Témaindító hozzászólás
|
2007.08.30. 00:48 - |
Félig-meddig a tóba tette le három "utasát", de Steelt inkább mellé fektette és kicsit meglocsolta szárnyával.
- Reménykedjünk - mondta halkan Pallasnak, akiért szintén aggódott.
- És köszönöm, amit Arwenért és Steelért tettél.... |
[56-37] [36-17] [16-1]
*Pallas aprót bicentett.*
*Csodaszarv egy rándulással felkapta a fejét, jól megijesztve ezzel Pallast, aki majdnem párja nyakába ugrott meglepettségében.
Néhány pillanatig csak pislogott maga elé és értetlenül nézett ki a fejéből.*
- Hol vagyunk? - *volt az első kérdése, miközben pillantása Pallas aggódó arcára tévedt. Meg sem várva a választ folytatta.*
- Vissza kell mennünk az Örök Télbe. Ketten oda tartanak. - *hadarta félig kábán és megpróbált felállni a furcsa vízben. Véletlenül belerugodt a mellette fekvő testvérébe.*
*Fátum bosszúsan felnyögött és érthetetlenül morgott valamit.*
*Csodaszarv elsuttogott egy bocsánatkérést és kikecmergett a vízből. Furcsa mód cseppet sem volt vizes...*
- Arwen hogy van? - *kérdezte folytott hangon.*
*Pallasból csak úgy ömlöttek volna a kérdések.*
- Pihennie kell, de rendbejön. - *válaszolta gyorsan.*
- Hogy érzed magad? Még pihenned kellene... úgy, mint a többieknek. Még gyeng...
*Csodaszarv egyetlen szúrós pillantással Pallasba folytotta a szót.*
- Oda kell mennünk, különben bemennek és...
*Jobbnak találta nem folytatni.*
- Vissza kell mennünk. |
- Igazad volt - mondta nyugodtan, és Steelre nézett közben.
- Őt az a legjobb, ha hagyuk pihenni....Néha sok időbe kerül....de Steel eddig mindent kihevert... |
*Pallas aprókat bólintgatva hallgatta párját.*
- Ezek szerint elméletileg, hangsúlyozom, elméletileg először Arwennek kellene magához térnie, aztán Csodaszarvnak és utána vagy Fátumnak - Ő Sötétség elemű - *fűzte hozzá* - vagy Steelnek. Igazság szerint leginkább a két mént tudom hova tenni, mert őket ismerem és nagyjából tisztában vagyok a képességeikkel meg hasonlókkal. De ha valaki, akkor Steel elég bonyolúlt, így... nem mondhatok sokat... |
- Nos - kissé elkomorodott - a fényelemű lényekre hat a legjobban...Másoknak is sokat segít, sokkal gyorsabb gyógyítást tesz lehetővé, mint ha segítség nélkül maradnának, de igazad van, még idő kellhet nekik - bólintott. |
*Ő is közelebb lépett a 4 unikornishoz, akik a különleges vízben (vagy amellett) feküdtek.*
- Nem tudom... Véleményem szerint újra fel kell töltődniük energiával.
*Párjára nézett.*
- És ami azt illeti, nemigen ismerem az Aranyvíz gyógyító hatásait és gyorsaságát. |
Elmosolyodott.
- Bár láthattad volna a régi világom! Ez a vidék valóban nem illik sok másik helyhez, és a Birodalom régi arcához sem, de a mostanihoz szép példa! És a régi világomban is....voltak rossz dolgok - mondta halkan.
- Ez...csak a külsőségeket őrzi, és néhány varázslatot....Csak egy menedék azoknak, akik el tudtak menekülni...Jelenlegi tudomásom szerint Hébének és nekem....
Arwen felnyögött, így arra fordult, de a kanca nem ébredt fel.
Odalépett hozzájuk, és szemügyre vette őket.
- Rég alszanak már.....Nem kellene felébredniük? Steel, Arwen! - mondta lágyan, de az egyszarvúk nem feleltek.... |
- De ez egy teljesen más világ. Tudom, először nekem is furcsa volt... Annyira - *kereste a megfelelő szót.* - valóságtalan. Itt minden csöndes, nyugodt, meghitt... ez régebben nem volt elmondható a Birodalomról... |
- Itt nem szeretett először - hívta fel rá mosolyogva a figyelmet. |
*Mosolyogva nézte párja arcát.*
- Biztosan értékelni fogja majd a pusztaságot, ahogy ezt a helyet is. - *súgta párjának.* |
Közben végig a hogyan és a miért járt a fejében, de most elmosolyodott, és szárnyával felemelte Pallasét.
- A tieid is!
Szárnyánál fogva könnyedén megpörgette Pallast, mintha táncoltak volna.
- Alig várom már, hogy Ameno láthassa a pusztaságot! Remélem ő is látja majd a szépségét! Lesz is mit meséljünk.....Remélem elhiszi majd! |
- Ha te mondod, drágám...
*Orrát Zeiron sörényébe fúrta és megába szívta párja illatát.
Pillantása hitvese szárnyára tévedt.*
- Ez igen! - *mondta elismerően.* - Szépen gyógyulnak a szárnyaid, tollaid. |
- Oh - sóhajtott gondterhelten, és gyorsan átölelte Pallast.
Aztán szemügyre vette két társát.
- Steel tud épp gyógyítani a szellemei megidézésével, de az általában borzasztó....A gyógyítása ugyanis eléggé...megrázó- keresgélte a szavakat.
- Inkább Arwen lehetett. Tünde-ereje van, az sokmindenre jó.... |
*Zeiron mellé lépett és hozzábújt párjához.*
- Igen, jól vagyok... - *válaszolta.* - Csak... egy kicsit kimerültem és zúg a fejem. - *folytatta.*
- Én sem láttam még ilyen esetet. Négyük közül csak Csodaszarv sérült fizikálisan. Az az érdekes még, hogy a testében még nem szívódott fel teljesen az előző gyógyító-bűbáj. Vagy Steel, vagy Arwen kellett, hogy tegye, mivel Fátum tudomásom szerint nem tud gyógyítani. - *osztotta meg gondolatait hitvesével.*
- Mivel a többiek nem sérültek meg, lélekben harcoltak. De hogy miért, hol és ki ellen?... Arról fogalmam sincs... de fontos lehet. Mi sosem szoktuk egymás elméjét megérinteni. Amikor felsikítottam ott a tündérnél, azért tettem, mert Csodaszarv elég keményen tört be. |
Nagyot szippantott a levegőből. Itt mindig jól érezte magát, bármi történt is vele, és most Pallasszal oldalán már tényleg nem volt oka panaszra. Főleg, hogy a négy unikornis idehoztában el sem fáradt! Tollai is rohamosan fejlődtek, mióta itt voltak. Egy óvatos pillantással meggyőződött róla, hogy Pallas szárnya is alakul.
Hitte, hogy bajbajutott társaik is meg fognak gyógyulni itt.
- Sosem láttam még így járt lényeket....Vajon mi történhetett? Sem Arwen, sem Steel elméje nem küldött üzenetet, nem hagyott nyomot a hálóban...Mi intézhette el őket? - adott hangot döbbenetének.
- Te jól vagy? Nem fáradtál el nagyon? Ameno nem örülne egy kimerült anyának! |
*Halványan elmosolyodott.*
- Szívesen tettem - *válaszolta párjának.* |
Félig-meddig a tóba tette le három "utasát", de Steelt inkább mellé fektette és kicsit meglocsolta szárnyával.
- Reménykedjünk - mondta halkan Pallasnak, akiért szintén aggódott.
- És köszönöm, amit Arwenért és Steelért tettél.... |
[56-37] [36-17] [16-1]
|