|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.14. 20:55 - |
 *Lúthien csöndesen legelészett a réten, és közben fülét hegyezte. Nem hallott fura zajokat, így tovább rágcsálta a friss, zsenge füvet, és közben magában merengett.* |
[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
 De Diahar sosem állt meg!Csak várt a megfelelő pillanatra, s amikor Beatles csak lejebb ereszkedett, elkapta!-Megvagy!!!!-hangzott a diadal kiáltás. |
 Beatles csak szállt egy méterre a föld felett, s közben menekült a csikó elől.
Lassan kezdett fáradni, már régóta kergették.Próbált leszállni, de nem hagyták.Beatles makacsabb volt annál, mint aminek látszott, nem száll le addig amíg a másik csikó meg nem áll. |
| Hát igen, még tunalgatnia kell a repülést...De semmi sincs veszve!A földközelében maradt....Beatl úgy is kifárad egyszer!Csak ne hagyja leszállni! |
Beatles azonnal a levegőbe emelkedett, mert tudta, hogy úgy sokkal gyorsabb.
Máris a másik csikó felé vette az irányt és gyorsított.....Egyszercsak ledobbant a földre a csikó mögött és szárnyával megérintette.
-Mostmár Te vagy a fogó!-mosolygott, majd megfordult és újra a levegőbe emelkedett. |
| -Oké!-és már ugrott i9s vágtába, itt-ott néha még repülve is! |
| -Hát persze, hogy tudok!....Ömmm.....menj!Fuss előre, leszek Én a fogó! |
| -Aha, de kérdés, vajon te tudsz a repülni? |
 Elmosolyodott. Minden rendben lesz.....
|
-Afrai vagyok!Ők a családom!
Először furcsán nézett a csikóra, de hamar rájött, hogy mit szeretne.
-Szia!Beatles vagyok!Ha már játszunk...fogózni szeretsz? |
 -Üdv!-mosolygott Beatlesre.
A csikó láthatóan idősebb volt nála...Nem baj, hátha szeret még játszani!Odafutott és körül ugrálta Beatlest. |
| - Mondd, Beatles, voltaképp kihez tartozol? Nehezen hiszem, hogy teljesen egyedül élnél..... |
-Köszönöm!-mondta és közelebb lépdelt.
A felnőttek előtt meghajolt, a csikóknak csak biccentett. |
- Oh - mondta megrendülten.
- Magányos csikóként egyedül kószálsz itt? - hüledezett.
Párjára és lányára nézett, aztán csak visszafordult Beatles-hez, és elmosolyodott.
- Én Vihar vagyok. Ők a párom, Diadém és a lányom, Diahar - intett maga mögé.
- Mi nem fogunk bántani, biztosíthatlak - tette még hozzá, ahogy a csikó feszült tartását látta. |
Nagy gondolkodásából felkapta fejét.
-Háát...őőőm...Beatles vagyok!
-Nincsenek szüleim!-válaszolt a kérdésekre, de még mindig egy helyben állt. |
Mielőtt Diadém felelt volna neki, egy idegen csikó lépkedett ki a tisztásra.
'Nahát...micsoda forgalom!' gondolta, és barátságos mosollyal a foltos lény elé lépett.
- Üdv! Kit tisztelhetünk benned, idegen? És - itt a fiatal mögé nézett - hol vannak a szüleid? |
Beatles lassan és magányosan ügetett ki a tisztásra mikor észrevett a nagy tömeget.
Ledermedt, met nem számított rá, hogy ilyen sokan lesznek itt.
Miközben gondolkodott, hogy oda menjen-e vagy sem, elfelejtett visszahúzódni a bokrok mögé. |
Komor arccal lépett párjához és lányához.
- Azt hiszem ez a játék a végére semmiképp sem volt igazságos...Úgyhogy fátylat rá, jó, hogy vége lett.
- Együnk? Itt híresen jó a fű! |
Biccentett a többieknek, s odament Diaharhoz.
-Ügyes voltál!De azért máskor légy igazságosabb másokkal!A repülés nem volt épp tiszta dolog!
-De nem tudhattam!-komorodott el kissé.
|
 *Triopo búcsút intett a többieknek, majd Maranna és Kryanna után ügetett.* |
 - Hogyne! Örülnék is, ha elkísérnél. Az erdő még mindig furcsa hely.... - mondta mosolyogva, és neki is vágott a patakhoz vezető útnak.
Szárnyával aprót intve (hisz Diahart is fogta) köszönt el Marannáéktól. |
[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Lúthien csöndesen legelészett a réten, és közben fülét hegyezte. Nem hallott fura zajokat, így tovább rágcsálta a friss, zsenge füvet, és közben magában merengett.*
De Diahar sosem állt meg!Csak várt a megfelelő pillanatra, s amikor Beatles csak lejebb ereszkedett, elkapta!-Megvagy!!!!-hangzott a diadal kiáltás.
Beatles csak szállt egy méterre a föld felett, s közben menekült a csikó elől.
Elmosolyodott. Minden rendben lesz.....
-Üdv!-mosolygott Beatlesre.
*Triopo búcsút intett a többieknek, majd Maranna és Kryanna után ügetett.*
- Hogyne! Örülnék is, ha elkísérnél. Az erdő még mindig furcsa hely.... - mondta mosolyogva, és neki is vágott a patakhoz vezető útnak.