Témaindító hozzászólás
|
2007.12.20. 15:09 - |
Fayu hatalmas kanyarokat leírva szórakozott az égen! Élvezte az erejét!
Lendülete egy szélviharé volt, kecsessége talán egy fényből született főnixéhez lehetett hasonlatos, vagy az egyetlen hozzá méltó lényhez: egy szerencsesárkányhoz! |
[117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
Elhúzva a száját, bizonytalan bólintással felelt.
- A gazdám lényei közt több is akad, némelyikkel már futottam is össze, de csak elvétve. Igazából kevesebbet tudok róluk, mint a pilléimről! Pedig azért a sárkányok csak közelebbi rokonságban állnak velem, nemde? - mondta gunyorosan.
|
Megrázta fejét.-Ezelőtt soha!S te? |
Fayu jólesően nyújtózkodott.
- Ahh....éljen! Mostantól tartsuk a távolságot!!! - javasolta.
- Egyébként Te találkoztál már más sárkánnyal? |
Szórakoztatta a sárkány kacagása, de nem vitte túlzásba.A rajtuk lévő csomók gyengülni kezdtek, s ahogy gondolta, Fayu teste automatikusan kitalálta az utat a csikizőtől!Hamarosan kettéváltak. |
Fayu eleinte döbbenten nézte és kissé elakadó lélegzettel tűrte a nőstény ténykedését, de mikor az csiklandozni kezdte, kirobbant belőle az idegesség és felvihogott!
- Hehehehe....heh....hehe...Lindé, kérlek! Hehehheheee |
Felnevetett.-Várj, segítek!
"Látszik, hogy nem sokszor akarták befogni...Hogy is tudhatna ilyen helyzetekből kiszabadulni?!"
Egyre nagyobb levegőt vett, ezzel tágítva "saját terét Fayuban".Viszont a rajtuk lévő csomó, ennek ellenében sorult, de így is jó, legalább érezte, ő merre van.Hogy vicces legyen a szabadulás, egyes pontokon csikizni kezdte Fayu-t, hogy az kitekeredjen belőle.
Reméljük, Fayu csikis! |
Nehézkesen rúgott egyet egyik szabadabb lábával, hátha lazul a csomó, de csak azt érte el, hogy még szorosabb lett!
- Hoppá - ijedt meg kissé.
- Bocsánat..... |
Elnevette magát.-Ami engem illet, hiányolni fogom a magánéletet, de addigra sem fogunk egymásba gabalyodni! |
- Nekem nagyon tetszik az ötlet! Boldogan lennék második fej ezen a sárkánytesten! Hisz csodás a társaság! - búgta csillogó szemekkel. |
-Tudod mit?Szerintem maradjunk így az idők végezetéig...Ha már ennyire akarja a sors-vigyorgott. |
- Ó igen! Ipi-apacs, egy, kettő, három! - szavalta fennhangon a gyermekverset.
- Nos, hogy szabaduljunk ki egymásból? Nagyon úgy tűnik, hogy képtelenek vagyunk elszakadni a másiktól! - kuncogott. |
Annyire megijedt, hogy észre sem vette, hogy megint egy csomó lett belőlük!Fayu kacagászására ocsúdott fel, majd felmérte a helyzetet "Úgy tűnik, mi mindig összgubancolódunk!"
S ő is nevetni kezdett.-Megtaláltál! |
Pilléje elé röppent, ő pedig lazán suhanva rá kezdett figyelni, és belevágott egy felhőbe....és mielőtt bárki bármit tehetett volna, a pillére koncentráló Fayu egyenesen beleütközött Lindébe!
Szinte azonnal rá is tekeredett.....
- Oh....elnézést - motyogta, aztán rádöbbent a helyzet abszurd voltára és könnyező kacajra fakadt! |
Túlságosan elcsodálkozott, s nem figyelt az egyenesen felé tartó Fayura! |
Fayu egyik pilléje jelzett! Azonnal arra kanyarodott és vad kígyózással átsuhant a gomolyagokon.
'Hová lettetek?' kutatott a kis varázs után. |
Jól megbújt a gomolyag mögött, de nem tudta, Fayu mivel drukkol elő, ezért igen nagy meglepetésére szolgált a megjelenő sötét pillangó a felhők közül.... |
Fayu tovább kutatott, de kezdte unni. Lindé ügyesen elbújt előle!!!!
Végül újabb trükkhöz folyamodott: újra felfénylett, és teste környékéről a sötétből nagy, indigó lepkék szakadtak ki. Nagy szárnycsapásokkal körberepülték a szerencsesárkányt, aztán eltűntek a felhők közt, hogy megkeressék a másikat! |
Így Fayu olyan volt, mint egy élő villám!Jól látszott messziről is, de Lindé gyorsabb volt, s még idejében elbújt egy párásabb felhő mögé, mielőtt elárulta volna magát külső burka. |
Egy pillanatig elgondolkozva nézett a nőstény után. Egyetlen nagyobb lángcsóvával elsöpörhetné a felhőket....De aztán egy nagy sóhajjal megadta magát a női szeszélyeknek, és kígyózva beleereszkedett a habtengerbe. Viszont önmagát sem vetkőzte le, és fényleni kezdett, hátha meglátja visszacsillani a fényt néhány pikkelyről a felhőbolyhok közt..... |
-Azt majd meglátjuk!-vigyorgott.Az éjszaka lehűléssel jött, s sok és nagy felhő úszott az égen....
-Keress meg!-s belevetette magát az egyik nagy felhő kapucba, spróbált minél távolabb kerülni Fayutól! |
[117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|