|
Témaindító hozzászólás
|
2006.05.21. 19:41 - |
 Fundamentum hatalmas repülésen volt túl. A pusztában elunta magát, miután az elméje minden merengenivalót végigrágott, így valami új helyet akart keresni magának, ami nyújthat neki valami érdekeset.
De semmi ilyesmit nem talált. Ő nem kalandokat keresett és veszélyeket, hanem valamit, ami kellemesen felpezsdíti az elméjét, egy megoldhatatlan rejtélyt, ami végre lerázza róla ezt a bénító unalmat és hétköznapiságot.
De akár egy magához hasonló lénynek is örült volna. Egy értelmes bölcselőnek, aki megérti.
Végül elfáradt és le kellett szállnia egy megfelelő helyre.
A sivatag sziklákkal megszórt része eszményinek tetszett erre a célra.
Leszállt egy hatalmas, a homok és a szél által szürreálisra koptatott sziklatömbre, becsukta a szárnyait és elnézett a távolba.
'Nemsokára ide kell érnie.'
- Megígérte....Megbeszéltük......
Végül lehajtotta a maga elé húzott, földre fektetett szárnyaira a fejét.
'Én várok.' |
[159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
 -Sok dimenziót bejártam, de találkoztam ilyennel:bizonyos fejlett paraziták teljesen uralmuk alá tudják vonni a testet-legyen az bármilyen erős, lehet, hogy épp abbban a dimenzióban nem fog működni semmi ellenálló képessége.... |
 'Hisz Steel fia! Nem tenne ellenünk....Az anyja nevelte! Akármi is volt, eriszi lett...Eris sem véletlen kedveli!' kesergett magában, de a többiekkel együtt Dayu felé fordult, és ő buzgón remélt...
A többiek megoszlottak.....
 Szomorúan felelt:
- Nekem úgy tűnt tisztán, tudatosan tette, amit tett.....Ezért is nem értem...Asylon úr sosem tűnt ilyennek....
- Nem tudom, mert nem éreztem ott semmi varázst... |
Csendben maradt, s elgondolkozott a mondottakon.Végül szóra nyílt.-Mivel egy másik dimenzióban történt, leet, hogy ottani életformák, vagy paraziták támadták meg...-aztán megint elgndolkodott, most a saját mondatain
-Tudatosan viselkedett?-kérdezte meg végül. |
Előrelépett.
- Bizakodni kell . mondta halkan, de olyan hangon, hogy mindenki bólintott egyet rá.
Glaedr nagyot morrant, és így szólt, Oromist a földre téve:
- Magához tér, nézzétek!
Dayu nagyot nyögött, és kinyitotta a szemeit. Pár pillanatig zavartan, elborzadva kapkodta ide-oda a szemeit, aztán hasára fordult, hogy sérült háta ne érje a homokot.
Lassan ismerte fel a homályosan látható alakokat.
- Baj van. Nagy baj - mondta végül mélyről, halkan.
 - Mondd el mi történt! Létfontosságú lehet, Dayu! Kérlek, beszélj! - ugrott a lény elé.
- Asylon úr...és Evenion Úrnő....visszajöttek a Várkastélyba a Nagy Csata után...De nem akartak maradni...Evenion megint elfutott a semmibe, Asylon utána sietett, és végül én is....Mások is keresték, de végül én akadtam rá, és Asylon úr....Együtt maradtunk ezután. A dimenziókba mentünk. Egy rejtélyes helyre találtak egy napon....Én nem értettem miért akarnak ott maradni. Nagyon-nagyon baljós hely volt. Evenionnak sem tetszett. De Asylon ragaszkodott hozzá. Aztán ő elkezdett egy nap nagyon furcsán viselkedni.....És hirtelen egy éjjelen ránktámadt! Engem elhurcolt Evenion úrnőtől, akivel nem tudom mi történt.....Én egy börtönben ébredtem, ahol soká kínoztak, nem tudom miért...Nem is láttam kik! Végül felragyott a cellám fala, és aztán itt ébredtem - mondta el szaggatottan történetét.
- Asylon úr szörnyűségeket tett...Mintha nem is önmaga lett volna!
Döbbent csendben nézett össze a rábízott lényekkel....Miféle őrület folyik a Birodalomban?! Miféle vészbe rohannak a társaik a dimenziókban?
- Asylon tehát ellenünk fordult? - tette fel a legfőbb kérdést.
- Ő az új ellenség?.......
- Nem tudom.....
- Ez lehetetlen! - fakadt ki.
- Asylon Steel fia! Lehet, hogy a származása furcsa, de Ti is tudjátok, hogy fénylény volt! És Eris tudta volna, ha baj van vele! Nem lehet, hogy ellenség lenne!
|
Egy ideig toporgott egy helyben, vajon mit csináljon?Menjen ő is keresni, vagy várja meg Dayu felépülését?...
Aztán végül amaradés mellett döntött, de az is lehet, hogy csak késleltetni akarta az elmenetelt.... |
 A farkas mellé lépett.
- Nem hiszem, hogy sokat tehetünk - mondta halkan, és felnézett a még mindig varázsoló Glaedr-re.
- Ha ők nem tudnak tenni érte semmit, akkor senki.....
- Ez igaz, de mi mégis tehetünk valamit! Arról szólhatunk a többieknek, hogy Ködláng és Ízisz ezen a résen át valami idegen dimenzióba távozott....Valamint azt is elmondhatjuk, hogy Dayu került elő onnét...ilyen állapotban - mondta komoran, Hrippáékhoz lépve.
A kancára nézett.
- Talán mégis jobb, ha mész!
Hrippa meghajolt, majd felszállt, és elsuhant. |
| A sárkányhoz lépet, de szeme még mindig a rés helyére irányult....Agyában koncentrált, de még ő sem tudta elérni Íziszt!Féltette...őszintén retegett, talán baja esett....és ő tehetett volna érte valamit... |
| Hrippa biccentett, aztán kissé kétkedőn Dayura nézett. |
Még egy jó ideig ott állt volna a semmibe meredve, ha a kérdés meg nem üti a fülét.
-Nos...-eszmélt fel aléltan-jó ötlet...de sokkal okosabb, ha kivárjuk a sérült eriszi történetét...már ha képes lesz rá! |
| - Értesítsem a többieket? - cincogta ide-oda pillogva. |
 Kirobbant a dimenzióba, és felkiáltott! Mintha a semmibe esek volna ki! Pánikba esett és menekülni akart, de aztán a harci kiképzés és a szerelem győzött: megállt, és keresni kezdte Íziszt.....Visszajutni már amúgysem tudott volna! A rés bezárult mögöttük....Vagy egyirányú, vagy Ízisz és ő bezárták....
Nem tudta örüljön-e vagy sem, de inkább egy dologra kezdett koncentrálni, és kutatni kezdett párja után.
Aztán kiáltozni is kezdett:
- Ízisz! Merre vagy? ÍZISZ! |
Döbbenten állt a többiek mellett. ...Erre tényleg nem számított...
Nem nézett hátra, vajon jön e utána Ködláng, de tudta, hogy követi. ...Csak előre nézett, tudni akarta, mi lehet itt...
Elcsodálkozott, miután a résen átlépett!Szemmel nem lehetett érzékelni a talajt, viszont mintha az összestöbbi érzékszervvel látott volna.Szeme a tájat fürkésztre, de vak fehérséget látott, ami ben mégis érezni lehetett a teret.Egy konkrét alakot akart látni, bárkit!De senkit sem vet észre....
Végre hátranézett, hátha megleli Ködláng vonalait... |
Alig maradt le Ízisz mögött, ahogy ő is eltűnt a résben!
Társai döbbent csendben néztek össze, csak sárkánymormogás hallatszott, ahogy Glaedr-ék gyógyították Dayut. |
Gyorsan felugrott, miután Ködláng vedelmezőül-vagy véletlenségből-elsodorta, s elborzadva látta a hatalmas sárkány sebeit.
-Aina-szólt oda suttogva, senki se hallhatta őket-Bemegyek...
-Megőrültél?!-szakadt ki belőle majdnem a hang, de szerencsére csak suttogás maradt.-Ha egy ilyen sárkányt elt tudnak intézni, téged porrá zúznak!Hiába voltál, s rendelkezel isteni hatalommal, azok az istenek csak itt bírnak hatalommal...s te is!
-De ha egyszer engem szólít?
-De ha egyszer csapda?-vágott vissza Aina.
-De ha egyszer meg tudom akadályozni az ilyen eseteket?
Csend lett...(már amennyire a suttogás hangos...)-S mi lesz Ködlánggal, velünk, Konival???-erősködött Aina kis idő múlva
-Ti és Koni megértitek...-mosolygott, majd fekete pillantását párjára vetette-Ő meg akkora szamár, hogy mindenhova elkísér!
Odalépett kedveséhez s a fülébe súgott:-Kapj el!-S meg sem várva a választ, már vágtatott a is a rés felé...
-Ízisz!!!!-kiáltotta már fenn hangon Aina, de a kancát már elnyelte a rés......
|
Összenézett az ittmaradtakkal.
Egy belépést sem lehet kérni senkitől.....A bezárás bonyolult...Valaki őrködjön itt élete végéig a semmi közepén, egy esetleg veszélyes nyílásnál?!?!?!
Ködláng, a régi Ködláng, gondolkodás nélkül bevágtázott volna. De most itt állt Ízisz, itt volt az új élete.....Bizony, a korábbi vakmerőség most felelőtlenségnek tűnt, az akkor holt szíve most élettelien vert, és még soká akart egy ritmusra verni a gyönyörű, annyira szeretett kancával.....
- Nem hiszem, hogy bárkit is beküldhetnénk - mormolta végül hirtelen halkan.
Sosem tudták meg mi lett volna a többiek felelete......
A rés hirtelen éles fénnyel felragyogott, megremegett, és valami hatalmas jelent meg benne!
Ködláng gondolkodás nélkül elé ugrott, és szarva már ragyogott is fel, szinte hófehérbe hajló fénnyel és lánggal! Bármi jön is át, állni fogja a sarat!
De aztán döbbenten felnyerített, és Íziszt magával sodorva félreugrott.
Egy hatalmas test zuhant ki a nyílásból, bele a homokba, ahol hatalmas, fájdalmas nyögéssel elterült.......
- Hiszen ez Dayu! - kiáltott fel döbbenten, ahogy közelebb óvakodott, és megnézte a lényt.
Össze volt égve, néhol súlyos sebekből vérzett, de Dayu volt! Evenionnak, Zenit testvérének hátasa!!!!!
- Hogy kerültél ide?! - kiáltotta, és a résre meredt. De nem jött más, és a sárkány sem tudott válaszolni....
Előremászott, Oromisszal oldalán.
Ők nem mentek el, a hűség kötötte ide őket.
Most Glaedr döbbenten nézte a fiatalabb sárkányt, aztán Oromisra nézett, aki már hajolt is a sebek fölé. Glaedr arcán hála jelent meg, aztán hirtelen felkapta szárnyával az unikornist, és a sebesült fölé tartotta. Erejük egyesült, hogy gyógyítani kezdték.....de ki tudja meddig fog tartani?
Ködláng fejében is ez a kérdés járt körbe-körbe.
Újra és újra a résre nézett, és sötét, fekete kúthoz hasonló szeme most még vakabb lett látszólag a fényre.....
- Ez valami nagyon rosszat jelent - mormogta, szinte csak maga elé. |
-Már elmondtam...de ez sem biztos....
-És hogy hová vezet?Ezt én sem tudom.Csupán a résről nem tudom megállapítani, a másik oldalt-mondta nyugodtan. |
Ködláng komoran szólt közbe, és kissé hevesen:
- Engem az érdekelne, hogy hogyan zárjuk be! És hogy hová vezet... - nézett le egy pillanatra a kőtábla töredékeire. |
|
Ködláng komoran és kissé hevesen szólt közbe:
- Engem z érdekelne hogyan zárjuk be! Csak ez...És esetleg az, hogy hová vezet... |
-Nem tudom pontosan, de, ha jól emlékszem, hozzá értem....-adta meg a az első kérdésre a választ.
Kis gondolkodás utánmegszólalt-Hm...hallottam már olyan átjárókról, melyeket lepecsételtek.Talán a kőtábla is egyrészt erre volt jó...Ízisz pedig a kulcsa a felröréséhez...
-Ha valóban igaz, amit állítok, a bezárása eyíszerűnek hangzik:egy pecséttel ismét lezárni...De ez egy egészen más mágia, mint ami előfordul a birodalomban, behozása pedig zavart kelthetne az itteni mágia egyensúlyában, s még az is előfordul, hogy nem használ....Talán a túloldalon van a "zárja"
-...Persze ez csak feltevés, az is lehet, hogy soha nem lehet már bezárni, vagy egy nap múlva már hűlt helye lesz.... |
Ködláng összenézett Ingeitummal.
- Én ezt nem tartom jó ötletnek. Ha nem birodalomi terület, semmit sem tudunk róla! Kiszakadhatunk a Birodalomból.....Vagy más bajba kerülhetünk...Nagyon nagy baj lehet belőle! Megtámadhatnak a túloldalt!
- Én sem hiszem, hogy menni kellene...Inkább bezárni kellene! Hogy másnak se essen baja...Egyáltalán mitől nyílt ki? A kőtáblához mi köze? |
[159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Fundamentum hatalmas repülésen volt túl. A pusztában elunta magát, miután az elméje minden merengenivalót végigrágott, így valami új helyet akart keresni magának, ami nyújthat neki valami érdekeset. 
-Sok dimenziót bejártam, de találkoztam ilyennel:bizonyos fejlett paraziták teljesen uralmuk alá tudják vonni a testet-legyen az bármilyen erős, lehet, hogy épp abbban a dimenzióban nem fog működni semmi ellenálló képessége....
'Hisz Steel fia! Nem tenne ellenünk....Az anyja nevelte! Akármi is volt, eriszi lett...Eris sem véletlen kedveli!' kesergett magában, de a többiekkel együtt Dayu felé fordult, és ő buzgón remélt...
Szomorúan felelt:
- Mon
A farkas mellé lépett. 
Kirobbant a dimenzióba, és felkiáltott! Mintha a semmibe esek volna ki! Pánikba esett és menekülni akart, de aztán a harci kiképzés és a szerelem győzött: megállt, és keresni kezdte Íziszt.....Visszajutni már amúgysem tudott volna! A rés bezárult mögöttük....Vagy egyirányú, vagy Ízisz és ő bezárták....