Témaindító hozzászólás
|
2006.06.05. 13:48 - |
Sziasztok!!!
Én Javanna vagyok!!! |
[294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
Meghökkenve kapta fejét egyik ménről a másikra.
'Ennyi?' gondolta furcsállkodva. Swallowt nem ilyennek ismerte...de azt nem tagadhatta le magában, hogy nem hagyhatja ennyiben a dolgot.
Egy futó pillantást vetett Thine-re, hogy ő kivel tart tovább, de ő már döntött: megszaporázva lépteit Swallow mellé ugrott.
-Engem nem rázol le!-mosolygott rá melegen. |
Swallow, aki eddig csendben maradt, hogy a kancák érvényesülhessenek, és ne csak ő beszéljen, letorkollva a többieket, most fejet hajtott, és szintén elindult - egy másik irányba. Őszintén szólva virtuskodó, tüzes lelke megnyugodott, hogy a másik mén elmegy. |
-Nos én nem is zavarlak titeket!-mondta.Meghajolt.
-Sok sikert!-mondta és lassan elindult. |
Én meg őtjuk közben csatlakoztam-mondta
-Na megyünk tovább?-kérdezte |
-Tulajdonképpen én Swallow-nak köszönhetem, hogy idekerültem...csak körülnézünk.-vallotta be a ménre mosolyogva.
|
-Én csak vándorlok és kiváncsi voltam erre a helyre!Meg tele voltam energiával ez a hely alkalmas a levezetésére!-mondta.
-És ti?-érdeklődött. |
Ő is biccentett egyett.
-Igen és is kiváncsi vagyok-mondta miközben kcsiit közelebb ment |
Kecsesen biccentett a neve halltára.
-No és mi járatban erre?-kérdezte, még mindig kicsit meglepve, hogy ilyen gyorsan gyarapodott a társaságuk. |
- Én Swallow vagyok - mondta kihúzva magát, határozott hangon.
- Ők Chay és Thine - mutatta be a két kancát fejével intve feléjük. |
-A nevem Dragger!És a ti személyetekben kiket tisztelhetek meg?-kérdezte. |
(bocsi)
Thine követte őket majd csak figyelte az eseményeket.
-Huhh félelmetes volt...Szép volt Chay-mosolygott a kancára
-Ohh...Üdv!-köszönt ő is az idegennek |
Thine követte őket majd csak figyelte az eseményeket.
-Huhh félelmetes volt...Szép volt Chay-mosolygott a kancára
-Ohh...Üdv!-köszönt ő is az idegennek |
Meglepve pillantott hátra.
-Oh üdv!-köszönt megrázva sörényét. Máskor hetek alatt nem találkozott ennyi lénnyel, mint most pár nap alatt...
|
Elmosolyodott, és már épp szólt volna Chay-nek, hogy azért így bűvölni valamit felelőtlen dolog, de hirtelen egy idegen lény toppant közéjük.
- Üdv - köszönt vissza neki Swallow higgadtan. |
Könnyedén suhant végig az utcákon.Egyrész tele volt energiával másrész meg kiváncsi volt s városra.Össze vissza kanyargott.Hirtelen felmerült benne egy kérdés.
"Innen hogy fogok kijutni?"-gondolkozott de egy idő után már nem foglakozott vele.Az egyik kereszteződésnél megállt.Előtte folytatódott az út.Jobbra sem volt semmi.Aztán balra tekintett és két lényt vett észre.Közelebb lépkedett.Nem messze tőlük megállt.
-Üdv!-köszönt. |
Chay csak tátogni tudott.
-Nem...-vallotta be elpirulva, de kicsit büszke is volt magára.
-Azért örülök, hogy legalább elijesztettem, bár ha nem is önakaratból.-mosolyodott el. |
Fejével a repedésre bökött a kanca patái előtt.
- Az előbb Te hasítottad, és láva tört fel belőle. A minotaurusz azért rohant el......Nem is vetted észre? |
Hasonlóképp elképedt arcot vágott, de ő Swallow szavai miatt.
-Varázslat? Varázsoltam volna?-pislogott meglepetten, hiszen mire körülnézett, nem látott semmi furcsát, csak azt, hogy a lények elismerően és hálásan néznek rá.
-De hisz én nem csináltam semmit... |
Elképedten nézett a kancára, aztán a lassan bezáródó repedésre, végül nyögött egyet.
- Huhh....reméljük a város alapjának nem esett baja!
A minotaurusz után nézett.
- Azt pedig szívből remélem, hogy ő nem csinál bajt!!!
- Nem semmi volt a varázslatod! |
Chay lélegzete is elállt, ahogy a minotauruszt meglátta. Eddig csak a legendákban hallott ilyesfajta lényről...és erre...éppen most és itt élőben találkozik eggyel...és éppen őket szemelte ki!
De végül látta, hogy a lény csak áll és vérben forgó szemekkel nézi őket, de nem csinál semmit.
Közelebb lépett, és vakmerőn felkiáltott:
-Mit akarsz tőlünk?-majd saját magán megdöbbenve elhallgatott, utána már csak nyögni tudott, ugyanis a lény leugrott, éppen elé!
Félelmetes hörgéssel lépett közelebb, de Chay félelmében akkorát dobbentott, hogy maga előtt megrepedt a talaj, és felforrósodott. A talaj réseiből láva buggyant ki, ami úgy felégette a minotaurusz patáit, hogy egy nagyot fújva visszafelé kezdett rohanni.
Chay oda sem mert nézni, szemét behunyta, és nem is tudta, mit csinált, csak annyit hallott, hogy a minotaurusz elfut. Mire szemeit kinyitotta, addigra a láva visszahúzódott... |
[294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|