FrissítésSúgó

LuthienTinuviel	2006.04.14. 20:55 -
	*Lúthien csöndesen legelészett a réten, és közben fülét hegyezte. Nem hallott fura zajokat, így tovább rágcsálta a friss, zsenge füvet, és közben magában merengett.*

[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]

Steel

Előzmény | 2006.10.17. 21:50 - #116

Utoljára szorított egyet a semmin, majd végignézett a zúzmarás-jeges tisztáson. Bólintott és a hideg, minden nyomával egyetemben eltűnt. 'Asylon nem úgy lett a tiétek.......' gondolta, majd semmítődött.

Meznokto

Előzmény | 2006.10.17. 21:01 - #115

*~Hogy felborítsuk az egyensúlyt. Csak egy olyan lényt kell megszállnunk minden oldalról, aki elég sok információval szolgálhat és nektek végetek lesz!~ A lélek hörgött, nyögött egy sort, majd végleg eltűnt az "élők" sorából.*

Steel

Előzmény | 2006.10.17. 20:49 - #114

'Hogy halljam....' szorította meg úgy a szellemet, hogy annak már nem sok volt hátra a megsemmisülésig.....

Meznokto

Előzmény | 2006.10.16. 22:12 - #113

*~Miért kérdezel olyat, amire magad is tudod a választ?*

Steel

Előzmény | 2006.10.16. 21:46 - #112

Megremegett, jeges hideg áradt szét a testéből, megfagyasztva a füvet, jégvirágoat húzva a fákra... 'Miért kellünk nektek?!'

Meznokto

Előzmény | 2006.10.16. 21:37 - #111

*~Dorwinion~ hangzott a rövid, tömör válasz.*

Steel

Előzmény | 2006.10.16. 21:21 - #110

'Ki küldött?!' izzott az ereje! A teste csaknem derengett, és a sörénye hullámzott a szélcsendben! 'Válaszolj!'

Meznokto

Előzmény | 2006.10.16. 21:18 - #109

*Meznokto zsibbadó aggyal a földre rogyott.*           *A léleknek nem volt választása, hát beszélt: ~ Megszállónak neveznek, nevem nincs...~

Steel

Előzmény | 2006.10.14. 23:47 - #108

Megcsóválta a fejét. 'Rajta...' A szellemek bemásztak az unikornisba! És kihúztak onnét két lelket! Nem egészen, csak úgy, hogy két különös szín látszott vergődni a szorításkban....Legalábbis annak, aki láthatta....  Steel szemügyre vette őket, és bólintott. A szellemei pedig kitépték az egyik lelket!!!! A másikat visszaengedték, és az unikornis teste lehuppant a fűre. A lélek küzdött a szellemek ellen, de nemcsak azok, hanem maga Steel is tartotta. Esélye sem volt.... 'Halljam, ki vagy! Vagy szórjalak ki most a Semmibe?! Ahol az idők végezetéig fogsz kóborolni reméy nélkül?!'

Catly

Előzmény | 2006.10.14. 22:28 - #107

*Hiába kényszerítette az elmét és a testet az engedelmességre, az nem tudott eleget tenni a parancsnak...* *Úgy érezte, hogy szétrobban a feje a sok gondolattól, amiket nem tud kizárni onnét. Valami kényszerítette, hogy ne válaszoljon, egy másik pedig akarta, hogy válaszoljon. Amikor elméje hajlott az igaz válaszadásra, valami ezt megakadályozta...*

Steel

Előzmény | 2006.10.14. 22:20 - #106

A szellemek kirobbatak a semmiből, és ezüstös ködként szétterütek Úrnőjük és a fekete lény körül. És lefogták az egyszarvút úgy, hogy annak előbb lépett volna ki a lelke a testébő, mithogy mozdulhasson... 'Válaszolj!' zengte mostmár elméjével.

Catly

Előzmény | 2006.10.14. 22:14 - #105

*Meznokto gyorsan talpra szökkent. Fejét nem mozdította, de fekete szemeit ide-oda mozgatta. Elkezdte a fejét ide-oda mozgatni. Aztán feét a magasba emelte és továbbindult szótlanul.*

Steel

Előzmény | 2006.10.14. 22:01 - #104

Steel könnyedén megállt az út közepén, és testet öltött, bár láthatatlan maradt. A fekete lény vad bikaként rontott szembe, de aztán nekiment a fagyos pajzsnak, amit Steel emelt, és lezuhant a földre. - Ki vagy? És mit akarsz tőlünk? - zengte.

Hektor

Előzmény | 2006.10.14. 21:55 - #103

*Miután végzett az összes seb begyógyításával, fáradtan sóhajtott.* - Rendbe jön. Csak idő kell Neki...         *Hektor bólintott.*             *Meznokto békésen álldogált Inkubo mellett. Aztán... ... szemei elsötétedtek, izmai megfeszültek. Egy óvatlan pillanatban elrugaszkodott és rátámadott Pallasra.*       *Pallasnak ideje sem volt védekezni. Elfáradt és álmában sem gondolta volna, hogy egy társa megtámadja...*         *Inkubo mozdulni sem tudott elképedésében.*           *Hektor habozás nélkül Meznoktora vetette magát. Igen gyorsan sikerült lehámoznia Pallasról. Meznokto kitépte magát Hektor szárnyai közül. Egy gyilkos pillantást vetett a kis csapatra, majd elvágtatott az erdő fái közé...*

Isabeau

Előzmény | 2006.10.13. 22:01 - #102

Izabó egyetlen fáradt pillantásra felemelte a fejét, majd visszazuhant  a homályos sötétbe.

Hektor

Előzmény | 2006.10.13. 21:54 - #101

*Hektor a fekete pegazusra pillantott, majd fel, az égbe.*           *Pallas néhány pillanat elteltével megjelent az égen és leszállt 4 társa mellé. Szó nélkül odalépett a súlyosan sérült pegazushoz. Szarvát a sebeihez érintett, amik lassan, de begyógyúltak.*

Isabeau

Előzmény | 2006.10.07. 22:13 - #100

Először nem történt semmi. Aztán.... Izabó feketedni kezdett! Nemsokára olyna fekete lett, hogy aki ránézett, félhetett, hogy a lelkét kiszívja a mély semmi. A szemei olyan sötétek voltak, mint az üres űr, a szárnyai már maguk voltak a téli vak éjek, a testén a korábbi szürkeség eltűnt. A lándzsa porrá omlott, és Izabó megfordult, Ninque felé lépett. A sörénye és a farka hullámzott, pedig szélcsend volt, és a korábbi gyengeség eltűnt. A pegazus fölé hajolt, és intett. A seb eltűnt! Nem egyszerűen begyógyult, hanem eltűnt! És Izabó ekkor a távolba nézett. A szemeben furcsa tűz izzott, maga a rettenet lobja.... - Ez lenne hát? Szárnyai szétterültek az égre, egész alakja valahogy egyenes lett és hatalommal teli. A sörénye már az ég felé lobogott, és ekkor Izabó megszólalt: - Ezzel a Sötét úr helyébe Királynőt állít! Nem Sötét leszek, de szép, akár az Alkony, alattmos, mint a Köd, erősebb, mint a Föld Fundamentuma!!! Engem imád és fél majd Minden! - zengte olyan hangon, amiből a Hatalom áradt! Olyan ereje volt a hangjának, hogy a föld rázkódott alattuk, a levegő is mintha rettenve megbénult volna, és minden iszonyodva nézte volna a mágiát, a Félelem mágiáját, a Rettenet erejét, és a világ meghunyászkodva várt volna, hogy mi lesz a sorsa..... Aztán hirtelen a Fekete Fény kihunyt! A varázs ellobbant, és Izabó korábbi, fekete-szürke alakjában állt ott, ahol az imént térdre kényszerítette tán az egész Univerzumot. - Nem.....Nem tehetem.... - suttogta...... Fekete könnyek árja indult meg a szemeiből, és a szárnyai a földre hanyatlottak. - A fiam..... - sóhajtotta. Aztán összecsuklott és némán elterült a földön, mint a holtak. Újra vérezni kezdett, fekete vér ömlött sebeiből, és nagyon-nagyon soványnak, fáradtnak tűnt, ahogy némán, mozdulatlanul feküdt a fűben....

Hektor

Előzmény | 2006.10.07. 21:46 - #99

*Kíváncsian nézték a pegazust.*

Isabeau

Előzmény | 2006.10.07. 19:29 - #98

- Igen. Azt tudom. - mondta higgadtan. Ellépett a helyéről, odament a fehér pgazushoz, de közben le nem vette a tekintetét a lándzsáról. Nehezére esett a járás, de nem esett el, és a szárnyait is inkább húzta maga után, nem támaszkodott velük. Megnézte a sérült lényt, majd odament a lándzsához. Kinyújtotta egyik szárnyát, és megérintette.

Hektor

Előzmény | 2006.10.07. 19:19 - #97

- Mi az, hogy mit csinálunk? - *morrant föl Meznokto.* - Ha nem vetted volna észre, éppen kiszabadítottunk Téged! - *fejezte be Inkubo.*

[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]