Témaindító hozzászólás
|
2006.05.10. 18:56 - |
Diadém elhatározta, hogy kirándulást tesz a csepkőbarlangban megcsodálni a cseppköveket. |
[972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [Korábbi]
- Helyes. - vágott közbe, és Faughn is elléptetett onnét.
- Hektor, egy valamit tudnunk kell. Ti mit tudtok Lilináról? |
*Hektor a hozzá szóló lényre nézett.*
- Mindenki cselekszik, ahogy jónak látja. - *felelte.*
- A Ti tervetekbe nekem nincs beleszólásom. |
- Tudjátok, hogy mi köt minket...Bármi történjék...Azt is tudjátok, hogy mi lesz legtöbbötök dolga, ha elveszünk. Az utóbbi időben azonban némi változás esett a csapatunkon.....Ez azt hiszem újra gondoltat velünk egyet s mást.
- Ne húzd az időt! - vágott közbe villámló szemekkel.
- Rólunk, az Újakról van szó! Meg Steelről! Bökd már ki, hogy baj van!!!! Nem volt szó arról, hogy az Alapítók közül a két legerősebb kanca elhull, nem volt szó beözönlő idegenekről, mert annak véltek minket, mi?!
Csendben várt, míg az ifjú teremtmény elhallgatott.
- Nem veletek van a baj. Hanem a Sötét Nagyúr újjászületésével....Egyikünk eltűntével.....Steel és Izabó elvesztével....Ti öröm vagytok nekünk. De most ki kell találnunk, hogy hogyan védjük tovább a Birodalmat, és mindemellett magunkat.
- Mondd, mit akarsz! - zengte nyugodtan.
Fényvihar hosszan végignézett mindenki arcán. Végül így szólt:
- Néhányunk el fog tűnni a hálóból. A csoportunk most több részre fog oszlani. Én és jónéhányan teljesítjük majd a dolgunk. Most van az utolsó alkalom, hogy velünk beszéltek. Aki ma itt marad, az az Utolsó Reményt fogja kiüríteni, illetve itt marad mindvégig. Védeni az életet. Ez a feladatunk. Tudjátok ti is.
Néma csend.....Megrendült csend.....
- Te mit mondasz minderre, csődör? - szólt Hektorhoz hideg hangján.
- Itt vagy, terveink egyetlen nem-eriszi tudója. Tudnunk kell mit gondolsz! - szólt szigorúan. |
*Hektorból majdnem kibukott egy kérdés, de végül nem szólalt meg.
Tekintetét végigjáratta az eriszieken.* |
Beértek, és láthatták a beözönlő tömeget, az üvöltő orkokat...akik sosem értek már ki onnét, mert egy szempillantással később rájuk zúdultak a borotvaéles cseppkövek!
Fényvihar nem akarta végignézni. Becsukta a rést.
Hektort egy járatba vezette, ami a hatalmas terem oldalaiból nyílt, azon végigmenve pedig egy kisebb, de jól kivilágított terembe értek.
Mindenütt erisziek.....
- Üdv! Ő az Úrnő lénye. Van kifogásotok a maradása ellen?
Néma csend.
- Helyes!
Végignézett a tömegen.
- Tudjátok mi történt. Most ki kell találnunk mi legyen... |
*Bólintott és követte a pegazust be a résen.* |
Bólintott.
- Tudom. Te hoztad el Izabót. Én Fényvihar vagyok.
- Gyere be. Ami történt...megtörtént. De orkok tartanak ide, és a barlang védővarázsa veszélyes. Valamint hasznos lehet, ha beszélsz azzal, aki itt maradt...Az Alapítók közül a legerősebbek fogynak...Talán ha eltűnünk, jobb ha tudod mit kell tennetek.....
Ezzel a fal felé fordult, ahol már nyitva állt egy rés. |
- Hektor... - *mondta kis szünet után.* |
Fényvihar bólintott.
- Helyes a szó. |
- Hagyjuk... - *felelte és legyintett egyik szárnyával.* |
- Mit? - kérdezte ironikus, értetlen hanggal. |
*A hang felé fordult.*
- Üdv. - *válaszolta.*
- Mondd... Ti... ti tudtátok? |
- Üdv Hektor. - mondta csendesen, előlépve a sötétből, pár sűrűn álló cseppkő közül.
|
*Hektor összehúzott szemmel nézett arra a helyre, ahol eddig Steel állt.
Nagyon meglepődött az imént történteken.
Mozdulatlanul állt az üres cseppkőbarlangban.* |
A két sötét alak a semmiből tűnt fel. A rémló horkantása jelezte csak, hogy nem illúziók egy rémálomból. Mindkettő óriási volt, és hatalom sugárzott belőlük....
Elindultak a pegazus felé....
- Állj. Nem érte jöttetek. Itt vagyok. - zúgta egy hang közbe, és a barlang túlsó végéből előlépdelt Steel.
- Tudod hát miért vagyunk itt. A Sötét Úr elítélt..mindkettőtöket.
- Tudjuk. - mondta higgadtan.
- De Izabót legyőztétek. Itt már csak én vagyok, aki ér valamit.
Szemek izzottak fel, majd...
- Igen...Nem hazudsz... - hörögte.
- Steel Anchaltári! Ítélet született ellened, amit elfogadtál! Le vagy tartóztatva! Társad már nem képes felelni a Sötétség elleni vétkeiért, így Te jössz velünk a Bírák elé!
Az unikornis csak bólintott.
A két alak ekkor eltűnt! Majd a higanyszínű lény két oldalán feltűntek!
Fekete láncok hullottak Steel nyakára, és megfeszültek, olyan szorosra, hogy belenyomódtak az fémes színbe, lassan átvéve a Fagyot.
Steel pedig nem tett semmit.
Óriási harsogással fekete-vörös tűz lobogta körbe a három alakot.
A lángok kihunytával pedig rettenetes csend és üresség terült szét a cseppkövek közt.... |
*Lángok csaptak fel és Hektor a csepkőbarlangban állt.* |
Steel követte a csődör röptét a tekintetével, majd láthatatlanná vált, és folytatta az őrséget. |
-Rendben van! Köszönöm!
Ezzel Thesztrál kitárta szárnyait, és a magasba lendült, de föntről még lepillantott Steelre, és egy halvány kis mosollyalaz arcán aprót biccentett a kanca felé.
Lassan oldalra dőlt, és egy éles kanyarral elhagyta a barlangot. |
- Jó utat. Megmondtam: nem állok utadba. - mondta hidegen és közönyösen.
- Nekem nincs párom, és a jelek szerént nem is lesz. De azért értem mit is akarsz. Menj csak. Ki tudja? Talán valóban együtt többre mentek majd.....De kapsz tőlem egy jó tanácsot: ha az események elragadják Izabót, ne hadakozz ellenük....Korábban is megmenekült...egyedül....És ha olyasmit látsz, ami megrémít, emlékezz arra, amit most mondtál. |
-Talán nem uralom, de ő se uralhat engem. -felelte kissé indulatosan Thesztrál. Nehezen jött ki a béketűrésből, de most a párja miatti aggodalma ingerültté tette.
-Élni, és élni hagyni. Ugye, ez mondd neked valamit? Tudom, hogy Izabó más... tudom, hiszen a párom! De hidd el, nekem nincs szükségem ilyen erőkre, hogy megtalálhassam. Más erők is munkálkodnak ezen a földön, amelyek szintén erősek és hatalmasak. -egy kicsit elhallgatott, és akanca arcát kezdte fürkészni. Végül halkan szólalt meg.
-Ne haragudj, Steel, de nekem erre nincs időm. Remélem, megérted. Izabó talán bajban van, és nem engedhetem, hogy bármi történjen vele... Nem mintha nem tudna vigyázni magára... -itt halvánan elmosolyodott. -...tüzes egy lélek. De mégis, ha bajban van, mellette a helyem! |
[972-953] [952-933] [932-913] [912-893] [892-873] [872-853] [852-833] [832-813] [812-793] [792-773] [772-753] [752-733] [732-713] [712-693] [692-673] [672-653] [652-633] [632-613] [612-593] [592-573] [572-553] [552-533] [532-513] [512-493] [492-473] [472-453] [452-433] [432-413] [412-393] [392-373] [372-353] [352-333] [332-313] [312-293] [292-273] [272-253] [252-233] [232-213] [212-193] [192-173] [172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [Korábbi]
|