Témaindító hozzászólás
|
2007.09.28. 23:31 - |
Változás úgy döntött kipróbálja mire képes.Még nem tudta mire számítson!Ahogy az ügyességi útra ért, csak egy nagy pusztát látott.Miután körülnézett, és nem látott semmit, egyszercsak kezdtek láthatóvá válni a külömböző akadályok.
Volt ott ugró akadály, bújó, mászó, gyorsasági és még nagyon sok féle, kifejezetten unikornisoknak.
Változás egy pár másodperces koncentrállással kezdett felkészülni az akadályokra, és persze átgondolni a menetirányt. |
[75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
Változás újra összeszedte magát.
A pálya közben úgy döntött változik, de Változást ez nem zavarta.Újra összeszedte magát, hogy átugorjon egy gödröt amibe nem lenne jó, ha beleesne.
Gyorsan rákészült, kicsit tolatott, majd néhány vágtaugrás után elrugaszkodott.Most szerencsésen ért le.
Mostmár úgy döntött elég volt neki ebből a pályából.
Kiügetett a pálya szélére, és megrázta sörényét, renbetette magát.Gondolkodott, hogy hol folytassa! |
Csöndben figyelte mi lesz a ménnel. Ő is épp ezen a pályán haladt végig, sem nem csodálta a lényt, sem nem aggódott érte. |
Változás nem foglalkozott tovább a másik lénnyel inkább egy ágaskodással összeszedte erejét az ügyességi útra.
Ahogy ledobbantott vágtában indult be, de egy óriásit féketett, mert leerszkedett előtte egy ingó penge.Felállt és megrázta sörényét.Várt amíg a penge elhaladt előtte és átügetett a másik odalára.elég nyugodt volt ahhoz képest, hogy majdnem félbeszabták.A következő az a földből feltörő kések tömege volt.Úgy gondolta megpróbálja átugrani az egészet.Nem akart várakozni minden egyes késre.Szinte helyből kellett ugrania....és nekirugaszkodott.Éppenhogy ledobbant az utolsó kés másikoldalára, egy bukfenccel érkezett a hatalmas ugrás miatt, de azonnal fel kellett állnia, mert majdnem beleesett egy gödörbe amiből szintén kések álltak ki. |
Bár neki udvarias volt a stílusa, most mégis így szólt:
- Kösz.... |
Változás bólintott egyet.
-Szép volt!-dícsérte keresztűl a halálos folyosón. |
Aranyborostyán bevetődött egy furcsa, forgóajtóra emlékeztető részbe, ahol a lény, ha rosszba ugrott be, halálos sebeket szenvedhetett el! De neki épp szerencséje volt, lehúzva fejét megúszta a táncoló pengéket, amik levághatták volna szarvát.
Viszont kiérve majdnem felsikított!
Egy veremben volt! Ki kellett ugrani, hogy a lény szabad legyen, de bizonyos időközönként tűz csapott ki a falakból! Állt a szűk, forró helyen, és próbálta összeszedni magát, aztán végül beugrott a tűzbe!
A lángok megperzselték, de kihunytak épp pár centivel előtte, ő pedig hatalmas lendületet véve kiszökkent a folyosóból!
Lihegett, rázta magát, és kicsit remegve eldöntötte: ennyi edzés elég volt mára. |
Még mindig csak figyelte a másik lényt.Meg akarta várni míg végig megy! |
Először kivárta, míg az ingák ritmusa egyenletes lett, és átsuhant közöttük, de hamarosan megtanulta, hogy ha kellő lendületet vesz, akár előttük is átérhet. Egy helyüt majdnem feltépte a szügyét egy alattomos dárda, máshol egy lezuhanó penge majdnem lefejezte, de kitartott, és dacból nem lassított! |
Változás úgy állt, mint egy szobor, és figyelte a másik lény alakítását. |
- Nyugodtan! Hogyi s tilthatnám meg? - felelte ugyanolyan gúnyosan, de udvariasan.
Aztán hatalmas ugrással a folyosóba vetette magát! |
-Jaj...bocsánat!Negzavartalak?-kérdezte egy kis gúnyt is belevegyítve, de nem volt tiszteletlen.
-Menj csak megvárom!Ha nem gond, Én is ezt a pályarészt választanám! |
Épp kilőtt volna, mikor az idegen feltűnt! Berogyott egyik lába, hogy ne essen el a lendülettől, és aztán szinte rémülten nézett a hirtelen feltűnt egyszarvúra. Nagyon meglepte, hogy nincs egyedül!
A lény szavaiból totális közöny áradt, így összeszedte magát, és miután megtalálta a hangját, nyugodtan így szólt:
- Üdvözöllek! Igen. Épp indultam..... - nyújtotta el a mondat végét kissé emelt hangnemben, a folyosóra meredve. |
Változás észrevette, hogy új akadályrész is kezd felépülni, pontosabban szólva egy akadályfolyosó.Látta a lengő ingákat, a földből néha-néha feltőrő késeket, és a veszélyesebbnél veszélyesebb szúró-vágó akadályt.Nagyon megtetszett neki az akadálypálya, úgy gondolta az a neki való hely.Ahogy közelebb ügetett észrevette, hogy nem egyedül van.Ez egy kicsit elszomorította, de most semmiképp nem akart senkinek rosszat.Inkább odaügetett a pálya elejére, pont oda ahol az unikornis állt.
-Üdv!Ezen szeretnél végig menni?-kérdezte közönségesen. |
Aranyborostyán sebes vágtában, északról érkezett. Úgy gondolta jót fog tenni neki némi gyakorlás, így rövid toporgás után bevette magát abba a kis erdőbe, amin át végleg bejuthatott a gyakorlópályára.
Átszökkenve egy nagy ágon, már látott is pár akadályt, javarészt egyszerű ugrókat, de az erdő vége előtt egy reflexeket tesztelő is beugrott: majdnem rázuhant egy nagy zsák egy fáról!
Dobogó szívvel nézte a zsákot, majd megrázta sörényét, és továbblépett.
Az egyszerű, nagy, kopár hely elterült előtte, majd elkezdett felépülni egy olyan folyosó, amiben végig kellett menni és mindenféle veszélyes inga elől elhajolni vagy elugrani, vagy átugrani a folyosó hiányait, kikerülni a hirtelen a padlóból megjelenő lándzsákat, és ki tudja mennyi mindennel kellett szembenézni még!
Aranyborostyán vett néhány mély levegőt, majd nekivágott! Biztos volt benne, hogy egyedül van...... |
Változás úgy döntött kipróbálja mire képes.Még nem tudta mire számítson!Ahogy az ügyességi útra ért, csak egy nagy pusztát látott.Miután körülnézett, és nem látott semmit, egyszercsak kezdtek láthatóvá válni a külömböző akadályok.
Volt ott ugró akadály, bújó, mászó, gyorsasági és még nagyon sok féle, kifejezetten unikornisoknak.
Változás egy pár másodperces koncentrállással kezdett felkészülni az akadályokra, és persze átgondolni a menetirányt. |
[75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|