|
Témaindító hozzászólás
|
2007.09.15. 23:25 - |
 Körülnézett. A szobák mindegyike másmilyen volt, mindből három másik nyílt, így a végtelenségig lehetett bennük kóborolni, ha a lény bejutott egyszer, és nem volt szándéka, ami kijuttatta volna.
Az övék zöld volt, levéldíszekkel a falon, egy magas és keskeny, egy nagyon alacsony és egy óriási ajtóval.
De legalább biztos nem követték őket...A szobákba nem lehetett bejutni, csak az ajtón át, de egy ajtó ritkán vitt el kétszer ugyanoda....
- Vajon melyik ajtó vezet minket jó helyre? - mormogta. |
[78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
- Még nem tudom - felelte hirtelen elgondolkozó hangon.
Közben sorra nyitotta minden gondolkodás nélkül az ajtókat és haladt szobáról szobára, ilyen színűből olyanba, nagy, kicsi és értehetetlen (például cipzáros) ajtókon át. |
 -Hát most úgy tartja, mert nem nagyon van dolgom!-mondta és még mindig követte.
-Milyen szobát keredünk?-kérdezte később. |
| - Ha úgy tartja kedved - mondta, és már nyitotta a következő ajtót. |
-Remélem veled tarthatok!
Mondta Haláltáncnak. |
| Kinyitott egy újabb ajtót, és elindult át rajta. Most csak menni akart, minden cél nélkül. |
 Egy hangos kacaj kiséretében ő is eltünt |
Megrázta fejét.
-Undorító amit némely lény képzel magáról!-mondta miközben követte Haláltáncot. |
Haláltánc csöppet sem félt, ez a trükk eriszi körökben igazán jól ismert volt.
Éppenhogy elfintorodott a füstben.
- Bolond lény! Ha ismernéd a gondolataim, nem nevetnél....Semmi okod sem lenne rá....De nem tudhatod ki és mi vagyok, így ha akarod, próbálkozz csak! - vetette oda.
- Ha pedig felfedezni akarsz, rossz lényt választottál! - fejezte be, azzal kifordulva a füstből, átlépett a következő szobába, át a nagy ajtón. |
-Azt te honnan tudod??-vigyorgott rá majd sötét füstként körbevette és megszólalt
-Hogy mit akarok???Felfedezni-mondta egy hangos kacaj kíséretében |
- Az én gondolataimról neked aztán fogalmad sincs - horkantotta megvetőn és lenézőn.
- Mit akarsz?! |
-Én nem az elmétekben vagyok..Én az emlékeitekben és gondolataitokban-mondta mély hangját madj kacagott egy nagyot
-De ha ennyire szeretnétek látni szerény személyem-sötét füst terítette be aszobát madj hirtelen eltünk és ott állt Sekrity
-Tessék jómagam saját testben-vigyorgott |
Haláltánc elkomolyodott. Végül ő is felemelte hangját, ami félelmetesen zendült a szűk térben:
- Sekrity, jöhet olyan szoba, ahol erőnek erejével maga a menedék tép ki belőlünk, és akkor bajod eshet, mellesleg ha ideszólítom egy társam, aki igenis be tud jutni ide, ő is megszabadít minket tőled és bajban leszel.... Jobban tennéd - megvillantak szemei - ha tiszteletben tartanád az elménket, és abbahagynád ezt a rejtőzködést! |
Xyldon is érezte már Sekrity jelenlétét.
-Héj Sekrity!Elég szánalmas vagy, hogy csak idegesítően az elmékben járkálsz!Ha nem pusztítottuk volna el a sötétséget akkor azthinnénk kém vagy!Nem akarsz testet ölteni?Mutasd magad, ha nem vagy gyáva féreg! |
Sekrity érezte hogy Haláltánc észrevette jelenlétét.
*Meg kell szabadítanoma gondolattol*-határozta el |
- Akkor legyen az - morrantotta, ahogy csak nem szabadult a nyomasztó érzéstől....
- Xyldon, alighanem szükségem lesz egy erős szellemtársamra.....Különös érzésem van - mormogta. |
| Mikor Haláltánc azt hitte sikerült eltünnk Sekrity elöl nagyott tévedett.Mivel ő nem volt érzhető ezért az elmékben lakozott.Most ő is ott volt a szobában...az fejekben.. |
| -Fogalmam sincs!De ha választani kell....nekem az a szűk tetszik! |
Körülnézett. A szobák mindegyike másmilyen volt, mindből három másik nyílt, így a végtelenségig lehetett bennük kóborolni, ha a lény bejutott egyszer, és nem volt szándéka, ami kijuttatta volna.
Az övék zöld volt, levéldíszekkel a falon, egy magas és keskeny, egy nagyon alacsony és egy óriási ajtóval.
De legalább biztos nem követték őket...A szobákba nem lehetett bejutni, csak az ajtón át, de egy ajtó ritkán vitt el kétszer ugyanoda....
- Vajon melyik ajtó vezet minket jó helyre? - mormogta. |
[78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Körülnézett. A szobák mindegyike másmilyen volt, mindből három másik nyílt, így a végtelenségig lehetett bennük kóborolni, ha a lény bejutott egyszer, és nem volt szándéka, ami kijuttatta volna.
-Hát most úgy tartja, mert nem nagyon van dolgom!-mondta és még mindig követte.
Egy hangos kacaj kiséretében ő is eltünt