Témaindító hozzászólás
|
2008.01.26. 10:43 - |
Vidáman ugra-bugrált a Templomnál.Állítólag innen idetér pihenni az éjszaka, ha eljő a nappal...Természetesen ezt a kicsi Zia nem vette be, pedig még nem volt olyan tudor...
Enyára lett rábízva, amíg Koni távol van.Talán csodálkoznánk rajta miért épp Enyára, hiszen elvileg nincs türelme a csikókhoz-ezt akkor állapította meg, amikor Domenttel találkozott.S mégis:Doment ébresztette rá arra, milyen is egy csikót nevelni....Boldogan válalta el a kis szeleburdi kancát, aki még most is aktívan játszott, ezen a csendes, szinte kihalt-legalábbis számára-helyen.... |
[93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
-Jó de ne csapjunk zajt!-mondta csendesen, majd Karin után osont.
-Akkor 3...2...1, most:Segítség!!!Meg fogunk halni!Enya segíts!!! |
-Jó ötlet!-suttogta, majd beugrott a bokrok közé.
-Jössz Zia?-suttogta. |
-Várj!Jobb ötletem van!menjünk a bokrok közé és kiáltsunk segítségért!
Nehezére esett visszatartani nevetését a két kicsi beszélgetése miatt.Enyát képletes beszédel felvilágosította a csikók szándékáról, aki felkészülve és leplezve mosolyát, beszélgetett tovább Göncöllel.Bár Enyában nem hatott túl jól hogy a csikók megszegik a szabályt, ami a "csak tisztáson"-t illeti....
|
Karin is kuncogott, de a hangjából próbált mindig visszavenni.
-Akkor menj előre!Mindjárt megyek utánad!-suttogta, majd előrébb lökte Ziát. |
Suttogóra fogta:-Szerintem vicceljük meg a felnőtteket!-kuncogott. |
Karin odarohant Ziához.
-Nah mit csináljunk először?Ez olyan vicces!Gyere nézzünk szét egy kicsit, vagy vicceljük meg őket!-bökött orrával a "nagyokra".
Miközben beszélt többször körbeugrálta Ziát, várva a választ. |
Enya kissé megnyugodott, tehát Göncöl Karint is láthatatlanná tette.
-De ne feledjétek, nem hagyhatjátok el a környéket!-mondta a "semmiknek". |
-Igen, igen!-örvendezett Karin, majd behunyva szemét várta Göncöl varázsát és annak hatását. |
A kérdésre csak egy halk kuncogás volt a felelet.
-Ezért!-intett maga elé.Göncöl persze nem értette....Ekkor Zia már nem tudta tovább tartani, kifakadt a nevetés belőle.Természetesen Göncöl megijedt, de már tudta, mi a baj.
Most nézett körül igazán.
-Szóval az Éjszakai Templomnál vagyunk...-állapította meg-Zia pedig besétált....
Enya csak bólintott.Göncöl nevetett.
-Hát jó, lássuk, mit tehetünk!-arra fordult, amerre Ziát hallani vélte.Fogta pálcáját, pár kört leírt Zia feje fölött.Csillagporféle csillogó anyag jelezte, hogy a varázslat működik és hamarosan Zia is látható lett.Persze ennek a csikó annyira nem örült...vége a jó játéknak!
-Ezzel meg is lennénk!-mosolygott Göncöl.
-Hadd legyek megint láthatatlan!-kérlelte.Goncol felnevetett:
-De ígérd meg, hogy nem fogsz elcsatangolni!Csupán itt, a tisztáson leszel!-s még mielőtt Enya méltatlankodhatott volna, Zia megint láhtatlan lett!
-Te is láthatatlan szeretnél lenni?-fordult a pegazus Karinhoz.Enya ezt még jobban nem nézte jó szemmel, de Göncöl odasúgta:-Nyugi, látom őket, még így is! |
-Szia...-köszönt-Én Karin vagyok!-mutatkozott be, majd közelebb sétált Ziához.
Kicsit meglökte vállával.
-Milyen láthatatlannak lenni?-kérdezte hallkan, hogy más ne hallja.
A választ Göncölnek, Enyára hagyta. |
Nevetés hallatszott a semmiből.
-itt vagyok!
-Hol?!-kérdezte kétségbe esetten.-Azonnal gyere elém.
-Hiszen ott vagyok...-felelte a semmi kissé unottan
-Nem, nem vagy ott!-dombantott már kissé türelmetlenül Enya.-Nem tudsz átverni, nem előttem a hangod!Azonnal gyere ki a Templomból, még mielőtt valami nagyobb baj történhet!
Nem jött válasz, viszont durcás léptek hangzottak ki a Templomból, majd a fű is hajolgatott pár helyen, mintha ráléptek volna.Emya előtt megálltak.-Itt vagyok...
-Rendben, itt is maradsz, hogy.... szem előtt légy....-mondta ki végül az igén érdekes közhelyt, amire csak egy kuncogás volt a válasz.Erre Enya is megenyhült...nincs komolyabb baja!
-Azonnal kerítenünk kell egy éjszaka elemű lényt!-állapította meg.
Hamarosan meg is jelent a felmentő csapat.-Szervusztok!-köszöntötte őket boldogan.-Áh, milyen régen jártam itt...Hiába, a csillagok nem alszanak!-mosolygott Enyára, majd észrevette Karint is:
-Oh, szia!Göncöl vagyok.-mutatkozott be neki, majd mindenkihez intézte kérdését:
-Miért hívtatok?
Egyelőre nem akart megszólalni.Szórakoztatta, hogy nem látják, de nem mozdult el, engedelmes volt.Ezenkívül meg soha nem is látta a legendás "csillag képzőt"! |
-Zia!-kiáltott fel, majd oda akart rohanni Zia hűlt helyéhez, de csak egy láthatalan falnak csapódott neki.
-Jééééé....a templom csak láthatatlan lett?De akkor Zia....itt vagy?Ziaaaaa?-kiáltozott |
-Hűha!-vette észre, ahogy a Templom tünedezik.
Lerázta magáról a gyümölcs maradékait, majd buta kiváncsisággal belépett a Templom körvonalába....Nem kellett volna!Még mielőtt Enya kiránthatta volna onnan, Zia eltűnt a Templommal együtt!!! |
-Csak.....találtunk néhány gyümölcsöt....-mosolygott.
Mióta Karin idekerült elég sötét volt az ég, az egész környék homályos volt.
Most viszont világosodni készült.
Ahogy egyre világosodott, a templom úgy kezdett eltűnni..... |
Ő is nevetett Karin produkcióján, majd kiváncsian próbálta ki ő is a gyümölcs ízét.Kiszemelt egy ilyen gyümölcsöt, megszogalgatta, majd beleharapott, de amint próbált volna egy darabot kivenni, ez is szétloccsant.Megint felnevetett, most önmagán és ő is lenyalta arcáról a gyümölcsöt.-Tényleg finom!
-Miben sántikáltok?-kérdezte vidáman, amikor megáltt tőlük, majd látva a kát gyümölcsös arcot, ő is elnevette magát. |
-Jó ötlet!-mondta boldogan, majd Zia után kirohant az említett helyre.
Talált is egy neki tetsző, sárga színű, barackra hasonlító gyümölcsöt.Száránál megfogta és az égbe hajította.Mikor leesett, pont Karin szarvára fúrodott és fején szétloccsant.
Karin először meglepődött, majd csak nevetett és lenyalta magáról a gyümölcs maradékát ameddig a nyelve elért.
-Nem rossz!Kóstold meg szerintem! |
-Akkor gyere ki a szabadba!Láttam pár órási termést a bokrok között, amivel tudnánk labdázni!-ajánlotta fel vidáman. |
Ő többet nem kiáltozott, elég volt Zia visszhangjait hallgatni.Inkább körülnézett a padok alatt...a kisebb szekrényekben...meg mindenfelé.De semmit nem talált.
-Uncsi egy hely!Nincs itt semmi amivel játszani lehetne!-szólt Ziának. |
Tovább vitte Karin ötletét és mindenfélét kezdett kiáltozni a temploba.Szórakoztatta, amikor a viszhangok egybe mosódtak, majd újabb szavakat mosot a kavalkádba. |
-Búúú!-üvöltött be a templomba, hogy mennyire visszhangzik...hát nem kellett csalódnia.Karin hangja jó hangosan visszakiabált a másik oldalról.
Beljebb ment majd egy kis oltár előtt megállt és nézelódni kezdett. |
[93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|