|
Témaindító hozzászólás
|
2006.09.22. 16:11 - |
 -Köszöntelek a szülőföldemen!!!!-mondta boldogan Diadém.Itt milliónnyi lepke virág volt és más virág fajta.A tér beláthatatlanul nagy volt.A kellemes tavaszi illat nem nyugodott el.Jó meleg idő volt és semmi jelét nem lehett látni a búnak.Itt minden virágzott, vagy bimbozott.....Igen, ez egy olyan hely volt, ahol érdemes volt élni. |
[195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
 Csak elmosolyodott.
Aztán előrelépett, és könnyedén ölbekapta lányát.
A két kiscsikónak is nyugodt, mosolygós stílusban mondta:
- Merre is van a nevelőtök? Nem akarom megzavarni a játékot, de úgy vélem nem helyes két csikónak egyedül lenni, és talán már aggódnak is miattatok. |
| -Én sokszor láttam ilyet-itt Kavarkádra gondolt-de ilyen dúsat még soha...-mosolygott. |
- De igen - mondta nagyot mosolyogva, és szárnyával magához ölelte párját.
Elnézte a csikókat.
- Érdekes lények...Életemben másodszor látok ilyen sörényt! |
 Boldogan száguldott, és szökkent...észre sem vette, hogy szárnya is dolgozni kezd, és amikor ugrott, pár centivel jobban megemelkedett!
Odament Viharhoz és ráhajtotta a fejét.
-Hát nem aranyosak?! |
  - Na várj csak! Most megkapod a magadét! - mondta nevetve Thunderban,aki hol Faliah,hol Diahar mellé szökkelt.
|
| Elnevette magát a 2 testvéren, és pajkosan ő is hátrébb ugrált Thunderbantól! |
Faliah mosolya még szélesebb és pajkosabb lett.
- Nem kell tartanod tőlünk. - majd sunyin testvérére pillantott - ...Bár azt hiszem jobb,ha Thunderbannal óvatosabb vagy,tőle minden kitelik.
- Micsoda?! Még hogy tőlem minden kitelik?! - nézett dühöt szinlelve a kis csődör - Én legalább nem vagyok olyan vészmadár,mint te!
Erre a kancacsikó már csak a nyelvét nyújtotta ki neki,majd Diaharhoz fordult.
- Van kedved játszani? Ismerek egy nagyserű játékot.
Közelebb oldalazott Thunderbanhoz és megbökte a farát.
- Te vagy a fogó! |
| Büszkén mosolyodott el. |
Mint, akit kicseréltek, felegyensedett, elmosolyodott, megpróbált értelmes hangot formálni szájában:-....Chi...Szi....sziach....sziasztok! |
Vidáman felnyerített.
- Diahar! Aki felhők közt száguldott, nem lehet ilyen félénk! |
Remegni kezdett, mihelyt meglátta a felé közeledő csikókat, még anyja lábai közt keresett oltalmat, amikor megszólították, de fokoztosan kiváncsi lett.Pár perc szemlélődés után bátortalanul előlépett, de éberen figyelte a tesvér pár minden moccanását.
-Diahar, ne légy gyáva!Ők nem akarnak ártani neked, sőt, itt az ideje, hogy barátokat szerezz!-bátorította halkan Diadém-Köszönyj nekik!
A bátortalan csikó, egyet biccentett, de még mindig bizalmatlan volt... |
Összenéztek.
- Rendben.
A két csikó közelebb lépkedett a pegazushoz,ekkor vették csak észre az unicorn kancát és a lábai közt megbúvó csikót.Halkan a közelébe lopakodtak.
- Szia! - köszöntek barátságosan. |
Könnyedén megnézte a két lényt magának.
- Én szívesen elkísérlek benneteket a nevelőtökhöz, vagy ahhoz, aki vigyáz rátok. |
Faliah erre a kérdésre szúrósan nézett testvérére.Thunderban nem szólt semmit,tudta miért mérges rá Faliah,így csak lehajtotta a fejét.
A kis kanca bólintott.
-Eredetileg nem voltunk...csak elrángatott magával...és most itt vagyunk. |
| - Egyedül vagytok? |
A két csikó tátott szájjal meredt a hatalmas pegazusra.Szinte észre sem vették a hátán csücsülő peguni csikót és a közben megjelenő kancát.
Végül,habozások után a kanca-csikó szólalt meg.
- Az én nevem Faliah,ő pedig a tesóm Thunderban. - mondta félénken,még mindig a hatalmas csődört ámulva. |
| Mosolyogva pillantott párjára és lányára, aztán visszafordult a két kis idegenhez. |
Félénken nézett ki apja mögül, majd kiváncsian.Annyira kihajolt hogy végül lubokatt a földre, egyet pördült, majd fölült.Megrázta fejét, felkedmergett, és Vihar lábai közt termett.Élteében nem látott még magához fajta csikókat!
Ásítás hallatszott Vihar mögül.
-Csak hogy megvagytok!-szólalt meg kedvesen.Diahar, elfedkezve az idegenekről anyukájához szaladt, és hozzá bújt, de egy pillanat múlva -felocsúdva, hogy nincsenek egyedül-a Diadém lábai közül kénlelte a világot... |
Lassan azon kezdett gondolkozni, hogy leszálljanak-e, vagy csináljon egy komolyabb manővert, mikor a kérdést eldöntötte néhány idegen hang alulról!
Vitorlázni kezdett, és enyhén ereszkedni, aztán nagy meglepetésére a mező szélén lévő patakocska partján két kiscsikót látott meg, felügyelők nélkül!
- Gyere Diahar, nézzük meg ezt a két kis lényt! - mondta lányának, és egy széles kanyarral leereszkedett a partra, és le is szállt. Rövid ügetéssel lelassított, és közben becsukta szárnyait.
Épp a két csíkos fiatal előtt állt meg végül.
- Üdvözöllek Benneteket! Kik vagytok és hol vannak a szüleitek? - kérdezte a hatalmas pegazus zengő hangján, alaposan szemügyre véve a két csikót. |
A gyönyörű mezőn csikónyerítések sorozatának lehettünk fültanui.
A két kis virgonc csikó: Thunderban és Faliah éppen délelőtti játszazodásukkal voltak elfoglalva.Nagyokat bakkoltak és ágaskodtak.
Majd Faliah kimerülten lépkedett a folyóhoz,hogy igyon pár kortyot.Az ifjú Thunderban (mint ahogy máskor sem) ezt a lehetőséget sem hagyta ki egy újabb csíny érdekében.Nesztelen odalopakodott lánytestvére mögé és egy könnyed mozdulattal, orrával megbökte. Faliah azonnal a vízből nézett bosszúsan testvérére, aki majd hasra esett a nevetéstől.
- Hogy lehetsz ilyen? Igazán megkomolyodhatnál már! Hihetetlen,hogy még mindig ilyen gyerekes vagy!
- Te pedig sosem érted az Én nagyszerű tréfáimat.- vágott vissza a csődör-csikó.
Faliah kikecmergett a folyóból és jól megrázta magát,hogy Thunderban se ussza meg szárazon.
- Nesze neked tréfa! - azzal büszkén felemelt orral odébb ballagott. |
[195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
-Köszöntelek a szülőföldemen!!!!-mondta boldogan Diadém.Itt milliónnyi lepke virág volt és más virág fajta.A tér beláthatatlanul nagy volt.A kellemes tavaszi illat nem nyugodott el.Jó meleg idő volt és semmi jelét nem lehett látni a búnak.Itt minden virágzott, vagy bimbozott.....Igen, ez egy olyan hely volt, ahol érdemes volt élni.
Csak elmosolyodott.
Boldogan száguldott, és szökkent...észre sem vette, hogy szárnya is dolgozni kezd, és amikor ugrott, pár centivel jobban megemelkedett!