|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.29. 22:51 - |
 Draugherit finoman talajt fogott, majd körülnézett. Itt a fű óriásira, dúsra nőtt, puha volt, ráadásul a víz itt épp csak kezdődött, nem önthetett ki és olyan kicsi volt, mint valami legelőket tápláló folyó miniatűrája.
'Itt jó lesz.' Finoman leengedte Razort a fűre úgy, hogy kényelmes lehessen és a vizet is elérhesse. A lánggömb ellobbant és eltűnt.
-Hát, öcskös, jó pihenést. Még látjuk egymást. Aztán meggyógyulj! - mormolta még mindig ájult társának. 'Túl gyenge. Még egy kutya is kivégezhetné így' gondolta keserűen. Így húzott köré egy mágikus kört, ami megvédi az ártó szándékoktól, de csak addig létezik, míg a belezárt egyénnek szüksége van rá, majd nézte egy darabig. 'Megmarad.'
Azzal széttárta szárnyait és vissza-visszanézve tovatűnt az égen. |
[750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
 -Még nem!Megvártunk, drágám! |
 Mosolygott.
- Tetszett a patak vize? Vagy még nem próbáltátok? |
-De meg ám!-nevette.
 -Szupeeeer!-ugrándozott össze-vissza.
|
- Jól vagytok? Meghódítottátok a Birodalmat? - mosolygott.
- Hogy tetszik itt? - kérdezte csikóját. |
-Vihar!-kiáltottál és ők is odaszalad hozzá.A dicséretre Diahar büszkén kihúzta magát. |
Újra nyerített egyet lányának, és szélsebesen vágtázni kezdett a hang forrásához.
- Kedveseim! - kiáltotta, mikor végre meglátta őket.
Boldogan ölelte át párját és lányát.
- Már hiányoztatok! Csodás hangod van, kicsim! - kacsintott lányára. |
| Visszanyerített.Hogy milyen éles hangja volt!Egy sas is megirigyelné! |
Legalább egy napba került, mire minden csikót összeszedtek a járatokban, és biztonságban elindították őket a nevelőikkel a barlangrendszerből. Itt volt a nyár, és bár a barlangokban jó hűvös volt, az egészséges fejlődéshez kell a fény. Ezért is indultak neki a világnak, de Vihar nem örült, hogy őt is befogták. Volt neki egy saját csikója, akinek szüksége volt rá! Ugyanakkor nem tudta otthagyni őket csak úgy.
De legalább mostmár ideért! Hatalmas kanyarral lecsapott az égből, és rövid zuhanás után odavitorlázott a dombok közt a patakhoz. Leszállt, némi futással lefékezte magát, és körülnézett.
- Diadém! Diahar! - nyerítette messzire zengőn. |
Megérkeztek.Csak Viharra vártak. |
 -Lehetséges.....
Üvöltötte utóljára vissza, és eltűnt örökre a sűrűben... |
 -Ha nem hiszel nekem nem is szerettél igazán...-mondta és újra belekortyolt a vizbe. |
| -Elhiszem, hog csikókat ölsz!Elhiszem!...És hallotam a gazdádat, de ha egyszer megtetted, máskor is meg fogod! |
| -HA MOST HISZEL NEKEM AKKOR MEGIGÉREM ,HOGY SOHA TÖBBÉ NEM TEZSEM ÉS HALLOTTAD A GAZDÁMAT!!!!!!!! |
Megállt és visszakiálltott.
-Minek maradjak egy gyilkos csődörrel?Főleg, ha csikót gyilkol!
Tovább rohant. |
Befékezett.
-AKKOR MENJ!!!HA NEM JÖSSZ VISSZA HOZZÁM MINEK KŰZDJEK ÉRTED!!!-káltott őjra és megállt a patak parton és inni kezdett. |
-De akkor sem megölni kellett volna!
Üvöltött hátra, de rohant tovább.Ahogy befejezte a mondatot egy óriásitt bukott a patak parton.De azonnal felállt és rohant tovább. |
| -VÁRJ!!!AZ ANYJA HALOTT VOLT!!!ÍGYIS ÚGYIS MEGHALT VOLNA!!!!-kiáltott utána és közben galoppozott utána. |
Valkyrie szóhoz sem jutott!
-Te...Te...Csikókat ölsz?
Kérdezte.
Valkyrie nem várt egy percet sem.Könnyekkel a szemében kiugrott a gömbből és elrohant. |
 -MORIDOR!!!!!-szólt egy női hang az egről majd leereszkedett a gömbe.
-Úrnőm?-kérdezte ártatlanul.
-CSIKÓKAT ÖLSZ???????HA MÉG EGYSZER MEGTUDOM ,HOGY ÖLTÉL VAGY ÉPPEN ÖLSZ KITEKEREM A NYAKAD!!!!Ja és nagyon szép kancát találtál magadnak!-mondta aztán elrepült. |
| Elmosolyodott. |
[750-731] [730-711] [710-691] [690-671] [670-651] [650-631] [630-611] [610-591] [590-571] [570-551] [550-531] [530-511] [510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Draugherit finoman talajt fogott, majd körülnézett. Itt a fű óriásira, dúsra nőtt, puha volt, ráadásul a víz itt épp csak kezdődött, nem önthetett ki és olyan kicsi volt, mint valami legelőket tápláló folyó miniatűrája.
-Még nem!Megvártunk, drágám!
Mosolygott.
-Szupeeeer!-ugrándozott össze-vissza.
-Lehetséges.....
-Ha nem hiszel nekem nem is szerettél igazán...-mondta és újra belekortyolt a vizbe.
-MORIDOR!!!!!-szólt egy női hang az egről majd leereszkedett a gömbe.