Témaindító hozzászólás
|
2006.12.19. 21:00 - |
*Míryel még pár lépés erejéig előreküzdötte magát a magas, keményre fagyott és csontig hatóan hideg hóban, majd kimerülten megállt és megfordult. Tekintetével a csődört kereste.*
-Jól vagy? -kiáltott hátra kissé aggodalmasan. |
[197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
-Nem-nem. Nem szeretnénk a falkád után járni, csak arra szeretnénk kérni, hogy..... ÁÁÁÁÁÁúúúúúúúúúúúúú-üvöltötte Underworld, mert már változiik át- Szóval felmegyünk mi... is a Hegyekbe, és ha... átalakulnánk, megállítanátok, ha támadni mennénk... lefelé a hegyről??- kérdezte szürnyű nyőgdécselések között
-Nem,nem. Kiki kérte, hogy menjek utána, mert át fog alakulni. Ezért jött le egyedül Hozzád.
|
Derondo és falkája viszonylag gyorsan haladtak felfelé a kiválasztott, óriási, lapos sziklára.
Derondo már látta a kölyköket, mikor egy idegen farkas elébe állt.
Derondo hirtelen felindulásból vicsorogni kezdett rá, de aztán befejezte.Nem szólt.Kínos csöndben(nem neki volt kínos) kihúzta magát és fenségesen körbejárta az idegent.Felpillantott az égre, hamar kiszemelve a sárkányt.
-Felderítünk?Felderítünk?Csak nem a falkám után jár az orrod?-kérdezgetett.
-Ki vagy és mit keresel itt?-csattant el a dühös kérdés.
-A védelmeződ meg vagy szálljon le és vállalja magát, vagy tűnjön el!Legalább a tisztesség legyen meg egy sárkányban! |
-Szia, Kiki! Régen találkoztunk. Falkástól??
-Tényleg? Hol van a Hugi? Akarom mondani Claus és Anna merre tekereg?
-Underworld is eljött? Pont a Hegyekbe? Gondolom Claus már KönyvÉgető társaságában van...
-Már itt vagyunk!! Miért? Baj ha Claus felnőttként velem van? Csak mert igazából még gyerek?
-Igen Frge, falkástól. Bár mint már ondtam, nem az én falkám, hanem Underworld-é.
-Mint látod, Roses, Claus éppen felnőttként viselkedik, Anna még vigyáz lent a falkára, ha valkinél hamarabb jelentkeznek a tünetek.
-Amúgy falkástól jöttünk. Igen, a hegyekbe. Tudom, hogy nagyon veszélyes vállalkozás, de még egy másik falka is érkezni fog. Őket szeretnénk mjd megkérni, hogyha átváltoznánk, állítsanak meg. Bár nem bitos, hogy segítenek. A másik falka sem segített, lehet hogy ők sem fognak segíteni.-gondolkodott hangosan Kiki.-Egy pillanat.
" Mit mondtál, Underworld? Hogy viszamész eléjök csak úgy egydül?? Teljesen meghibbantál? És mi van ha rosszul sül el az egész?????"
"Ugyanmár Kiki!! Egy kérdést még csak fel tudok tenni egy másik falkavezérnek"
"Remélem is"-vetett végeta gondolatüzenetnek Kiki.
-Fürge!! Megtennéd, hogy Underworld fölött kíséred őt de úgy, hogy ne vegye észre. Aggódom miattuk.
-Lehet hogy ezzel mented meg az életét. De lehet, hogy -és erre van több esély-, hogy felesleges az aggódásod-felelte Roses.
|
-Áhh...csak szerencséd volt!-viccelődött.
-Nah lassan besötétedik!Nemsokára láthatjuk a Holdat!
Rufus belevetődött a hóba és meghempergőzött.Nem állt fel, a hátára feküdt és nézte az eget. |
Sokszor ott volt Rufus nyomában.Előnye volt, hogy fehér volt, mint a hó!Amikor Rufus legközelebb kiugrott, gyorsan tovább ásott, s mikor Rufus épp tért vissza volna a hó alá, pont Yasha "alagutjában találta magát, ahol már várta a veszedelem!-Megvagy!-hangzott diadalmasan Yasha hangja és meg is érintette Rufust! |
-Majd meglátjuk!-nevetett.
A hó alatt kezdett alagutat ásni, majd néha kiugrott a felszínre és folytatta az ásást. |
-Héj!-nevetett, felocsúdva a látványból.Rögtön Rufus után ugrott.-Elkaplak, bizonyám! |
-Gyönyörű a kilátás!Mikor először megláttam, nem tudtam hova kapjam a fejem.....-mondta hallkan.Megnyalta Yasha arcát, majd belevetette magát a hóba.
-Nah elkapsz? |
Hallkan követte a kölyköket, de esze a falka körül járt.Fellélegzett, amikor meglátta őket!
Boldogan játszott a hóban és valósággal lenyűgözte a hatalmas szikla!Szája tátva maradt, annyira szép volt a kilátás! |
Rufus, Toronto és Túna melletük Yashával, haladtak felfelé a nekik mellkasig érő hóban.Szerencsére viharnak nyoma sem volt, ők pedig bisztonságban csörtettek előre.
-Szerintem nagyon-nagy buli a hó!Lehet benne alagutat ásni, meg minden....-örvendezett Rufus, majd néha a hó alá bukott.
Közben lassan megérkeztek egy elég nagy lelapított sziklára.A szikla akkora volt, hogy az egész falka kényelmesen elfért rajta, ha épp arra járt.Rufus, majd Toronto és Túna is felugrottak a nagy lapos sziklára.
-Hát itt volnánk!-jelentette be Túna-Nézzetek szét!Gyönyörű!Az egész hegységet és az egész égboltot lehet innen látni!
-Nézzétek!Közeleg a falka is!-ahogy lepillantott a 4 kölyök, a hegy lábánál tényleg közeledtek a farkasok, de még elég messze voltak. |
Bólintott.
-Kezdem érezni.-mondta, ahogy közeledtek az említett völgy felé. A vihar lassan, de fokozatosan csitulni kezdett... |
Whisperwind előrefülelt.
- Egy kisebb völgybe. Ott soha nincs vihar. De óvatosnak kell lennünk...Néha lezárul.....Erős varázsok védik azt a helyet.... |
Ahogy távolodtak, lábnyomaik rögtön eltűntek...Agrenost valószínűleg soha nem fog visszatalálni ide.
Ez az egész olyan furcsa volt. Megmagyarázhatatlan...talán a hely miatt, talán kettejük találkozása miatt...de kár volt töprengei azon, amire nincs válasz.
-Ez az ösvény hová vezet?-kérdezte, ahogy meglátta az előttük húzódó, alig kivehető vonalat. |
Whisperwind csendesen indult el, mögöttük pedig, ahogy távolodtak, újra feltámadt a tomboló szél. |
Alig láthatóan elmosolyodott, majd pár megnyújtott lépéssel már a kanca mellett taposta a havat.
-Nekem semmi kifogásom ellene.-mondta nyugodt hangon. |
Visszanézett a ménre, hosszan figyelve annak szemeit. Nem is tudta mit keres. De valamit keresett. Aztán megrázta sörényét, és vállatvonva felelt:
- Nem sokáig tudom és akarom már fenntartani azt a pajzsot, amivel lecsitítottam a vihart - intett egyik szárnyával a körülöttük még fennálló varázs felé - Lemegyek innen.....
Hosszan hallgatott, majd...
- Mehetünk együtt is - küzdötte le tépelődését és félénkségét. |
Leért a hegyről.Tovább is ment elagyva a ceszélyes hegyet. |
Nehézkesen ugrált egyik szirtről a másikra.Ilyenkor hiányzott neki a legjobban anyja.Azok a nagy puha és oltalmazó szárnyak.De az az idő már elmúlt.Meg kelett tanulnia a saját lábára állni. |
Kis ideig csak merengve nézte Whispert, majd mikor elindult, utánaszólt:
-Hová mész?-hangját a szél messzire vitte. |
Töprengőn lehajolt a hóhoz, miközben becsukta eddig mindig féig-meddig már nyitva hagyott szárnyait. Kapart egy ideig patájával, aztán elindult lefelé a hegyek ezen részéről. |
[197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|