Témaindító hozzászólás
|
2007.02.22. 16:13 - |
Fél úton megálltak.
-Bírod ezt a mélységet? | |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
Ő is kicsit furcsálotta a cápát de most más vonta el a figyelmét
Valamit nézett a messzeségben bár ő sem tudta mit |
Siria furcsálva tekintett a cápa után, de nem izgata különösebben!Még jobban szétnézett, de nem látott igazából semmi érdekeset ami más lett volna, mint mondjuk a tengerparti részen. |
Miután még egy szálat elrágcsált, követte Siria példáját, és alaposabban is megnézte magának a terepet.
A homályban mintha valami közeledőt látott volna.
'Lény vagy csak egy tengeri állat' ezen töprengett, mikor végre kibontakozott a sötétből-egy cápa. Ahogy közelebb ért, mindannyian láthatták hogy vak. Közvetlenül Elgert előtt úszott, el, de vagy nem vette észre, vagy csak nem zavartatta magát.
Némán nézett utána. |
Siria megrázta a fejét.
Sosem szerette a moszatot.Inkább éhezett minthogy ilyet egyen.bár most nem volt éhes.Közben körülnézett. |
-Felőlem rendben van.-bólintott Elgert is.
Balra pillantva egy kőfal húzódott mellettük. Néhány moszat állt ki belőlük. Odaúszott, és letépett pár szálat, majd elégedetten majszolta. |
-Oké!-válaszolt röviden Siria. |
-Nekem is mindegy-gondolkozott el majd így szólt
-Kicsit még időzünk itt majd keressünk uticélt.Ok?-kérdezte |
-Igazából nekem is mindegy!Mehetünk lejjebb is, de más uticél is megfelel!-mondta vállat vonva. |
-Nekem jó itt is...-mondta.-Ahol van víz, nekem megfelel!
-Egyébként csodás ez a hely...-fejtette ki véleményét. |
-Huhh nem semmi-ámuldozott
-Megyünk lejjeb vagy más uticél?-kérdezte |
Elgert elmélyülten tempózott Siria és Mirorr mellett.
Olyan...misztikus volt az egész hely... |
-Mostmár jó mélyen vagyunk!-mondta és körbe nézett. |
Megkönnyebbülve követte őket. Kicsit nyomasztóvá vált számára a hely. |
-Persze!-azzal feljebb úsztak... |
Ő is elmosolyodott. Aztán tétován megkérdezte:
-Ö... esetleg mehetnénk valahová máshová, vagy kicsit fentebb? Most kezdtem el érezni egy kicsit a nyomást. |
Felnevetett:-Meghiszem azt! |
-Igazad van.-ismerte be.-Hisz valőszínű, hogy ő jobban félt tőlem, mint én tőle...vajon fel tudom venni az alakját?-kérdezte magától. Rákoncentrált a lényre, majd egy másodperc múlva ott úszkált nyálkástól, mindenestől. Aztán visszaváltozott.
-Nahát, ebből a szemszögből mindjárt másképp látlak titeket...-jegyezte meg. |
-Ne hibáztasd, nem tehet róla!-nevetett. |
Miután a lény lassan elúszott Raurost kirázta a hideg a nyálkás lényre gondolva.
-Köszönöm! Nagyon undorító érzés, ha valakire rátekeredik... |
[87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|