|
Témaindító hozzászólás
|
2006.05.31. 21:10 - |
 *Lúthien végül nem jutott le a tengerparthoz. Útban odafelé ugyanis rajtaütött egy csapatnyi ork, és Lúthiennek védekeznie kellett. Amit szívesen meg is tett volna, ha nem hordott volna a szíve alatt egy kicsiny csikót. Így viszont jobbnak látta volna menekülni... Csakhogy nem tudott. Nem volt merre. Az orkok bekerítették, és egyik irányba se tudott kitörni a gyűrűből... |
[131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
 Maszat odasétált párjához és ő is elkezdett legelni!-Most arra gondoltam, elmehetnénk valami szép helyre! |
 *Szkártó is felébredt. Kinyitotta szemét.*
- Valóban, tényleg sokáig aludtunk. Úgy látom a nap állásából, hogy pont dél van. Akkor viszont épp itt van az ideje az ebédnek !
*Felállt, és odébbsétált egy kicsit.
Lehajtotta fejét és elkezdett legelni.* |
| Maszat kinyitotta szemét, felemelte fejét és körül nézett!-Hú!Jó sokat aludtunk!-Mondta halkan és arcon nyalta párját!aztán felállt és tovább kémlelte a terepet! |
| *Szkártó is behunyta szemeit és mély álomba szenderült.* |
| -hát jó!-azzal ráhajtotta fejét Szkártóra és becsukta szemeit! |
- Ott tartottunk, hogy ideje lenne pihenni egy kicsit.
*Azzal Ő is lefeküdt Maszat mellé.* |
| -Na, hol is tartottunk?-És Maszat lehempergőzött Szkártó lábához! |
| - Ugyan, semmi gond. - *válaszolta Szkártó.* |
| Maszat visszavágtázott Szkártóhoz.-Bocsi hogy itt hagytalak!-Rámosolygott és megsimította Szkártó arcát! |
 - Nem volt ez rossz. Én is köszönöm.
- A tűz lényeivel neked kétféle küzdelmed lehet: vagy gőzöl, mert kioltod a lény lángjait, vagy ő söpör el, mert nem voltál elég erős...Ez így is fog maradni, bármennyit is gyakorolsz, csupán a legyőzhető lényekből lesz több, a téged legyőzőkből pedig kevesebb.
Ezzel befejezettnek tekintette az egész foltos-lény-ügyet és könnyedén felröppent, hogy folytassa útját. |
| -Feladom!A tűz mindent felűl múl!Köszönöma harcot!Ügyes vagy!És bocsáss meg szavaimért!Látom már hogy jobb vagy nálam és hogy még gyakorolnom kell! |
A tűz nem válaszolt, hanem új (nagyon új) dologba kezdett!
Lángoszloppá alakult, ami forogni kezdett, míg végül egy lángokból álló tornádó volt csupán, ami nőtt és nőtt! A hője magába szívta a levegő lendületét és még vadabb prögésbe fogott, a föld, ami az aljánál még küszködött üveggé olvadt, ahol homok volt benne.
És csak nőt és nőtt. A hője mostmár az egész körülötte lévő erdőt elfonnyaszotta, hamuvá égette, de csak nőtt tovább.
Aztán hirtelen a csodás és rettenetes látvány tovatűnt és Csalogány szokásos pegazusformájában állt a másikkal szemben.
- Még valami? |
| Maszat csak nézte és felnevetett.Csalogány két oldala felé óriási szélvihart küldött!Ez a két vihar közrefogta és a földhöz szorította!És ugyanúgy, mint Pokoltűznél a föld a lábaira és testére kúszott!-Na!Ehhez mit szólsz? |
Könnyedén kikerülte a földtáblát a foszlányaival, majd megállt az ellenfele eőtt.
- Na? Még valami? |
| -Körbe-körbe!Te akartad!-egy földtábla jelent meg Maszat előtt, aminek Csalogány könnyedén nekimehetett! |
Újabb sóhaj.
Könnyedén kisuhant a kézből, hiszen kisebb-nagyobb lángokra fel tudott bomlani.
Aztán körbeörvénylette a kéz maradványait, amitől az olvadékként a földre buggyant.
Ide-oda suhant lángnyelvekként, majd körbe-körbevette a lényt.
- Na. Kezdj velem valamit! |
| -Olvadnak a frászt!Egyébként sem gondolod komolyan, hogy ártanék neked!-Maszat erősen koncentrált!Egyszercsak a tüskék ráragadtak a testén lévő pöttyökre!-Nem véletlenül vagyok foltos!-!Maga elé nézett ahonnan egy kéz formájú földdarab Csalogány felé kúszott és rámarkolt, de nem erősen csakhogy tartsa!-Na ehhez mit szólsz? |
Mélyet sóhajtott.
- Nem fognak nekem ártani. El fognak olvadni. |
| -Ha annyira akarod!-Maszat v áll egyhelyben és nem mozdult egy pár percig!Aztán hirtelen ugrott egyet, egy erőset és amint leért a földre a föld darabjai felszálltak a levegőbe és Maszat körül lebegtek!Maszat mormogott valamit és eközben a föld darabok hegyessé váltak.-Folytatod? |
Lángaborult a teste és elvesztette pegazus formáját. Csak egy irdatlan lángcsóva volt immár.
- Jobb szeretném, ha nem kellene benned kárt tennem, de ha annyira próbára akarsz tenni....
- Kezdd Te! - vakkantotta végül. |
[131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Lúthien végül nem jutott le a tengerparthoz. Útban odafelé ugyanis rajtaütött egy csapatnyi ork, és Lúthiennek védekeznie kellett. Amit szívesen meg is tett volna, ha nem hordott volna a szíve alatt egy kicsiny csikót. Így viszont jobbnak látta volna menekülni... Csakhogy nem tudott. Nem volt merre. Az orkok bekerítették, és egyik irányba se tudott kitörni a gyűrűből...
Maszat odasétált párjához és ő is elkezdett legelni!-Most arra gondoltam, elmehetnénk valami szép helyre!
*Szkártó is felébredt. Kinyitotta szemét.*
- Nem volt ez rossz. Én is köszönöm.