideg, gyönyörű akármit nem láttam soha! Lenyűgöző! Talán ez a hó? |
-Mit?...Mit nem láttál?Hegyeket vagy mit?
Nika kérdően nézett a csődörre, mert fogalma sem volt minek örül ennyire! |
Bukephalos kinyújtózott a hóban, és szétterítette tollait.
Hempergett és hempergett, majd talpra ugrott.
- Ez hihetetlen! Sosem láttam még ilyet! - topogott lelkesedve a hóban. |
| Nika elmosolyodott.Odaügetett a csődörhöz.Nem tudott mit mondani.Csak körbejárta és várt, hogy mi lesz... |
| Önfeledten röpködött, rámosolyogva Nikára. Neki is nagyon új volt a hideg, de még újabb volt a hó! Annak a fehérségét csodálta, miközben körbe-körbe repülte a csúcsot és Nikát, és ide-oda csapongott. Aztán hirtelen célba vett egy lejtőt, és alig fékezve belecsapódott! |
Nika csodálkozva nézte a hegyeket és követte Bukephalost.
-Igen!Nagyon szép hely, csak kicsit hűvös van.De nem nagyon zavar.
Már nem követte a csődört, hanem úgy döntött leszáll a csúcsra.Onna figyelte a száguldó pegazust. |
Végre körülrepülhette a hatalmas, jéghideg levegőben az égbenyúló csúcsot.
- Csodás! |
 Mág mindig mosolygott.Mulatatta ez a hirtelen szilárdság, de csak hangtalanul követte. |
 Végül abbahagyta a szórakozást, főleg mivel elfáradt, és kiterült a hóban.
Pár nagy levegő után csak feltámaszkodott, és megrázta sörényét.
- Menjünk innen! - mondta a korábbi komor, hideg stílusában, visszaügetett az útra, és elindult lefelé. |
| Felnevetett.Még mindig nem követte, de szeme Ködlánggal "fürdött". |
- Nem tudom. - mondta őszinte értetlenséggel, aztán hatalmasat nyerített!
- De jó érzés! |
Követte, bár a hempergést nem utánozta.
-Mit csinálsz?-kérdezte mosolyogva. |
Könnyedén elindult a havas lejtőn.
Aztán hirtelen oldalra lépett, le az útról, és belegázolt a néhol hasig érő fehérségbe!
Nagy puffanással belevetette magát, és hihetetlen hempergésbe fogott! |
| Még egy kicsit elmerült a tájban, majd sóhajtott egy nagyot és így szólt:-Rebdben, mehetünk! |
- Értem.... - mondta bizonytalanul.
Vetett még egy pillantást a csodás látványra, majd így szólt:
- Talán menjünk......? |
[186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Lúthien felért a csúcsra, majd visszaforult és felnézett az égre. Látta, hogy Fényvihar magasan fölötte szárnyal, majd szédületes zuhanásba kezd, és épp az utolsó pillanatban lelassítva kecsesen leszáll mellé a hegy csúcsára.*
Nézte, hogy Bukephalos mit rajzol a hóba.Ő is rajzolni kezdett, de nem tetszett neki ezért összetaposta.Belehempergett a hóba és felállt.Megrázta magát.Nem tudott mit szólni...
Kicsit alábbhagyott a zavara, és újra engedett örömének.
Mág mindig mosolygott.Mulatatta ez a hirtelen szilárdság, de csak hangtalanul követte.
Végül abbahagyta a szórakozást, főleg mivel elfáradt, és kiterült a hóban.