Témaindító hozzászólás
|
2006.04.18. 10:37 - |
* Khorall rövid repülés után meg is érkezett a patak mellé. Könnyed mozdulattal leszállt, majd megállva a kis patak mellett elkezdett inni. * |
[509-490] [489-470] [469-450] [449-430] [429-410] [409-390] [389-370] [369-350] [349-330] [329-310] [309-290] [289-270] [269-250] [249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
*Zenit elgondolkodott.*
- Nem tudom, még sosem próbáltam. - *felelte.*
*Üstökös is felnézett a két pegunira.* |
Draugherit elérte az a magasságot, amit megfelelőnek tartott.
- Na, mit gondolsz, el tudnál kapni egy félsárkányt? - mosolygott. |
Göncöl mosolygott, majd a patak felé nézett:-Hm, köszönés nélkül elmentek?-kiáltota vidáman a többieknek. |
- Biztos lehetsz benne.
*Zenit nem szólt semmit, csak követte Draugheritet.* |
Könnyedén emelkedni kezdett.
- Jó, akkor gyere! - kiáltotta vidáman és kihívóan. |
Göncöl bólintott:-Igen segíteni fog a Holdvilág...remélem. |
- Jól van, megyek, ha akarod... - *felelte.
Gyorsan felpattant, elrugaszkodott a földtől, és felszállt Draugherit mellé.*
- Na, mostmár elhiszed ?
*Üstökös nyomon követte Draugherit és Zenit cselekedeteit.
Mivel Draugherit volt a legjobb barátja, vele nem féltette a csikót, ezért nyugodt szívvel fordult vissza Göncölhöz.* |
Draugherit elvigyorodott (amúgy ragadozósan).
- Nana! Előbb lássam hogy megy a repülés! Jössz?
Könnyedén felállt és két szárnycsapással a fák lombjai közé emelkedett. |
- Igen tudom, vigyázok rá. - *mondta kissé gondterhelt hangon.*
- Biztosan boldogulsz Vele ! Főleg, ha a párod segít. - *mondta mosolyogva Üstökös.*
*Zenit összeráncolta a homlokát.*
- Hát hogyne tudnék repülni ? Egy pegazusnak/peguninak az az első lecke, amit meg kell tanulni ! Na jó, a felállás az első... - *mondta viccelődve.*
- Akkor megkéred apát ? |
Göncöl bólintott Üstökösnek majd felelte:-Egy csikó igazi kincs, remélem vigyázol rá.Én is várandós vagyok, remélem boldogulok vele. |
- Persze, hogy elviszlek! Az apáddal! Tudsz már repülni? |
Draugherit meghallotta a kérdét és lezuhant a földre.
Aztán hemperegni kezdett.
És nevetett! De úgy, hogy a könnye is kicsordult belé! |
*Üstökös közelebb lépett Göncölhöz, de egyik szeme folyton a csikón volt.*
- Én nevelem, de nem Én vagyok az apja... - *felelte a kancának.*
*Zenit lefeküdt a vízben, és úgy felelt Draugheritnek:*
- Igen, szeretem. Még sajnos nem voltam a tengernél.
*Hangja szomorkásnak tűnt.*
- De te ugye elviszel ? - *kérdezte bizakodó hangon.* |
Göncöl az aktív unikornis csikóra nézett, majd sóhajtott.Arra gondolt, vajon az ő csikaja is ilyen boldog lesz és enyire aranyos.Majd a felnőttekre nézett, s kérdezte:-Melyikőtök csikaja? |
Draugherit a csikó után ballagott.
- Szereted a vizet? Jártál már a tengernél? |
*Üstökös biccentett.*
- Az Én nevem meg Zenit. - *válaszolta Zenit.
Utána elügetett a patakhoz, és ivott belőle. Gondolt egyet, és egy nagy csobbanással beleugrott a vízbe. Abban pancsolt jó ideig.* |
- Igen, mi már ismerjük egymást. - biccentett. |
Göncöl csodálkozva nézte a csikót, majd felnvetett barátságosan:-Jaj ne csiklandozz!Még el pirulok!-Kiáltott fel jókedvűen-Titeket már ismerlek nagyjából, de téged még nem.-nézett a felnőttekre majd a kicsire.-Ja és Göncöl agyok-mutatkozott be. |
- Üdv. - köszöntötte a furcsa pegazust.
|
*Üstökös visszamosolygott Draugheritnek.*
- Üdv. - *mondta a pegazusnak.* |
[509-490] [489-470] [469-450] [449-430] [429-410] [409-390] [389-370] [369-350] [349-330] [329-310] [309-290] [289-270] [269-250] [249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|