Témaindító hozzászólás
|
2008.01.26. 10:43 - |
![](//gportal.hu/portal/simbelmynes/image/news/Enya_mini.JPG) Vidáman ugra-bugrált a Templomnál.Állítólag innen idetér pihenni az éjszaka, ha eljő a nappal...Természetesen ezt a kicsi Zia nem vette be, pedig még nem volt olyan tudor...
Enyára lett rábízva, amíg Koni távol van.Talán csodálkoznánk rajta miért épp Enyára, hiszen elvileg nincs türelme a csikókhoz-ezt akkor állapította meg, amikor Domenttel találkozott.S mégis:Doment ébresztette rá arra, milyen is egy csikót nevelni....Boldogan válalta el a kis szeleburdi kancát, aki még most is aktívan játszott, ezen a csendes, szinte kihalt-legalábbis számára-helyen.... |
[93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
-Semmi gond!-mosolygott, majd a kicsik után nézett.
Bólintott.Most nem ugrált, inkább kissé félénken lépett be a templomba.Most látta csak, milyen hatalmas...és félelmetes!
|
-Ha akarsz....-vonta meg a vállát, majd tovább indult.
A kancához lépett.
-Tudod mostanában nagyon szétszórtak vagyunk....-kezdett bele egy gondolatába-Őőő bocsánat......ha most elmennék....megkérhetnélek, hogy vigyázol egy kicsit Karinra?Ígérem nemsokára jönnek érte...de most a gazdámhoz kell mennem! |
Zia ezt nem látta.Már kezdett megnyugodni.Enya mosolyogva súgta neki.-Mire vársz, menj Karinnal felefedezni a templomot.
Zia félénken lépett Karinhoz-Veled mehetek? |
A holttest közben felszívódott.Karin ezt nagy meglepettséggel vette észre, de nem foglalkozott vele sokáig, hanem inkább elindult befelé a templomba, felfedező útra.
|
Nem válaszolt a ménnek, csak Karinra mosolygott, majd Ziát nyugtatta és korholta gyengéden.-Semmi gond!Néha te is játszol a lények félelmeivel, hát most megkaptad!
|
-Hát ez felettébb érdekes!-gondolkodott el, de gyorsan folytatta nehogy a kanca magára vegye-Újabb támadás!De szerencsére most "szakértő" volt jelen!De újra egy afrai!-megingatta fejét és közben elgondolkodott.
Először nevetett, de mikor Zia már Enya "ölében" szipogott, megsértődve prüszkölt és visszaballagott Darknesshez.
|
-Egész bisztos, nincs veszély!Mi, angelidek, alig vagyunk helyhez kötve, folyamatosan vándorlunk, s nem érzékeltük valami rendetlenség nyomát...biztos megesnek az ilyen helyzetek gyakran a társaimmmal is, de oly jelentéktelenek, nem számolunk be róluk...Szerintem néha élvezzük is az ilyen eseteket-mosolygott szégyellősen és kajánul.
Rémülten felsikoltott és a bozótba vetette magát.Iszonyatosan megijedt.Nem mert hangosan sírni, nehogy megtalálja a rém....
Enya a sikolyra odakapta fejét és, miután látta, mi a helyzet odavágtatott a síró Ziához.-Nuygodj, meg, semmi baj!-vígasztalta és megölelte.-Csak Karin játszott!
-Nagyon félek!-szipogta.Halálra rémült... |
-Nem igazán vagyok biztos benne....de reméljül neked van igazad!Lehet, hogy csak én vagyok vészmadár, de rossz előérzeteim vannak!
Karin óvatosan közeledett a halott lényhez, majd miután ő is meggyőződött róla, hogy semmiképp nem fog megmozdulni, ő is felbátorodott.
-Búúúú!-kiáltott Ziára ilyesztésül, majd nevetve dobta magát hátra. |
-A Birodalomban vannak ragadozók...Ezt vehetjük mindennapi támadásbak....
Összerezzent, amikor Karin mellé lépett.Nem akart a warghoz menni, elég volt látni a kivillanó fogait, de, amikor Enya intett, már nem veszélyes, felbátorodott, s lassan közeledett a warghoz.
|
Karin ahogy egy kicsit megnyugodott, odalépett Ziához, és bár nem szólt elég érthetően fejével a wargra bökött, hogy nézzék meg közelebbről mi is az a lény.
-Mégegyszer köszönöm!........Az az érzésem, hogy nem ez volt az utolsó támadás!-mondta, majd tekintetét a templomra ferdította.
|
Bólintott.-Örömmel tettem!Azonkívül meg nekem is "van kolomp a nyakamban"!-mosolygott.-Zia!-kiáltott a kolompért:)
A csikó már biztosabban, de még mindig remegve jött ki a templomból.Enyához szaladt, sokáig nem is vette észre Darnesst.Még mindig volt rajta egy kis sokk!
|
Karin a templom padjai közt húzódott meg és semmiképp sem akart megmozdulni, míg valamki be nem jön érte.
Eközben lihegve, de már nyugodt ügetésben megérkezett egy idegen afrai, Darkness.
Előbb a kancára tekitett, majd a halott wargra.
-Üdv!-szólt, s közben györs lépésben a kancához sietett, hogy sebeit megtekintse.
-Bocsáss meg, és köszönöm, hogy vigyáztál Karinra is!-közben hozzálátott Enya csúnyább sebeinek ellátásoz-Az afraiak nagyon szétszórtak lettek mostanában!Sokmindent történt, nem tudunk egy helyre figyelni!A csikóink is csak úgy szaladgálnak, azt sem tudjuk hol áll a fejünk, de Ők semmi esetre sem maradnak a Varázsrdőben!-miután Méregtől tanult varázsával begyógyította a kanca sebeinek nagy részét hátrébb lépett.
-A nevem Darkness!-mutatkozott be, majd a támadóhoz ügetett.
-Ez már a második warg támadás a napokban!Félek, hogy ebből baj lesz!-alaposan megnézegette a farkasféle lényt, majd folytatta-És ez még csak nem is halott!Víz igaz?-nézett a kancára-Mindenki azthiszi csak úgy el lehet őket pusztítani, már bocsánat, de ez egy-két óra múlva kiszárad és megy tovább!
Mielőtt a csikók előmerészkedtek volna, Darkness egy erőteljes dobbantással eltörte a warg nyakát.
-Karin!-szólt a csikónak egy pillanat múlva.
A csikó kirohant a templomból és behunyt szemekkel átölelte Darkness lábát.Így állt egy darabig, majd Enyához fordult!
-Köszönöm!-szólt.
|
Ugrás közben csak ennyit kiáltott, torkaszakdtából.-Zia!Be!-s meg sem várva a bestiacélba találását, Zia máris Karin után futott, s a templomból zihálva, lapulva, félve nézte Enya és a warg küzdelmét.
Nemhiába volt pont Enya Zia vigyázója!Nem volt egy hatalmas kanca, de erős alkatú volt, noha nem har edzett...
Felágaskodás helyett lehúzodótt, ezért a warg a hátára ugrott, vagyis ugorhatott volna, ha Enya nem gyorsabb, s szarvát a "repülő" állat hasába nem mélyeszti!Az egyszarvú tömegű állat súlya nem tett épp jót a fejének, plána a nyakának, mely felfogta az állat esését/ugrását.De nem totolyázott, mihelyt a lendület csillapodott, azonnal lerántotta volna magáról, de a warg szívós lény volt, karmaival megkapaszkodott Enya nyakában!A kanca erre rázni kezdte a fejét, kisebb-nagyobb sikerrel, mivel, noha a bestia néha lecsúszott, karmaival együtt csúszott-azaz Enya a nyakából a kis réseken kibuggyant a vér.
Sajnos a szitu a wargnak kedvezett!Teste súlypontját lejjebb helyezte, ezzel hátsó lábaira ereszkedhetett, a kanca fejét leszorítva.Épp bele harapott volna már abba a bizonyos csikolyába, mely Enya halálát követte volna, amikor a kanca csak a fejét kezdte mozgatni-s egyúttal szarvát is az állatban!Ezt a csikók nem láthatták-szerencsére-, csakhogy az állat hírtelen felüvölt a fájdalomtól.Mindketten matt helyzetben voltak!Enya folymatason mozgatta a fejét, nem hagyva , hogy a warg elérje a csigolyáját, ezért a warg jobbnak látt feladni az előnyös, mégis hártányos helyzetét, s leszállt Enyáról.Hátraugrott, be a bozótba!(Enyának most tiszta véres feje volt, mint Irinának a képén:P)
Csend lett.Enya szuszogott a fáradtságtól, de tudta, hogy nincs vége.HirtelenFelkapta a fejét és a templom bejáratához sietett.Épp jókor; a warg úgy gondolta, inkább a csikókat fogyasztja el előbb, a kancát pedig ott hagyja.Zia pedig felvigyázójához akart futni, megünnepelni hős tettét; épp ez kedvezett a bozótban bújkálónak!Enya nem ért oda elég gyorsan, s a warg Ziára vetette volna magát, amikor egy jó erős vízsugár térítette ki útjából!-Vissza!-hangzott Enya üvöltése Ziára, s a csikó gyorsan vissza is szaladt, s elbújt valahol az imaszékek közt.
A warg megint Enyára támadt, elvakult dühvel, hogy megakadályozták zsákmányában.Kiismerve már Enya harci technikáját, újra a bozótba vette magát, de márcsak Enyára figyelt...Megint csend lett.Az unikornis feszülten figyelt, mindegyes mozdulatra csak füllel, mégis egész lélekkel figyelt.Túl sokáig volt csend.Egy téves zaj, az unikornis egész fejjel figyel rá, s a bestia máris a másikoldalról támadt!Megint Enyára ugrott volna, ha egy erőteljes, sós vízsugár nem találja a hasi sérülésén az állatot.Ez annyira fájt neki, hogy nem volt képes felállni.Ez kellett csak Enyának!Egy vízgömbbe bezárva megfolytotta az állatot. |
Karin a bokorban motoszkálva kereste Ziát, nem túl nagy sikerrel.
Ahogy keresgélt, valahogy mintha egyre bűzösebb lett volna a levegő.Karin biztos volt benne, hogy dögszagot érez.Ahogy elindult volna kifelé, hogy szóljon Enyának és Ziának, egyszercsak azon vette észre magát, hogy belebámul két óriási zölden világító szempárba.
Karin visítva igrott ki a bokorból, és óriásiakat lihegve Ő is Enya lábai köze furakodik.
A bokor egy fél pillanatig még csak morgások hallatszódtak, de a támadó is hamar kitalált a bokrok közül.Ahogy kilépett a bokrok közül, látható volt teljes egészében egy farkas, amely akkora volt, mint egy jókora orrszarvú.Szemei zölden izzottak, egész testéről áratt a dögszag.A lény, egy warg volt.
A warg nem hagyta hogy sokáig szemléljék, hamar támadott.
Karin sikítva kezdett el rohanni a templom felé, remélve, hogy nem ő lesz az első áldozat.
A legyőzhetetlennek tűnő bestia úgy döntött először a nehezét intézi el, vagy a kanca felé kezdett közeledni.Azonnal támadott.Egy ívelt ugrással rávetette magát Enyára..... |
Zia csak erre várt!Zörgéseket hallatva még bejjebb csalogatta Karint, s amikor az bevette a csalit, hangtalanul kisuhant a bozótosból, s Enya lábai között bújt meg:P
|
-Jah....Már értem!-húzódott el mosolya egész arcán.
-De akkor vigyázz, mert hamar meg foglak!-ugrott be a bokorba, de Zia már nem volt ott.
Karin nem sokat gondolkozott, azonnal a másik csikó után indult. |
-Nem!-dugta ki vidám fejét most a Karin mellett lévő bokrokból.
-Ez egy névtelen játék, amolyan fogó-bújócska!Érted már?Minél jobban rejtőzni kell a fogó elől, aki te vagy!-magyarázta. |
Csodálkozva nézett a másik csikóra.
-Hát nem bújócskázunk?-kérdezte értetlenkedve. |
-Kimondta, hogy számolnod kell?!-nevetett, s máris tovább kúszott a bokor "ágai közt".
|
Odament a bokorhoz amibe Zia beleugrott és elhúzta ágait.
-Nem kéne számolnom?Majd csak utána bújj el! |
[93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|