Témaindító hozzászólás
|
2006.04.29. 22:51 - |
Draugherit finoman talajt fogott, majd körülnézett. Itt a fű óriásira, dúsra nőtt, puha volt, ráadásul a víz itt épp csak kezdődött, nem önthetett ki és olyan kicsi volt, mint valami legelőket tápláló folyó miniatűrája.
'Itt jó lesz.' Finoman leengedte Razort a fűre úgy, hogy kényelmes lehessen és a vizet is elérhesse. A lánggömb ellobbant és eltűnt.
-Hát, öcskös, jó pihenést. Még látjuk egymást. Aztán meggyógyulj! - mormolta még mindig ájult társának. 'Túl gyenge. Még egy kutya is kivégezhetné így' gondolta keserűen. Így húzott köré egy mágikus kört, ami megvédi az ártó szándékoktól, de csak addig létezik, míg a belezárt egyénnek szüksége van rá, majd nézte egy darabig. 'Megmarad.'
Azzal széttárta szárnyait és vissza-visszanézve tovatűnt az égen. |
[750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
-Jó ötlet!Én is éhes vagyok!.Majd még én is gondolkozom azon, hogy hova menyjünk!-és nekilátott a zsenge fűnek! |
*Szkártó elgondolkodott.*
- Most egy kicsit éhes vagyok. Legeljünk egy kicsit ! Közben meg kitalálom, hova is mennyünk. - *monda mosolyogva.* |
-Hát akkor hagyjuk!Szerencsére és az orkok is elmentek!Legalább nem kellett bajlódni velük!Na mit szeretnél csinálni? |
*Szkártó nagyot sóhajtott.*
- Nem tudom, ki lehetett... Utána mehetünk, de úgysem találunk rá... - *válaszolta.* |
Ghost megdöbbenten nézett az oroszlánra!-Hát ő meg ki lehetett?Utána megyünk? |
*Szkártó meglepődött az oroszlán gyors távozásán. Kicsit elszomorodott. Sosem látott még ilyen lényt és szívesen megismerkedett volna vele.* |
* Kamaru óvatosan a vízbe lépkedett majd hírtelen elszaladt /eltünt/ * |
*Szkártó odapillantott, ahol az imént látta a 3 orkot. Azok valamilyen oknál fogva eltűntek...
Ezért érdeklődve fordult a kis oroszlán felé. Lassan közeledni kezdett felé.* |
* Kamaru paták dobbanását hallotta majd megfordult és 2 lovat látott. < ezeknek mibajuk? > Nem messze volt egy kis patak ,odament hozzá és a hűs patak vízéből ivott / |
*Szkártó megfordította fejét, és egy oroszlánt pillantott meg. A ragadozó állattól megjedt, és átszaladt Maszat másik oldalára.* |
* Kamaru az erdő mentén sétálgatott majd az égrenézett *
/Kamaru/ |
- Dehogy megyek el innen nélküled ! Gyere, hagyjuk Őket itt ! Gyorsabbak vagyunk, mint Ők, könnyedén le tudnánk rázni Őket. Gyere velem ! Kérlek ! - *kérlelte Szkártó Maszatot.* |
-Orkok!-kiáltott fel-Figyelj!Menekülj!Vagy bújj el!Én majd feltartom őket!-mondta Szkártónak!-Valahogy!-Mondta, de ezt már halkabban!És megvárta míg az orkok közelebb jönnek! |
*A dombos erdő csendjét egy üvöltés törte meg. 5 ork erre járt. A domb tetejéről meredtek le az unikornisra és a pegunira. Hatalmas bunkóikat fenyegetően rázták a két lény felé.* |
-Ezt..ezt!Jaaaj!-Maszat is átölelte!Azután kicsit hátrébb ment és mosolygott Szkártóra, mert örült, hogy ezt válaszolta! |
*Szkártó kicsit félrebillentette a fejét. Egy ideig csak így nézett Maszatra. Várta, hátha felemeli a csődör a fejét, de nem tette.
Szkártó az unikornis mellé sétált, és kedvesen megölelte szárnyával. Fejét lehajtotta, mint ahogy a másik tette, és halkan válaszolt:*
- Szeretlek. |
-Hááááát!...Tetszel!Nagyon tetszel!De nem tudtam mit válaszolnál erre..-És lehajtotta afejét, a választ várva! |
*Szkártó felemelte fejét, majd megrázta nyakát, mert a sörényétől semmit sem látott.
- Köszönöm kérdésedet, egész jól aludtam ! - *válaszolta.*
- És mit szerettél volna kérdezni ? Mondjad nyugodtan ! Honnan tudod, hogy nem hajlanék-e rá ? Ha nem kérdezed meg, örökre kíváncsi leszek. - *mondta mosolyogva.* |
Maszat egész este távol volt!Gondolkozott!-Szia!-Köszönt Szkárzónak!-Figyelj!Én azt szeretném mondani, hogy...á, biztos nem szretnéd-ezt halkabban mondta-De... inkább hagyjuk!Hogy aludtál? |
*Szkártó másnap reggel ébredt fel.
Körbenézett, de sehol sem látta Maszatot, a kedves unikornist. Felállt, kinyújtóztatta végtagjait, kisétált a fa tövéből és elkezdtett legelészni.* |
[750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|