Témaindító hozzászólás
|
2006.04.14. 20:55 - |
*Lúthien csöndesen legelészett a réten, és közben fülét hegyezte. Nem hallott fura zajokat, így tovább rágcsálta a friss, zsenge füvet, és közben magában merengett.* |
[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
Mosolyogva bólintott.
-Hmmm!Ez nagyon finom!-kiáltott fel.-Ennél finomabb fű nem is ért az ajkamhoz! |
Kilépett a tisztásra, és örömmel körülnézett.
Kellemesen árnyékos hely volt.
Megkóstólta a füvet. Valóban jó volt. Ízisz ekkor ért oda.
- Megkóstolod? - nézett fel a kancára mosolyogva. |
Ő csak szépen, higgadtan suhant a kanca után. |
-Hát...De akkor nem nyafogni, ha odaértünk!-Mosolygott!-Te is beleegyeztél!
Aztán vágtába ugrott hihetetlen sebességgel! |
- Nem, nem semmi baj! Menjünk oda! |
-Vagy van ellene kifogásod?-Kérdezt a levegőben szembe állva vele!
-Mert ha nincs kedved, vagy nem szeretnél oda menni, akkor szólj! |
- Jó. - mondta fojtott hangon, míg elnyomott egy fintort. Ő nem épp a Fényhez tartozott.... |
-Akkor most hova megyünk???
Kérdezte.
-Talán mehetnénk aaa...aaa Fény Birodalmába!Ott még soha nem voltam!Vélemény?-Nézett párjára! |
Párja mellett suhant, de ő nagyra nyitott szemekkel, kiterjesztett hatodik érzékkel figyelt alulra. |
Berkenye csak egy csókot nyomott párja arcára és elfeledve az alattuk lévő tisztást vígan szárnyalni kezdett.Csukott szemmel, az érzékeire bízva magát! |
- Tudom, hogy nincs jogom elvenni a szabadságod. Nem is áll szándékomban. De vakmerőnek sem helyes lenni. - mondta ridegen, de aztán felengedett.
- Ha nem muszáj, ne keressük a bajt..... |
-Látom!De mire volt ez jó?Azért szeretnék én is élni!Lehet, hogy féltesz és én megértem.De nem lehetek bezárva egy helyre, ahol nem történik semmi!
Mondta már nyugodtabban párját átölelve! |
- Nem! - kiáltotta.
A varázs akaratlanul is működésbe lépett, elkapta a kancát, és feldobta a levegőbe, magasan Fantom fölé. De mást is tett! Egy óriási légvihar bevágott a fák közé és széthajtogatta a leveleket! Csaknem letépte a lombot az összes fáról!
Semmi sem látszott alattuk...
Feljebb repült.
- Látod? Semmi...Nem ott kell keressük a bajt. |
-De afák közé nem látunk be!
Húzta megint vissza magát!
-Te fönt én meg lent!
Egyre lejjebb szált! |
- Majd fentről! - mondta ellentmodást nem tűrően, azzal Berkenye alá vágott, és visszatolta a levegőbe.
- Lehet, hogy majd jár erre valaki. Az viszont nem hiányzik, hogy mi épp úgy menjünk vissza sétálgatni, hogy semmit nem tudunk! Innen fentről mindent látunk, és talán nem is lesz bajunk! - mondta komor és sötét határozottsággal.
Fantom tudott rettenetes is lenni.....Csak (főleg a párjával) sosem akart lenni. |
Berkenye húzta vissza.
-Nem hagyhatjuk így itt a tisztást.És mi lesz azzal aki most jár erre pont!
Leszállt.
-Gyere nézzünk körül! |
Azonnal abbahagyta az evést, és Berkenyéhez ugrott.
- Igazad van. Tűnjünk innen!
Gyorsan felrántotta a levegőbe Berkenyét, és emelkedni kezdtek. |
-berkenye könnyedén leszállt.Már a parton legelt, nem volt éhes.Inkább körülnézett.Megrázta sörényét és figyelte a madarakat, a mókusokat...
De azok egyszer csak eltűntek.
-Fantom!-közben nem nézett hátra!
-Itt valami nincs rendben! |
Fantom nem is fékezett igazán, mielőtt lepuffant a puha fűre.
Megvárta párját, majd így szólt:
- Ez a fű tényleg jól néz ki! Vajon az íze milyen? - mondta elvigyorodva saját szertelenségén.
Lehajolt és legelni kezdett. |
*Inkubo jó fél óra múlva bukkant rá a földön fekvő Meznoktora. Felsegítette bajtársát és elindultak vissza a többiekhez.*
*Miután Meznokto leszállt róla, feltápászkodott.*
- Jól vagy? - *kérdezte, miközben Ő is felállt.*
*Pallas bólintott.*
- Várjátok meg, amíg Inkubo visszaér. Én elviszem az övéihez.
*Izabóhoz lépett, felvette a hátára, egy lángcsóva keletkezett, majd miko eltűnt, már csak Pallas és Ninque álltak a kis tisztáson...*
*Pallas és Ninque bevárták Inkubot és Meznoktot, majd elhagyták a kis tisztást.* |
[616-597] [596-577] [576-557] [556-537] [536-517] [516-497] [496-477] [476-457] [456-437] [436-417] [416-397] [396-377] [376-357] [356-337] [336-317] [316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|