|
Témaindító hozzászólás
|
2006.08.28. 13:29 - |
 *Eressea kimerülten lépett elő a fák közül, és a vízhez botorkált, hogy szomját olthassa. Lehajtotta szép fejét, és nagy kortyokban nekilátott a friss, hűsítő víznek. Miután végzett, fáradtan, pihegve rogyott le a tó partjára, végignyúlt a puha pázsiton és kimerülten hunyta le szemeit...* |
[326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
 Magányosan ügetett le a tópartra, hogy oltsa szomját.
Egyfolytában párja és Machos járt az eszében....Hiányoztak neki....
Ahogy felemelte fejét, körülnézett, és már tovább is idnult, a barlangrendszerek felé, tudta, ott mindig sok eriszi van, hátha meg tudják mondani, hol találja Lagúnát. |
 Lümier kissé meglepődött, amikor Tüske csak úgy eltűnt, de aztán megrázta a fejét, és elindult.
|
 -Ha van kedved akár most is indulhatunk. Gyere a virágos rét közepére! Ott megvárlak-mondta és már teleportált is Tüske.
|
- De igen, szivesen elmennék! - Lümier nem tudta elnyomni széles mosolyát. Nagyon örült, hogy végre nem kell egyedül mennie. - És mikor indulunk? |
-Én eddig a rétet játram és szerintem hamarosan vissza is megyek. Nincs kedved velem tartani?-kérdezte kicsit izgatottam Tüske Lümiert. |
- Eddig még nem sok helyen jártam ugyan, de jól érzem magam itt. És sok itt a víz, amitől még jobb ez a hely. - válaszolt Lümier. - Szeretném bejárni az egész birodalmat, biztosan rengeteg érdekes hely van még itt. Csak azt nem tudom, merre induljak el. - elmosolyodott. - Ti már biztosan több helyen jártatok, nem tudnátok valami ötletet adni? |
-Én Kiki lénye vagyok Charad meg Barbi lénye. Charad is még új, én már régen érkeztem. -Tüske érzet hogy új barátra tett szert.-És hogy tetszik a Birodalmon? |
- A gazdám Echlair. Nem olyan régen érkeztünk ide. Na és ti? Ki a gazdátok? -nézett kíváncsian Tüskére. |
Tüske hallotta az idegen lény lépteit és feszülten figyelte. Mikor megrázta magát, magában tisztelte a lényt.Érdekes hangja volt és csak kis idő után esett le , hogy hozzá beszélnek és Charadhoz. Lassan felfogta hogy a lényt Lümiernek hívják, és már távoli volt a hang. Lassan újra magához tért és válaszolt a lénynek:
-Üdv! Tüske vagyok és a párom, Charad. Szabad tudnom, hogy pontosan ki lénye vagy?-kérdezte barátkozó hangon.
Regisztrálj lényeid nevével egyenként, vagy reagod törlésre kerül! |
Lümier az erdőben való hosszú bolyongás után végül elérte a tavat. Mivel nagyon szomjas volt már, egyenesen belegázolt a vízbe, és nagy kortyokban inni kezdett. Amikor végzett, körülnézett. Meglátott a túlparton két másik lényt. Egy unikornist és egy pegunit. Boldog volt, hogy végre társakra talált, és odavágtatott hozzájuk a vízen keresztül. Nem okozott neki nagy gondot, hiszen a víz az eleme volt. Amikor odaért, megrázta magát, és megszólalt. - Üdv! A nevem Lümier. Ti kik vagytok? |
-Lehet. De Te akkor is az én Párom vagy, és nem szeretném, ha más kancák utánad sóvárognának.-mondta egy kicsit erősebb hangon, it azt gondolta. |
 -Nem úgy értetem.Hanem hogy egy kicsit el túlzod a dolgot.Nemet mondtam neki szoval nem kell ebből ekora problémát csinálni.-Mondta Charad meg nyugodva.
|
-Én arra akartam vélozni, hogy szerintem nem akarod hallani. De ha így akarod..-mondta kicsit idegesen Tüske Charadnak
-Az egészet Mónitól hallottam, mivel ő éppen arra járt amikor Roxána... Szóval elmondta nekem, és arra a következtetésre jutottam, hogy szerintem én nem viselném el a fájdalmat, hogy egy pónival járd a világot. De lehet, hogy rosszul gondoltam-a végefelé Tüske már csak halványan és egészen halkan mondta. |
-Kérlek ne tereld el a szót.Kérdeztem valamit és szeretném ha válaszolnál.És mi a bajod ha valaki szeretne a párom lenni?Nemet mondtam szoval.- |
-Nos? Hogy vagy Kedvesem?-kérdezte Tüske szeretett Párjától |
-Nem gondolod hogy el túlzod a dolgot?És egyáltalán honnan tudtad meg hogy szeretet volna a párom lenni?-Kérdezte Charad párjához fordulva. |
-Igen, itt vagyok. Remélem nem fog megsértődni, ha megmondom neki, legközelebb fogyelmesebben nézze meg hogy kinek van már párja. és még valami:ha legközelebb találkozunk Roxánával, én nem fogom engedni, hogy egy ujjal is hozzád érjen-felelte Tüske nagyon elszánt hangon.-Szeretlek |
Charad lassan leszált a földre,utána körül nézett hogy meg lása hol van e párja.-Tüske itt vagy?- |
 Ivott a vízből, majd elhagyta a tópartot....
|
Kisétált a tópartra. Jó ideje nem járt már itt. Tudta, hogy talán hiba volt maradnia. El kellett volna mennie a szigetre....De az erdő otthona volt már mióta a Birodalomba jött. Nem akarta elhagyni. Mindennek ellenére, maradt. Csak a párja ne hiányzott volna! Meg a gazdája.....Meg a béke.....
Meglepődött, amikor egy fehér lényt talált a víznél. Udvariasan kihúzta magát és fejet hajtott.
- Üdv! A nevem Gideon. |
[326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Eressea kimerülten lépett elő a fák közül, és a vízhez botorkált, hogy szomját olthassa. Lehajtotta szép fejét, és nagy kortyokban nekilátott a friss, hűsítő víznek. Miután végzett, fáradtan, pihegve rogyott le a tó partjára, végignyúlt a puha pázsiton és kimerülten hunyta le szemeit...*
Lümier kissé meglepődött, amikor Tüske csak úgy eltűnt, de aztán megrázta a fejét, és elindult.
-Nem úgy értetem.Hanem hogy egy kicsit el túlzod a dolgot.Nemet mondtam neki szoval nem kell ebből ekora problémát csinálni.-Mondta Charad meg nyugodva.
Ivott a vízből, majd elhagyta a tópartot....