|
Témaindító hozzászólás
|
2006.05.10. 18:56 - |
 Diadém elhatározta, hogy kirándulást tesz a csepkőbarlangban megcsodálni a cseppköveket.
|
[972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [Korábbi]
 *Zenit figyelmesen hallgatta Dont, miközben felszállt vele egy magasságba.*
- Akkor kezdhetjük ? |
 Elmosolyodott.
- Akkor felszállás!
Felemelkedtek a mennyezethez.
- Nos, a "többszörös csavar" elméletileg mindenkinél előhív egy szélmágiát, ami még jól jöhet az életben!
- A lényege: előre repülünk és elkezdünk pörögni, miközben továbbhaladunk előre. Tehát az előre mutató tengelyünk mentén forgunk! Egyre gyorsabban és gyorsabban! Fontos, hogy a szárnyatok ne legyen kinyújtva, mert elég egy apró hiba, vagy a sebesség növekedése és eltörik! És fontos tudni, hogy ha érzitek a mágia felszabadulását, akkor hagyjátok! Ne akadályozzátok, vagy váltsatok irányt hirtelen, mert akkor ellenetek fordulhat!!! Ezzel hihetetlen erővel törhettek előre és a sebességetek is óriási lesz! De most csak a forgást gyakoroljuk! Semmi varázs és semmi túlgyorsulás!!! |
- Jól van, gyakoroljunk együtt. - *egyezett bele Zenit.*
- Ha olyan jó érzés lesz, mint a dugóhúzó, mármint dugóhúzóféleség, akkor benne vagyok. |
- Nos, a kérdés Asylonnak szólt, de azt hiszem ő azt akarta, hogy Te válaszolj! Ezek szerint Te még nem vagy igazi veszélyhelyzeteken túl! Legalábbis ebben az életedben!
- Akkor együtt fogunk gyakorolni!
 - Ez az! - szökkent fel!
|
*Zenit nem tudta, a kérdések neki, vagy Asylonnak mentek, de mivel Asylon nem mutatta jelét, hogy akar válaszolni, ezért Ő válaszolt.*
- A repülés egész jól megy. - *felelte.* - A többszörös csavart meg még nem is próbáltam... - *vallotta be.* |
- Hogy megy a repülés? - fordult a csikókhoz.
- Meg tudtad csinálni a többszörös csavart??? |
*Zenit végignézte, ahogy apja semmítődik Steellel együtt.
Aztán visszafordult Donhoz és Asylonhoz.
Nem tudta, mit is mondhatna. Ezért inkább csöndben maradt.* |
Asylon hatalmasat mosolygott a lényre. Ő észrevette, amit Zeni nem: Don is sárkányszárnyú volt!
Don bólintott Üstökösnek, majd Zenitnek is és egy villanásnyi mosollyal köszönt Asylonnak is.
 - Akkor jók legyetek!
Üstököshöz lépett, megérintette a szarvaival és már suhantak is az új egyszarvú felé. |
*Zenit hátrahőkölt a hatalmas csődör láttán.*
- Jobban örültem volna Draugheritnek - *motyogta Asylonnak.
Aztán udvariasan köszönt.*
- Üdv ! Én Zenit vagyok.
*Azért a tisztes távolságot megtartotta a hatalmas lény és maga között.*
- Örvendek ! - *fordult oda Üstökös Donhoz.*
- Én vagyok Üstökös. |
Steel csodálkozva nézett Zenitre.
- Nos, nem is tudom. Ő most elég elfoglalt....Nos...Megszólítom, aztán majd eldönti....
Kicsit csendben vártak, aztán újra szólt.
- Nem szeretné otthagyni a párját! Ne haragudjatok rá, és köszöni a megtiszteltetést, de most... - elmosolyodott - .....jobb dolgokal szeretne foglalkozni...Azt hiszem az élményei után érthető.
- De van valaki, aki legalább annyira megfelel!
- Várjatok!
Semmítődött, aztán egy hihetetlen lénnyel tért vissza.
- Hadd mutassam be Dont! Ő szívesen vigyáz rátok!
- Üdv! - mondta a hatalmas csődör. |
*Zenit bólintott.
Persze nem maradt sokáig csöndben.*
- És amíg Ti odavagytok, addig mi maradhatunk együtt Asylonnal ?
- Tényleg ! és ha lehet még kérésem ! akkor vigyázhatna ránk Draugherit ? - odafordult Asylonhoz, és rákacsintott.*
- Nagyon szeretnénk !!!!!
*Üstökös ere nem tudta, hogy mit mondjon. Kérdően nézett Steelre.* |
- Tudom, hogy szeretnétek, de én mégis arra kérlek Titeket, hogy most fogadjatok szót és maradjatok itt.
Asylon elfogadta anyja döntését, de tovább figyelte az eseményeket. |
- És ha szeretnénk, akkor sem mehetnénk ? - *kérdezte.*
- Zenit, ezt szeretnénk mi ketten elintézni. |
Asylon kíváncsian nézett a szüleikre, mert követte Zenitet.
- Van egy dolog, amit el kell intéznünk, de nem szeretnénk, ha velünk tartanátok! |
- Épp lenne... - *a mondatot elharapta, mert épp ekkor jött oda Zenit.*
- Hát... - *a mondatot nem fejezte be, mert elcsípte Steel utolsó szavait.
Gyorsan leszállt a földre és odaügetett a "szülőkhöz".*
- Hova nem szeretnétek magatokkal vinni minket ? - *kotnyeleskedett.*
|
- Ok. Van ötleted?
- Beszélhetünk épp vele. De mi lesz a csikókkal? Nem szeretném őket is vinni! |
- Ne, most csináljunk valami mást ! vagyis valami más trükköt.
- Hát akkor nem beszélünk a kancával ? - *kérdezte Steelt.* |
Elégedetten nézte Zenit trükkjét.
- Igen, én is nagyon szeretem! És hasznos is! Újra? - incselkedett.
- Van egy olyan gyanúm, hogy annak a kancának valami köze lehet Zenithez....Az aurák hasonlósága nem lehet véletlen! Ebben az esetben pedig a kancával kellene beszélni....De a válaszom a kérdésedre: Zenit, mint tudjuk, példátlanul erősnek született. Ha az a kanca a rokona, akkor az ereje kellhetett a mágusnak..De Te is tudod, hogy kitől kapjuk meg az igazi választ a kérdésedre... |
*Zenit elmosolyodot.*
- Jó, most lefelé fogom megpróbálni.
*Kicsit odébb repült Asylontól. Feljebb szállt, egészen a barlang tetejéig.
Aztán hirtelen összecsukta szárnyait, és hagyta, hagy zuhanjon lefelé. Félúton félig kinyitotta szárnyait. Egyik jobban, mint a másikat, így irányba tudott fordult. Amikor úgy érezte, már jó irányba fordult, teljesen széttárta szárnyait és vissza felrepült.
Odarepült Asylonhoz.*
- Ez tök jó érzés ! Kicsit félelmetes, de épp ez a jó benne - *lelkendezett.*
- Nem is tudtam, hogy lehet valami ennyire jó. Ezt többszőr fogom csinálni. Majd otthon is !
*Üstökös komoran hallgatta Steelt.*
- Nem, nem mondott ezzel kapcsolatban semmit.
- Szerinted mi dolga volt annak a mágusnak azzal az egyszarvúval ? - *kérdezte.* |
- Most Te jössz! De ezúttal tényleg lefelé próbáld! - viccelődött.
Majdnem azt mondta semmi, semmi, de végül kimondta gondolatait.
- Jogod van, hogy tudd. Nemrég azért szólított el egy eriszi, hogy egy mágus (egy félelmetes hatalmú mágus) hatalmából segítsek kiragadni egy fogoly egyszarvút...Az egyszarvú.....Olyan különös aura lengte körül....Khm....Nézd, nem akarok semmi rosszat mondani, és nem akarok előzetes feltételezésekbe bocsátkozni....Nem mesélt Zenit arról, hogy az emlékei az előző, a Sötétség előtti életéből, visszatérőben vannak-e? - kérdezett végül ő is. |
[972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Diadém elhatározta, hogy kirándulást tesz a csepkőbarlangban megcsodálni a cseppköveket.
*Zenit figyelmesen hallgatta Dont, miközben felszállt vele egy magasságba.*
Elmosolyodott.
- Ez az! - szökkent fel!
- Akkor jók legyetek!