|
Témaindító hozzászólás
|
2006.10.29. 12:49 - |
 Kártesz a hegyoldalakon sétálgatott.Csodálta ezt a csillogó helyet.Tetszett neki a sok varázserejú kristály, ami felett nem létezett erő.Gyönyörködve sétálgatott, de magányosan |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
 -Aha, bár nem aggódoom e felől, mivel a szellemek gyakorlatilag sebezhetetlenek, sőt, még az a dimenzió is megakadályozza eszt, és csak olyanok léphetnek velük kapcsolatba, akik olyanok, mint én.De az is érdekes, hogy a gazdád szolgálatában áll pár, bár szerintem ők is csak rendelkeznek a szellemek erejével, de nem haltak meg. |
 Ő hallgatta a beszélgetést, de nem érezte, hogy mondanivalója lenne.
Végül lekiáltott:
- Nekem nem ismeretlenek a szellemek. A gazdámnak több is van. Érdekes vagy, Yasha. Addig jó, míg ezeket az erőket nem uralja Sötét. |
-Hú!Amindenit!Legalább te tudod mire kell figyelni!De mi...
Mostmár előre figyelt nehogy megint fának rohanjon.Közben Torenszre nézett. |
| -Hát igazából nem nagyon vagyok szellem. ....Igaz úgy nézek ki és az erejüket is uralom, de én egy hús-vér lény vagyok, és ami az ijesztőt illeti...tényleg nem minden szellem akar rosszat, vannak akik úgy néznek ki, de valójában jót akarnak, például irányt mutatnak, vagy ott "kísértenek", ahol meghaltak és, ha ott jársz, elvezetnek onnan, nehogy megessen veled is ami velük történt.Viszont vannak háborgó lelkek is, amik bosszúra szomjaznak, és valamin le kell vezetniük a feszültséget....monndanom se kell, hogy min...... |
-Jó ötlet volt!Jófej vagy!
Mosolygott Yashara!
-Örülök, hogy csatlakoztál!...Azt hittem a szellemek ilyesztőbbek! |
| -Csak erre sétáltam és megláttalak titeket....gondoltam csatlakozom a társasághoz. |
-Jól van na!-Állt fel!
Azzal felpattant a felhőre.
-Na mindegy most hagyjuk!-Kerülgette a fákat!-És te hogy kerülsz ide?-Kérdezte Yashát! |
| -Ha nem tudjátok, hogy kik voltak a szüleitek, az már egy nyom, de jó kiinduló pont,...de én nem akarok beleavatkozni.-súgta vissza.-Vigyázz fa!!!-kiáltotta, de már késő volt:ő át futott a fán, azonban Kártesz egyenesen neki ütközött-Nem tudom... talán jó lenne, ha te is repülnél. Nekem nem okoz gondot az erdő, viszont neked két dologra figyelni (beszélgetés,futás) elég nagy nehézség. ... |
Leugrott mellé, hogy ne egyedül fusson.
-Nem tudom, szerintem Torenszet egyáltalán nem érdekli, hogy egyformák vagyunk, de majd kiderítem valahogy, hogy rokonok vagyunk-e!
Súgta futás közben Yasha fülébe. |
| -Váo!-kiáltotta.-Nos azt hiszem a szellemek nem tudnak repülni, viszont nekik szószerint semmi sem akadály!Én majd futok a földön. |
Könnyedén suhant a talaj felett, hogy Yasha ne érezze elhagyatottan magát.
A hasonmása trükkjét csak egy biccentéssel nyugtázta. |
-Jó annak akinek szárnya van!-Motyogta az orra alá!De neki is voltak trükkjei!
Valahogy egy felhőfoszlányt teremtett maga elé és ráugrott.És mint a repülő szőnyegen repült Torensz mellé! |
| - Torensz. - mondta, azzal elrúgta magát a talajtól, és felrepült. |
-Hát az igazat megvalva...Na gyere csak vicceltem!Nyugodtan gyere!
-És Téged hogy hívnak?Mert nem mutatkoztunk be!-Nézett Torensznek! |
| - Felőlem. Gyere csak. |
| -Veletek tarthatok én is? |
Ő is ránézett!
-Igen én vele tartok!-Nézett vissza Yashara!-Ja!És én Kártesz vagyok!És fogalmam sincs mi közünk egymáshoz azon kívül, hogy hasonlítunk! |
| - Én pillanatnyilag el akarok menni innen. Ő pedig lehet, hogy velem tart. |
| -Hm. Szereintem azért van köztetek valami rokoni kapcsolatban. ... De ez nem az én dolgom. ...Mit csináltok itt? |
- Az én nevem Torensz. Nem vagyunk ikrek! Csak...csak hasonlítunk..nekem ha volt is családom, nem emlékszem rá.
A másik lényre nézett maga mellett.
- Ő sem hiszi, hogy testvérek lennénk.... |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Kártesz a hegyoldalakon sétálgatott.Csodálta ezt a csillogó helyet.Tetszett neki a sok varázserejú kristály, ami felett nem létezett erő.Gyönyörködve sétálgatott, de magányosan
-Aha, bár nem aggódoom e felől, mivel a szellemek gyakorlatilag sebezhetetlenek, sőt, még az a dimenzió is megakadályozza eszt, és csak olyanok léphetnek velük kapcsolatba, akik olyanok, mint én.De az is érdekes, hogy a gazdád szolgálatában áll pár, bár szerintem ők is csak rendelkeznek a szellemek erejével, de nem haltak meg.
Ő hallgatta a beszélgetést, de nem érezte, hogy mondanivalója lenne.