Témaindító hozzászólás
|
2006.04.18. 13:00 - |
Diadém úgy gondolta, jót tenne neki a hegyilevegő, így eltúrázott a hegyekbe.Hosszú volt az út odáig, és meg is kellett mászni, de megérte, mert a látvány ami elterült előtte leírhatatlan volt.Ezt is gondolta magában:"Ezért érdemes fáradozni!"
Ott időzött egy darabig aztán visszafordult. |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
- Szerinted mi ez ? Vagy kihez tartozik ? - *kérdezte tanácstalanul.*
- És mi 'aha' ? |
Roquen észrevette a kanca hirtelen elhallgatását és azt is, hogy az lephette meg, amit a földön látott.
Leszállt mellé és szemügyre vette a nyomot.
- Aha. - mondta komoran. |
- Nem, nem láttam senkit és semmit sem. - *válaszolta.
Majd lenézett a földre. Szemeit tágra nyitotta, mert hihetetlen látvány tárult a szemei elé. Egy akkora patanyomot látott, mint amekkora a feje. Elképedve nézett a patanyomra, majd felnézett a pegazusra.* |
- Végül is nem. A Te életed. Nem láttál idefelé jövet szörnyeket? - kérdezte végül reménykedve. |
- El voltam merülve a gondolataimban, és nem figyeltem. Olyan nagy bűn ez ? - *kérdezte.* |
Roquen gyanakodva vizslatta a környéket, de sehol semmi gyanúsat nem észlelt.
- Nem hallottad! - mondta egyszerre gúnyosan és elhűlve.
- Az életed múlik rajta és nem is figyelsz!!! |
*Ármány megütközve nézett a pegazusra. Nem értett semmit sem. Hogy került ide ? És vajon ki ő ? És miért ripakodott rá ?*
- Jól van, nem hallottam. - *felelte szégyenlősen.* |
Roquen már sejtette, hogy nem a gonosz szövetségeséről lehet szó, így összecsapta a szárnyait és féktelen sebességgel, nyílként zuhanni kezdett a másik felé. Gyorsan elhúzott a másik mellett és kicsit előtte megállt a levegőben lebegve. Úgy érezte, hogy talán hibát követett el, mert ezzel felfedte magát és remekül le lehetne szedni, de már késő volt bánkódni.
- Süket vagy?! Azt mondtam ne menj oda! - kiáltotta durván. |
*Ármány megtorpant. Fenről valami zajt hallott. Felnézett, de a fehér felhőkön kívül semmit sem látott.
Így hát továbbindult.* |
Roquen csak figyelt és figyelt. Aztán meglátta, hogy a másik egyenesen egy olyan párkány felé tart, ami egész biztosan nem fogja megtartani, sőt mi több, repülni sem lesz képes, mert a törmelék jó eséllyel agyoncsapja.
- Ne menj oda! - kiáltotta megfeledkezve magáról és arról, hogy a másik ellenség is lehet. |
*Ármány nem vette észre a felette repülő pegazust.
Tovább ballagott a hegyek között.* |
Roquen a magasban repülve figyelte alant a másik pegazust. Nem tudta, hogy mit csináljon. A többi eriszi valamiért meghagyta neki, hogy tartsa szemmel a hegyeket, hát itt volt, bár nem tudta miért. Az idegesség pedig túlzott óvatosságban nyilvánult meg. Most például lehet, hogy egy kutyaközönséges pegazust követ, de az is lehet, hogy ez egy ellenség! Hogy a többiek épp ettől a lénytől tartanak!
Továbbsuhant az égen egy pillanatra sem téveszte szem elől az idegent. |
*Ármány a hegyek között kólicált.
Néhol meg-megcsúszott, de szárnyaival kisegítette magát a nehéz helyzetekből.
Körbenézett, sehol sem látott senkit, pedig az imént szárnysusogást hallot. Ezért folytatta útját a hegyek között.* |
Diadém úgy gondolta, jót tenne neki a hegyilevegő, így eltúrázott a hegyekbe.Hosszú volt az út odáig, és meg is kellett mászni, de megérte, mert a látvány ami elterült előtte leírhatatlan volt.Ezt is gondolta magában:"Ezért érdemes fáradozni!"
Ott időzött egy darabig aztán visszafordult. |
[414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|