|
Témaindító hozzászólás
|
2006.05.10. 18:56 - |
 Diadém elhatározta, hogy kirándulást tesz a csepkőbarlangban megcsodálni a cseppköveket.
|
[972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [Korábbi]
_fire_and_ice.jpg)
_baby_unicorn.jpg)
_cool_breeze-o.jpg)
_little_princess.jpg)
_the_young_prince.jpg)
desert_rose.jpg)
Bevánszorogtak a barlangba. A hatalmas, sűrűn álló, sokszínű kövek közt nem láttak mást..... |
 - Az attól függ, hogy Te ki vagy és milyen céllal jöttél ide. - zúgta egy testetlen hang a semmiből és mindenünnen, a cseppkövek tömegéből.
Jelenlét, zavar nehezült az érkező elméjére, mintha csak a reakcióira, a szándékaira lenne kíváncsi. |
 *Belépett a hatalmas, boltíves cseppkőbarlangba, és körülnézett.*
-Hahó! Van itt valaki? |
- Remélem nem nekem..... - mondta halkan a semminek, majd mélyet sóhajtott.
Aztán mély levegőt vett és elkiáltotta magát.
- Aramis, Cedaron, Yadla! Fundamentum, Roquen, Charcedon Leolan! Csalogány, Jaddis! Lionelf!
A lények sorra megjelentek.
- Eris a Sötétbe tart, de jópár lény ugyanoda megy. Máguspárbajba, csatába sétálnka, másokat is belekeverhetnek a Sötétségbe. Kelletek, hogy megmentsétek őket, ha rosszra fordulnak a dolgok! Ki megy?
- Én.
 - Én.
 - Én.
 - Én.
 - Én.
 - Én.
 - Én.
 -Én.
 - Én.
 Némán, összeszorult torokkal megrázta a fejét.
- Rád itt gondoltam a vezetőséget hagyni. Nem hívlak oda harcolni, és ne érezz szégyent! Nem hagysz minket cserben, és ha rossz emlékeid nem is nyomasztanának, akkor sem kérnélek.
- Mintahogy Nektek, többeiknek is mondom: aki ne makar, ne jöjjön!
De a többi lény maradt.
 - Megyek én Leolan helyett! - zendült a hang váratlanul.
- Te, Steel, megkereshetnéd Izabót.....
Bólintott.
- Az Erő legyen mindnyájunkkal!
És ő, meg a rögtönzött haderő azonnal nekiindultak.
A semmítés ekkora csapatra rendkívü lkimerítő volt, de nem késhettek el! |
- Majd meglátjuk, kinek lesz igaza. - *felelte cseppet sem barátságosan.
Szemeiben felcsillantak a lángok, és másodperceken belül elégett.* |
- Már nem csikók. És nagyobb az erejük, mint Neked vagy Nekem....
- Ha pofára esik, az ő dolga lesz...De mindig fel fog állni.
- Nem, nem elég, mert a lényeg az, hogy Eris, maga a Boszorkányúrnő tart oda, hogy porrá zúzza.
- És nem tudod mennyire nehéz elfogadni, hogy a csikód elhagy...És önállóan akar szembenézni a veszélyekkel, és te semmit sem tehetsz! Úgyhogy ne ítélj meg engem! Te meg én, meg a fiam, és mindneki más, ölhetünk és ölhetünk, de csak Zenit képes arra, hogy a hatalmat, ami alkotja és irányítja őket, az uralma alá hajtsa és visszaparancsolja a gyilkolásból! Mert különben sosem lesz vége! - ezeket a szavak már bömbölte és szilánkok peregtek a mennyezetről.
Aztán csak lehiggadt.
- Sose gyanusítgass, hogy veszélybe sodrom az alám rendelt lényeket! Soha!
- Ez inkább rád igaz.....Nem tudod mi jön...Nem tudod milyen körülmények hatnak még.....De el akarsz menni oda és nem is egyedül... |
- Ha óhajtod, elsorolom a neveket, akik jönnének a Sötétbe. elég sok mindent tudunk Róla. Annyi elég, hogy megfigyelés alatt tartjuk a mágust és az Ő gyönyörű kis városát ?
- Tudom, de valahol el kell kezdeni.
- Zenit, Zenit... mindenhol ezt a nevet szajkózzák. Aztán majd ha egyszer pofára esik az a csikó, akkor mit fog szólni a Világ ? Nem kellene mindent rá hagyni, meg a fiadra, Asylonra.
- Egy csikó sűrűn hibázik. Nekik ez az életükbe kerülhet... |
- Rendben! Látom az vagy, aki vagy.
Hirtelen a csődör előtt termett, a normális testét használva.
- A tervetek elég furcsa és rossz vége lehet. A Betörésnél ki jönne közületek? Mit tudtok a Sötétségről?
- Abban igazatok van, hogy a mágusok állnak a háttérben. De az, amelyik a legszembetűnőbben cselekszik, nem feltétlenül a legveszélyesebb.....Az a hatalomtolvaj berágta magát a Sötétségbe, de van, aki nagyobb vészt jelent....Nem kellene odamennetek....Ott most olyan dolog következik, amitől jobb távol maradni....Könnyen meghalhattok, ha rosszkor értek oda.....Arról nem is beszélve, hogy egy mentőcsapat már odatart....Őket is veszélybe sodorhatjátok!
- Egyre többen vannak...És ezt csak Zenit oldhatja meg. Az Örökös. Egyedül. A mágusok pedig....ők össze akarják gyűjteni maguknak a hatalmat, ami a Nagyúr halálával elszabadult....Maguknak akarják...A kérdés az, hogy szövetségbe tömörülnek-e, vagy egymásnak esnek..... |
- Ostoba próbálkozás - *ez volt az első mondat, amit kimondott.*
- Nem feltétlenül lehet mindenkinek az elméjébe behatolni...
*Hektor kizárta elméjéből Steelt.*
- Ami érdekel téged, azt úgyis elmondom.
*Egyből a tárgyra tért.*
- Ahogyan Ti is észrevehettétek, a Birodalom hamarosan kicsúszik a patáink közül. Egyre több a Sötét lény. Sokan vannak, és egyre erősebbek. Néhány napja rájöttünk, hogy sokan a a Sötétség Birodalmából jönnek ki. Az egyik szörnyetegből sikerült annyit kiszednem, hogy parancsot teljesítenek. Valaki összefogja ezt a rengeteg lényt ! És van is tippünk, hogy ki lehet az. Szerintünk kapcsolatban áll Evenion elrablásával. Az illetőnek hatalom kell. És úgy tűnik, minden áron meg akarja szerezni. A többi, kisebb királyokról nem is beszélve.
- A főnökségiekkel be fogunk törni a Sötétség Birodalmába. Alaposabb képet kell kapnunk az ottani dolgokról és szörnyekről.
- A kérdésem: hajlandóak vagytok továbbra is segíteni minket ? |
 - Bizonyítsd be! - szólt a kórus.
- Arra nem lesz szükség. - zúgta egy testetlen hang.
- Menjetek mind a többiekhez!
Miután a három másik lény eltűnt, hideg szél kerekedett a barlangban és a minden tűzgömb kihunyt. Sötét és hideg lett, a ragyogó, szivárványszín cseppkövek most üresek lettek és komorak.
- Miért jöttél? Nem hazudsz. Akkor beszélj! - zúgta egyre hangosabban, és a következő pillanatban jégszilánkokkal teli szélvihar kavarodott, valóságos orkánerővel csapongott, zúgott, egyre veszélyesebb lett, mikor az kisebb letört cseppkövek is csatlakoztak a jégszilánkokhoz.
Aztán hirtelen abbamaradt!
És teste kontúrjai ide-oda sétáltak a csődör körül, mint valami kísértet. Majd az elméje belefúrta magát a csődörébe, nem a legmélyére, vagy a titkaiba és a szándékaihoz, épp csak annyira, hogy veszélyérzete állandóan és hátborzongatóan jelen legyen elméjében. |
- Szép kis fogadtatás... - *jegyezte meg halkan.*
- A nevem Hektor - *mondta, majd a félreértés elkerülése végett hozzátette* - A főnökségiektől jöttem. |
Szinte azonnal két szarv meredt az idegen torkának, amint az feltűnt.
Az energiamező pár pillanattal később érkezett, ami pedig mozdulatlanságra kényszerítette.
- Te meg ki vagy? - kérdezte meglepődve és kissé gyanakodó hangon. Szinte mindenki ott volt az erisziek közül, de ők hárman jelentek meg az idegen előtt. Legalábbis...láthatóan. |
*A levegő maga körül megmelegedett. Füst, majd lángok jelentek meg a cseppkőbarlang egyik részén. Néhány másodperc múlva pedig feltűnt Hektor.
Körbenézett. Tekintetével Steelt kereste.* |
 - Ezen még nem gondolkoztam. - tűnődött.
- Azt hiszem nem szükséges odamennünk.
- Nem. A sziklákhoz megyünk. Megfelel? |
| -Értem!Csak ezért mert őt mindig észreveszik!De úgysem találkozunk sokszor, úgyhogy mindegy!Azért köszi!És most hova megyünk?A sötétségbe? |
| - Nagyon erős a mágiám és 96 éve ezt csinálom. |
| -Ő is köddé tud válni!De nem úgy mint Te!Hogy csinálod, hogy téged egyáltalán nem vesznek észre? |
| - Érintőleg. |
Ghost elindult Machos után!
-hallottár más a kis Beatlesról?-Tért el a témától! |
- Jó. Menjünk.
Kényelmesen ellépett a tömegtől és elindult ki a barlangokból. |
[972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Diadém elhatározta, hogy kirándulást tesz a csepkőbarlangban megcsodálni a cseppköveket.
- Az attól függ, hogy Te ki vagy és milyen céllal jöttél ide. - zúgta egy testetlen hang a semmiből és mindenünnen, a cseppkövek tömegéből.
*Belépett a hatalmas, boltíves cseppkőbarlangba, és körülnézett.*
- Én.
- Én.
- Én.
- Én.
- Én.
- Én.
-Én.
- Én.
Némán, összeszorult torokkal megrázta a fejét.
- Megyek én Leolan helyett! - zendült a hang váratlanul.
- Bizonyítsd be! - szólt a kórus.
- Ezen még nem gondolkoztam. - tűnődött.